Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-11 / 282. szám

xil. « 174 PENGŐ ÁRVERÉSI TÖRTÉNETE (A Pé1ma*yaror»zág munkatársától.') Három hivatalos írás fekszik előttünk . Az egyik azt mondja, hogy Lavicska Gyula szegedi lakó-, halasztást kapott arra, hogy felesége kórházi gyógykezeltetése után felmerült 174.76 pengő gyógydij3j 1932 december 1-én fizethesse meg Ugyanez iz írás értesiti a folyamodót arról, hogy ha kötelezettségének a kellő idóben nem tesz eleget, akkor a tartozást a városi adóhivatal közadók módjára fogja behajtani. A második írás a városi adópénzlár nyngtAJa 174.7fl fillérről, amelyet Lavicska Gvuláné szépteinber 19-én fizetett be a városi adóhivatalba. Végül itt fgy harmadik Írás: Arveréei hirdetmény. Ebből az Írásból a következők derülnek ki: az írás december 6-án kelt. Lefoglaltak 191.70 pergőt gyógydij fejében Lavicska Gyulíné lakásán 290 pengő értékű ingóságot és az Ingatlanok árverését december 19-ére tűzték ki. A három Írásból kitűnik, hogy Lavicska Gyula a hátralékos 171.76 pengő gyógydijat a kitűzött terminus előtt két hónappal, december helyett már szeptemberben hiánytalanul megfizette, amiről az adóhivatal nyugtát állított ki. A fizetéssel el akarta kerülni a ,.különbeni" végrehajtás rémét. a költségeit és a velejáró vegzaturákat De hiába volt a pontossága, decemberben mégis árverési hirdetményt kézbesítettek neki. A 174 pengő 76 fillér felszaporodott 101 pengő 70 fillérre, mert az Ilyen eljárás költségekkél is jár. Lavicska Gyula és vele együtt mindenki joggal kérdezheti: mi ez?... lïUyAvuto&u^&rvrê oi mi&or'a naovadvt Irta TONELLI SÁNDOR. Két héttel ezelőtt ugyanezen a helyen egy kis elmefuttatásom Jelent meg »Az ősember cserepe és az orvos tragédiája« címmel, amelyben a modern ipari civilizációnak azzal a tendenciájával foglalkoztam, amely egymásután hosszabbítja meg az általa előállított termékek élettartamát és egyúttal az emberi élet tartamának mesterséges meghosszabbítására is törekszik. Ennek a cikknek az elején, inkább csak bevezetés formájában említést tettem arról, hogy a balástyai tanítónál és egy balástyai tanyában kckorszakból való megfeketedett cserépedényeket találtam. Ezekhez az ötezer esztendős cserepekhez fűztem a reflexióimat Többször előfordult már, hogy olyan Írásaimra, amelyek nagyon általános érdekű té mákkal foglalkoztak, leveleket kaptam az olvasók köréből. Most is érkezett hozzám egy levél, de sajnos, nem volt aláírva. A választ >z Ismeretlen levélírónak, minthogy nem tudom. hova adresszáljam soraimat, megint cn ik Itt, a nyomtatott betűk szérűjén vagyok kcuyteien megadni. Mielőtt azonban felelnék ismeretlen olvasóm észrevételeire, szószerint közlőm azt a levelet, amelyet hozzám intézett: »Mindenkor örömmel olvasom cikkeit a Dftmaiji/arortziijhnn, Vasárnai i cikkében foglaltakhoz engedje megjegyeznem, hogy a kőkorszakban a fazekasmesterséget mé? nem űzték őseink; ha Ilyen rser£pdarabok volnának •rínak a tanítónak vagy parasztnak h'rtokában, ugv •Zok a IfjnrnrZrtcsrbb leletek volnának. A tiszta kőkorszak pedig nem 5000—6000 évvel erelőtt, fcintm pár százezer ívvel ezelöit volt. 5000—6000 cv eI5tt már régen tul voltunk a, finom kőkoriakon, a bronzkor derekin, sőt a vaskorszakban vatánk már. így mondja *zt a német tudós »Az ősember« citnü munkájában. Csekélységem tudatában levelemet nem irora alá, hiszen nevem sem nem oszt, sem nem szoroz. Tiszteltettél •sy vasutas.