Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-11 / 282. szám

II CIPŐT, * ZSURKO-nái VlrW I olcsóbban vÁsÁroinat, mert a nagybani gyártás lehetővé teszi a príma minőségnek olcsó áron való ArusitAaAt Irányárak: Sőt cipő . . . P 8-30-1Ö1 Férfi clptt. fékeié és barna P ti'30-löl GyermcUcIptílc nagy váiaaxtéUban. Jt.n. C. beazerxéal flefy. KoMuth Latot »uqárut 6. Telefon: 17-72. fthetők. Ebből látható, hogy a fémek korszaka elenyészően rövid a kökorszakhoz képest, az az idő pedig, amelyet a civilizáció korának tekinthetünk, jóformán csak arasznyi, ha hoz­zámérjük ahhoz az időhöz, mikor az ember már köböl kezdetleges szerszámokat készített maqának. De amikor ilyen régmúlt időkről beszélünk, akkor nem elég azt hangsúlyozni, hogy ezek az időmeghatározások csak hozzávetőlegesek, hanem tudnunk kell azt is. hogy egymáshoz viszonyítva is nagyon relatív értékűek. Év­számhoz kötni például azt, hogy a bronz hasz­nálata mikor kezdődött, ellentmondana az Igaz­ságnak, mert a régi időben rendkívül hosszú ideig tartott, mig egy ilyen forradalmi jellegű ujitás egyik földrészről a másikra átterjedt. Fgyes helyeken már javában virágzott a bronz­kor. mikor más helyek még az ujabb kőr korszak állapotában és ismét más he­lyek még a régi kőkorszak állapotában él­tek. Amennyire ki lehet mutatni, a bronz is­merete Kr. e. 3000. körül jutott el a Földközi­tenger délkeleti csücskéből, vagy Kisázsiából Krétába, 2500. körül Itáliába, 2000. körül a mai Franciaországba és 1800. körül Skandináviába is. Ugyanígy terjedt el n vas is. Nagyon téved azonban ismeretlen levélíróm, ha a vaskor­szakot 5000—6000 esztendő előtti időre teszi. A legrégibb ismert vastárgy egy piramisból előkerült penge, amelynek korát összesen, öt­ezer évre teszik. Ettőlfogva nagyon szórványo­san fordulnak elő egyiptomi sírokban egyes kisebb vasdarabok, leginkább gyöngyök for­májában. A vasnak általános használata azon­ban nem is Egyiptonjban, hanem a vasércekben sokkalta gazdagabb Kisázsiában a Kr. e. má­sodik évezred derekán kezdődött meg. Innét terjedt a vas nagyon lassan Európa felé. Euró­pa északi részein a vasat már erősen a ke­resztény időszámítás szerinti időkben Ismer­ték meg. ^ . Általában ezért az olyan fogalmakat, mint régi és ujabb kőkorszak, rézkorszak, bronz­korszak vaskorszak, nagyon óvatosan kell ke­zelnünk. Ezek csak a civilizáció egyes fázi­sainak egymásra következését jelzik, de nem jelentenek egyúttal egyidejűséget is. Itt, a Tisza vidékén még kőkorszak volt, mikor Egyiptom és Mezopotámia már jóformán történeti idő­ket éltek s ügyes mesteremberek és szorgalmas papok kőbe vésett és agyagba égetett Írásos emlékeket hagytak reánk a fáraók és királyok cselekedeteiről. Egyszóval nem volt tévedés, mikor én a Vö­korszakból származó öt-hatezer esztendős ba­lástyal cserepekről beszéltem. Legfeljebb azt tehettem volna hozzá, hogy ezek a cserepek az ujabb kökorszakból valók, amelyet nálunk körülbelül Kr. e. 2000-től kezdve kezdett fel­váltani a fémek használata. De minthogy én nem régészeti cikket irtam, hanem az ősember cserepe csak kiindulási pontot szolgáltatott na­gyon ls modern dolgokhoz, részletekre nem terjeszkedhettem ki. Ezt a hiányosságot most pótolom, az érdeklődőknek pedig ajánlom, hogy mielőtt ujabb levelet Írnának, tekintsék