Délmagyarország, 1933. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1933-01-20 / 16. szám

DELM AGYARQRSZAG SZEGED. §serkeszt0s«g: Somogyi uccn Z2.Lem. Telefon: 23.33.^KladOhlTatal, kDlotlnkHnrvMr és legylrotla ; Arad! ucoa S. Telefon : 13-00. « Nyomda : L»w Llpól uccn 19. Telefon ; 26.34. TAvlrntl é» Irvélclm : DélmaayaronzAg Szeged mbsrihlkiuuw. .iijjjkmiraam Helyünk a nap alatt Régi tapasztalat az, hogy a nyomorúság türelmetlenné és sokszor igazságtalanná teszi az embeneket. Ezért nem akarunk szántszán. dékkal erősebb szavakat használni, mikor azt olvassuk, hogy a budapesti érdekeltség tiltakozik a kecskeméti tőrvényszéknek a szegedi Ítélőtáblához való csatolása ellen. Mi ezt az esetet inkább szimptomatikus jelentőségűnek tekintjük és általános szempontok szerint igyekszünk megvilágítani. Tudjuk nagyon jól, hogy Budapestnek fe rosszul megy. A budapesti szállodákban sem hemzsegnek az idegenek, a budapesti kávéházak és mulatóhelyek sincsenek tömve és a budapesti kereskedő és iparos sem mondhatja rózsásnak a helyzetét. Az üres bolthelyiségek, a hus- és tejfogyasztás csökkenése Budapesten is a kereseti viszonyok állandó és fokozatos megromlását mutatják. A békéhez és a konjunkturális esztendőkhöz viszonyítva Bu. dapestből is szomorú város lett. De hol van Budapest helyzete ahhoz a leromláshoz képest, ami a vidéki városokban tapasztalható? Három év adóstatisztikai adatai azt mutatják, hogy akár az egyenes adóknál, akár a forgalmi adónál a zuhanás a vidéken évről-évre 10-15 százalékkal erősebb volt. mint a fővárosban. Minden országban, de külsősen nálunk a főváros óriási helyzeti előnyöket élvez a vidékkel szemben, melyeket közigazgatási és közgazdasági természetű intézkedések is ő egbitenek. A nagy vállalatok a fővárosban székelnek és az egész országban szerzett keresetűk után ott adóznak. A nagy pénzintézetek a fővárosban összpontosítják a hitelélet megnyilvánulásait A fővárosban tömörülnek a központi jellegű hivatalok és bármilyen ter. mészetü ügyeknek végső fokon való intézése ott történik. Ezért bármely országban a fő. yárosba irányuló belső idegenforgalom sokkal erősebb, mint a fővárosnak a vidék felé irányuló forgalma. Ezek érthető és természetes jelenségek, amelyek az adott helyzetből folynak és meg nem változtathatók. A fővárosnak a vidék hátrányára való túldimenzionáltság azonban sehol sem olyan erős, mint nálunk. Etekintetben legfeljebb Ausztria és Dánia hasonlatos még Magyarországhoz. Sehol sincsen a fővárosnak annyi külön kedvezése, mint épen minálunk. Elég, ha példa gyanánt utalunk azokra az örökös és állandó kedvezményes utaztatásokra, a nagyatádi vonatokra és az olcsón meglátogatható amatörfénykép kiállításokra és kotorék-versenyekre, amelvek ellen esztendők óta' hiába harcol a vidék sorvadóban levő' kereskedelme és ipara. Elég, ha rámutatunk, hogy a főváros az állami intézményeket a természetszerüség jogán kizárólag állami pénzen kapja meg, míg a vidéknek megannyiszor nagy és tetemes áldozatot kell vállalni, mikor arról van sző, hogy az egyetemet, vagy OTI székházat megkapja, vagy — meg nem kapja. Elég, ha emlékeztetjük az olvasót, hogy a mult esztendei szükségadóból a vidék csak) morzsákat kapott és a vasúti refakciáknak egész sora áll fenn. amelyek csak Budapestre érvényesek. Nem vádoljuk érte Budapestet, ha a kormány az országhoz képest tulnaggyá vált fővárost, melynek minden intézménye egy sokkal nagyobb ország számára volt méretezve, mesterséges szerekkel igyekszik nagyobb életre Péntek, 1933 Január 20 Ara 16 fillér IX. évfolyam,16. sz. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 vidéken é» Budapesten 3-«0, kUUHldNn BMO pengő — Boyé* izém Ara hétkH«nap ÍO, vaaéfw ét Ünnepnap 2-41111. Hirdet i lek felréHele tarifa sserlnt. Meglelcnlk hélll Kivételével nanonia regge galvanizálni. De fel kell emelnünk tiltakozó és intő szavunkat, ha Budapestnek bármely kereskedelmi és ipari, vagy másminő érdekeltsége meg akarja akadályozni, hogy a vidék is kapjon valamit, különösen ha az a valami belevág a sokat hangoztatott racionalizálás politikájába Kétségtelen ugyanis, hogy a túlzott centralizálás politikája a magyar közigazgatási rend. szerbek az egyik rákfenéje. Nem mi állapítjuk meg ezt: abban a memorandumban van lefektetve, amelyet