« Ismeretlen vasutas barátom sorait nagy köszönettel nyugtázom, mert alkalmat nyújtott arra, hogy helyreigazítás formájában megírjak í^yes doieokat, amelyek esetleg szélesenb körű érdeklődésre is tarthatnak számot. A helyreigazítás azonban nem az én cikkemre, hanem az ö állításaira vonatkozik. Az a gyanúm Korzó Mozi Ma utoljára Csempészdiktátor Vígjáték 8 felvonásban. Azookiviil : A titkos légió Cowbovdráma 8 felvonásban. Előndá»ok .T S ifi ¿s 1 fl órakor ugyanis, hogy valószínűleg félreérthette annak a német tudósnak a megállapításait, akire hivatkozik. Sajnos, hogy ki volt a citált német tudós, nem tudom megállapítani, mert ilyen cimmel nagyon sok munka jelent meg és a szerzővel meenevezése nélkül nem szállhatok vitába. ' Ami ezek után a lényeget illeti, méltóztassék tudomásul venni, hogy a kőkorszakban Igenis volt fazekas mesterség. Aki nem hiszi el, mérvjen el a szegedi muzeumba, amelynek nagyon szép gyűjteménye van a kökorszakból való edényekből, amelyeknek legna^obb része Szeged körüli lelőhelyekről került elő. Bizonyos vonatkozásokban ez a szegedi cserépgyüjtermény egészen egyedülálló és vannak olyan darabjai, amelyeket a szegedi példányokon kívül alig egy kíéft helyről ismernek, sőt vannak teljes unikumok is. Van például égetett agyéiból készült csörgő, melyet a kőkorszak embere készített gyermeke számára. Van olyan emberi arcot ábrázoló cserépdarab, amelyen szines festéknyomok maradtak meg, amiből arra lehet következtetni, hogy a Tisza partján élö ősünk színesen tetoválta magát. Van nem is egy darab edény, amelyen manapság nagyon is divatossá vált horogkeresztet lehet látni, amely egyébként a legősibb miszt:kus szimbólumok egyike. Van egy edény, amelynek fenekén látni lehet a gyékényfonat negatívfát, amelyre száradás alkalmával 'az edényt elhelyezték. Ha Ismeretlen vasutas barátom nem hisz nekem, higyjen a szegedi muzeumnak és ne kövesse azoknak példáját, akik külföldi adatokra hivatkoznak olyan dolgokban, amelyekért rem kell a szomszédba menni. E^yik hibánk azonban nekünk, hogy a saját értékeink azok, amelyeket utoljára szok'unk megismerni. Belvárosi Mozi Ma premier! ALMODO SZAJ A budapesti Fórum Szinház ezévi legnagyobb attrakciója Elisabeth Bergner szépséges és felejthetetlen alakításával. Előadások 3, 5, 7, 9 órakor. A Korzó Hoz*ban ma az előadások 3, háromnQgyggf 6 és fél 9 órafror kerdődnek. j Gondolom azonban, hogy ismeretlen levélÍróm miért és miben tévedett. Régebben, amig az archeolojjia tudománya nem ment keresztül az utolsó három évtized leleteire felépített nagy haladáson, a k "korszakot egyszerűen két főkorszakra, a durva és a csiszolt kö korszakára, vagy a régi és ujabb kőkorszakra osztották fel. A finomabb kőkorszak kifejezést, amennyire én tudom, a tudomány sohasem ismerte. Régebben a két korszak közötti különbséget főleg arra alapították, hogy az elsőben az ősember egyszerű pattintással állította elő kőszerszámait, a másodikban pedig csiszolta és fúrta őket. Ma ezt a két korszak közötti különbséget csak egyik, még pedig nem ls legfontosabb jelenségének tekintjük. Az ujabb kőkorszak lényeges vonásait a csiszolt kő használatán kivül abban foglalhatjuk össze, hogy ekkor kezdődik meg az állatok rendszeres szelidítése és háziállatok tartása, a földmivelés, fazekas mesterség, a fonás és szövés. Alapjában véve ugyanazok a foglalkozások, — állattenyésztés, mezőgazdaság és ipar, — melyek ma is uralkodnak az emberiség körében. Arra a kérdésre *ermészetesen, hogy mtkor kezdődött az ujabb kőkorszak ós ezt viszont mikor váltotta fel a réz, bronz és vas kai*szaka, természetesen sokkal nehezebb megfelelni. A régi kőkorszak nagyon, de nagyon hosszú ideig, talán félmillió esztendeig is tarthatott. Ezzel szemben az ujabb kőkorszak kezdetét közvetett b/zonyitékok alapján, melyeket itt nincs módomban felsorakoztatni, 18— 20.000 esztendőre becsülik. Viszont ->z első nyomok, amelyek a réz használatát bizonyítják, Egyiptomban a Kr. e. 5000-3000 esztenüöra NE FÉLJEN A NAGYADOTŐL A TELI PUN KIN két közkedvelt készfljéke a nagyadóiUl ts bizto. sitja a külföldi vétcU Telefunken „Diadal" ne'-.ies bakclttházba épített nagy tcljesitmfn« ü kö'Zetvevő. Telefunken „Recerd" ugyancsak a legdisze, ebb bnkclidi z!>:i épilctl dynaml' us hangszóróra! működő legtökéletesebb Európa vevő. Kér'ei vétel'Vnyszerné'kúli bemutatást. Deuftsch Albert Sföir1* Szeged, KArAti-ucra 7.