meg a szegedi muzeum régészeti gyűjtemé­nyeit és az ujabb kőkorszakbói való gazdag leleteit. Estélyi- ét táncruhák 35 pengőtől,' ruh4u P. Rech Erzsinél, Széchenyi-tér 17. occastó ArualtAsa AZ ELET MOZIJÁBÓL (Szerző és színész) A színház világában csaknem naponta megesik, hogy a szerző nem ismer rá a darabjára, annyira átdolgozták azt. Nem is mindig a drámai müvek­ről van szó, inkább az operettekről. A sztár­primadonna ugyanis mélységes megbotránkozás­sal hallja, hogy kivüle más női szereplőnek is van r.gy sikerrel kecsegtető énekszáma, hát vagy elájul, vagy felkiált. — Azt a számot én fogom énekelni! B. B Ez a három jel már átment a köz­tudatba. Bristol Budapest I im P-ért ad naponta nagyon jó szobát első­rangú ellátással. A vendég minden kényelmét meg­találja. Délután és este tánc. 6 A bárban intim hangulatos esték. Nyomban megfelelő szöveget rendelnek bős­zé s átírják a szerepet ls ennek megfelelően. Sen­ki más nem érvényesülhet, egyedül a sztár. Az ő kedvéért megváltozik a cselekmény, minden szép és jó kizárólag reá pazarolódhat Ez.ért mondja nem minden keserűség nélkül Ambrus Zoltán, hogy a színháznál Jóformán a ka­pus az egyetlen ember, aki nem rug és nem pofoz bele egyel mást a fordításba. A szereplők vala­mennyije érvényesülni akar és a maga ötleteit tár­ja a közönség elé, nem • rábizoltat. Nemrégen pe­dig Kárpáti Aurél, a legkevésbé megközelíthető kritikus és finom tollú esztétikus, keseregte el egv rendkívül éles hangú párbeszédben azt a nagy kálváriát, amit az intelligens szerző jár meg a szntöc.snivóju környezetben. Hát arról kinek van fogalma, hogy rn1 történik a külföldre került magyar darabokkal, forditás ürügve alatt hogvnn cyiiriák, alakntják át azokat? A szü'n é'Jessnyja sr> Jsn-enie rá. Aznnvan más min­dig inbbnn ért hozzá, mint aki a világra hozta. Egy arrogáns német kritikus mondta vnlame­lvik Csiky Gergelv-féle premieren a korán nép­szerűvé vált kiváló Írónak. — F.n egészen másképpen irtam volna meg az első felvonást. — Meg vagvok róla gvfízfldve. hogy maga más­képpen irta volna meg a többi felvonást is. Azonban így történik, hogy a jaszszal keve.rt szinpidi nveiv hatással van nz Írók stílusán és az ízléstelenségek lassankint bevonulnak az író­dni ini nyelvbe. A szinész önmagának fogl.il le minden sikert, különös kegyként engedve meg. hogy az iró meg­magyarázza. mit akart mondani. (A próbákon nem is czeretik a srer/fit. Mi az, hogy nem szeretik? V ilósng" .] kidobják!> Ha azonban megh.illgatta valnki, — a szinész. — az még nem jelenti azt, hogy követi is A primadonna-kultusz talán az utolsó emberrel hal ki, amikor már jég borit min­dent, — de nem kisebb annál a fé.íi ,.i esz-kuhuu sem. Mindegy, hogy mekkora kaliberű. Elég, h» csak dadog s egyszer kapott szerepet A közönség bizonvos rétege müv'szetimádás ürügye alatt ér. deklődik a fes'e.t világ szereplői iránt s ex ahhoz, hogy aktoraink néha elveszítsék az ítélő, képességüket. A deszkán olyan pózban Jelenik meg a legrekedtebb kórista is, mint aki meg van győződve a maga nélkülözhetetlenségéről Tessék aztán elképzelni, — ha még nem látta volna — mint fog ez alakítani, amikor tehetsége« művészek ls szivesen tesznek koncessziót a karzatnak a Jói», lés rovására. Hányszor megesik, hogy a hős ide­gesen néz