a racionalizálás kormánybiztosa a kormány megbízásából és a kormány erkölcsi zsírója mellett kés - i'ett a magyar közigazgatás átszervezéséről. Ez a memorandum nem szorítkozik a kecskeméti törvényszék átkapcsolására, hanem a vidéki nagyobb városokat, közöttük természetesen elsősorban Szegedet, igazi adminisztratív centrumokká akarja ki. wxsmmeEBam^mmmmmmmmmmmm ' • i építeni, az érdekelt közönség és a nemzet egész egyeteme érdekében. Budapest jobb belátására appellálunk, ha azt mondjuk, hogy mikor ez a nagyobb horderejű kérdés napirendre kerül, aminthogy napirendre kell kerülni, tegye félre a kicsinyes szempontokat és ne a féltékenység szava szólaljon meg részéről a vidékkel szemben. A fővárost az egész or. szág ereje, együttműködése tette széppé, nagygyá és hatalmassá. Ennek az európai színvonalon álló fővárosnak terebélyesedését, nagyra növelését örömmel, szeretettel és büszkeséggel nézte a vidék. A főváros is tanúsítson éppen akkora megértést és jóindulatot, mikor sokkal nehezebb helyzetben levő vidéki városok akarnak egy kicsit megerősödni és gyárapodni. Egy ország gyermekei vagyunk; mindnyájunknak van helyünk és élethez való jogunk a nap alatt. II nemzetközi munkaügyi kongresszus a munkaidő leszállítása mellett foglalt állást (Budapesti tudósttónk telefonj e'ent ész.) Genfből jelentik: A nemzetközi munkaügyi kongresszus csütörtökön szavazott az olaszok által benyújtott határozati javaslat felett. Ez a javaslat, melyhez mé* hat más állam is csatlakozott, kimondja, hogy a munkaidő leszállításában látja a munkanélküliség csökken, tésénck, megszüntetésének egyik módját, az. zal a feltétellel, ha a munkaidők csökkentésénei egyidöben a munkavállalók életszínvonala sem csökken. A határozati javaslatot a kongresszus nagy szótöbbséggel elfogadta: 69 szavazatból 41 szavazat mellette szólott. Nagy feltűnést keltett, hogy az ango'ok a javaslat ellen sza. vaztak. A munkaadók részéről egyedül Olaszország szavazott a javaslat mellett. A Töreky-íanács A helvennégyéves pap Ügyének drámai tárgyalása A bíróság Hz vádpont alól felmentette és csak egy vádpontban állapította meg bűnösségét Éjjel 11 órakor hirdették kl az Ítéletet A törvényszék szabadlábra helyezte Hock Jánost Budapest, január 19. A budapesti törvényszék Töreky-tanácsa csütörtökön kezdte meg Hock János ügyének tárgyalását óriási érdeklődés, izgalom mellett Negyedtizkor lépett a terembe Hock János, amikor a padsorokban megpillantotta testvéreit, barátait, örömében felemelte meggyfabotját és üdvözlésképen megrázta a levegőben. Valóságos örömujjongás volt az öreg pap arca. Védőjét, Nagy Vincét megölelte. Féltíz órakor vonult be a Törekv-tanács és megkezdte Hock János ügyének főtárgyalását. Először a személyi adatait vették fel. Amikor az elnök Hock János foglalkozásához ért, igv szólt: — Mi volt a foglalkozása? — Én római katolikus pap vagvokl — felelte Hock János. Az első vád Hock János ellen: négyrendbeli, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló bűntett. Ezt Hock János a vád szerint azáltal követte el, hogy a „Bécsi Magyar Újság" 1922 augusztus 27-iki számában gróf Károlyi Mihállyal, Szende Pállal, Linder Bélával és Jászi Oszkárral együtt a következő című cikket irta: „A magyar katonai diktatúra álparlamentárizmusa és az igazi parlamentarizmus szükségessége Magyarországon. Előterjesztés az interparlamentáris konferencia tagjaihoz." Az elnök a cikket felolvastatta. — Megértette, mivel van vádolva? — kérdezi az elnök. Elismeri bűnösségét? — Ebben a dologban nem! — felelte Hock. — ön aláirta ezt a cikket? — Aláirtam, de legyen szabad a cikk ere-, detére utalnom. Egész életemben ismert pacifista voltam. Első parlamenti beszédem is pacifista volt. Nem csak mint politikus, de mint pap is tiltakoztam a gyilkolás ellen, bár-* milyen formában történjék is. Szivból-lélek-t bői mindég pacifista voltam. 1922-ben Bécsben tartózkodtam, amikor ez a memorandum íródott. Nekünk jogunk volt interparlamentá-i ris konferencián résztvenni és felszólalni. Er-< re a konferenciára az emigránsokkal be akartam magamat jelentetni, de a magyar csoport nem volt erre hajlandó. A memorandum soha sem került egyetlen interparlamentáris csoporthoz tartozó képviselő kezébe sem, mert a memorandumot visszavonták. Ellenben