körül, ml történt honnan a lappangd derű, mikor ő összegyűjtött drámaiságát adja i játékba? Hát onnan a derű, hogy a kis színész, akinek a színen kellett maradnia, ha mással non, egy grimásszal, magára akarja vonni a figyelmet Talán fogalma sincs róla. hogv mibe ront bele, vagy van? így jut el aztán a szinész odáig hogy önmagát tekinti elsőrendű személynek, nagy kegyesen At adva a második helyet a szerzőnek. Okos agyakat is megkompolyltott már • vetélykedés, ami azon­ban csak egyoldalú, mert az Írónak nincs szüksége rá, hogy a maga igazát bizonyítgassa. Tudniillik, olyan világos a kérdés, hogy esak szégyenkezve lehet magyarázni. — Mit csinálnál nélkülem, kérdi a színész. fin adok testet a gondolataidnak, ha én nem volnék, nem ismernének. — A kö:iwnyomtatá*t már sok száz év előtt feltalálták. Tömörkény István is eléggé kulturea­ber volt a neve aranybetükkel beírva as Irodalom, történetbe, — ifjú korát leszámítva, mégse meat színházba. Megbántották a színészek, elkerülte t tájékukat ls. Azért Ismerte a drámairodalom min­den valamire való értékét, de art vallotta, hogy ehhez fölösleges a színész, mert az ő elképzelésé­ben ugy Játszik a hős, meg a hősnő, ahogy az t legkedvesebb neki. Legalább nem bosszankodik, amit a valóságban nagyon nehéz elkerülni. — Igen ám, feleli a szinész, tényleg Jelen« va­lamit a könyvnyomtatás is, azért a »awW csak ugy van hatása, ha én közveéltem. — Nem tudom. Az illúzióm b valami, akircMk Tömörkényé. Nem mindenki Jár színházba. — Mégis én vagyok a sikerek fókellAe, a« tudnak rólad, ha nem a színpadról hangzik a ta­vad. Előbb Jön a szinész, utána a saerzó Hogy ett bebizonyítsam, példával Illusztrálom. Ha ml egy­szer sztrájkba állunk, mit csinálsz? — Kétféleképpen válaszolok rá. Elősaör tré­fásan: Sajnállak, hogy éhen halsz, mert nem kapsz más foglalkozást minthogy a világ minden pályá­ján tudni kell a szerepet Egyedül te vagy kivétel. A komoly feleletem: még mindig megmarad irf­momra a betü. Annak a nyilvánosága a színpadé­nál ls nagyobb. Én tehát csak megleszek vakho­gyan. De te? — Rajtam nem lehet kifogni, mert akkor ma­gam írom a szerepeimet. — És azt Játszod el, amit írtál. így képzelem, másképpen nem is tudom. Akár némajátékot, vagy esak grimászok összességét, összetételét akár je­leneteket. IgaZ? — Föltétlenül. — Helyben vagyor.5 már. EaA" szerte* msg»* ls elismered, hogy a szerző nélkül nem tudsz bol­dogulni. Teljesen mellékes "t hogy a szerző Sha­kespeare, vacy te magad. De szükséged vin ri, h® alkotni akarsz, mert a semmiből nem tudss men­teni. ahhoz csak mi értünk. S ha véletlenül elfogy­na minden Iró, kénytelem volnál előbb önmaga­gadat átalakítani íróvá, hogy kigomdold és össze­állítsd azt, amire csak ezután kerülhet sor: • re­produkálásra való anyagot. Engedjétek meg teháf. hogy néha az. Írónak ls lehessen beleszólása at™ amit előadtok. Végtére talán fl ls tudja, hogy mi> akar mondani. Hasznos ajándék Karácsonyra Hazai textiláru u m." burafoki ienvásznok, •szlalnemOek. törülkö­zők, törlőruhák, pamullepedők. «tftonok, dame«l°* kis végekben, színes lour és kávézó terítékek al­sókéit alkalmi érben Wagner F. 0. és Fia cégnéK Karácsonyi kézimunka váfár megkezdődött . Márton Ilona — Gizella tér 4. az. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom