Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-08 / 280. szám

Készülődések az ipartestületi kiküldőitek választására Az ellenzék szervezkedése (k Délmagyarorszáy munkatárstól.') Mint isméretes, a közelmúltban megjelent az Ipartestületek Országos Központjának választását elrendelő végrehajtási rendelet. A választásokat a kereskcdel. mi és iparkamarai körzetek szerint az egyes ipar. testületekben bonyolítják le oly módon, hogy a kamarai körzetek szerint választandó 15 rendes és 10 póttagra adja le szavazatát minden iparos. Végeredményben azonban csak maga *z ipartestület szavaz még pedig annyi szavazattal, ahány sjor szár tagja van. így a szegedi kamarai kőrretbe tartozó 61 ipartestület közül • szegedi JJ, a szentesi 10. a bajai 11, a békési 5, a békési csabai 11, « gyulai 8, a vásárhelvi 19, a makói lt, az orosházi 10, a szarvasi 7 s.^ azatot képviselA közgyűlési kiküldőiteket a szegcdi ipartestület atetmber lUén, határozatképtelenség esetén 18.-án választja meg. A legutóbbi elöljáróság! ülésen ugy határoztak, hogy a is rendes kiküldött tagsági helyre a szegedi ipartestület 7 tpam*t jelöl. Már a jelölések körül ¿les felszólalások hangzottak el, mert az ellenzék nem akceptálta azt a listát, amit az iparoskörök terjesztettek elő. Az eddigi szervezet az IPOSz ellen, Szegedén csakúgy, mint a többi kamara-körzeti városban, igen erős a hangulat. Az ellenzéki érzelmű iparosság — amint azt • füstien kisiparosok hangoztatják — kifogásolja azt, hogy az IPOSz régt vezt. tfiséiét most át akarják menteni az újba és az IPOK-ba eqílséqtspárti iparc^okat akarnak behozni, mint Papp József. " A polgári alapon álló ellenzéki kisiparosokat nem találja készületlenül a választás, erősen szervezkednek, különösen Papp József kibuktatására. Hasonl ómódon készülődnek a szociáldemokraták ls. Ezek a frakciók éles harcot hirdetnek az ellen a lista ellen, amelyet az Ipartestület elöljárósága a legutóbb tartott ülésén elfogadott Az ügyben Kórmendy Mátyás országgyftlési kép. viselő, az Ipartestület elnöke a következőket mondotta: — A macam részéről mindig azt az álláspontot foglaltam el. hogy az ellenzéknek mindenkor biztositani kell a módot álláspontjának kifejtésére. Az a felfogásom és a törekvésem, hogy az ellenzék számarányához képest helyet kapjon az IPOK ve. zet őségében. Meg kell azonban azt is mondanom, hogy nem szal>ad az ¡párossá// országos kfiznonttft bármilyen pártpolitikai alakulattá szervezni A választásnál egyetlen elvnek szabad érvényesülnie: a ma?yar kézmiiiparosság összessége érdekének. Megállapítható, hogy az iparofság országos központja életrehívása tekintetében az oroszlánrész az Ipartestületek Országos Szövetségének jelenlegi vezetőségét illeti. Amikor tehát mintegy 20 esztendő küzdelme ntín sikerül végre életrehívni a résóta annyira óhajtott központi szervet, 'nemcsak méltányosnak, hatem egyúttal fontosnak » tartom, hogy az IPOSz jelenlegi vezet'séJ« válafztassék meg az uj központ vezetőségévé és vegye át az iparosság sorsának jövő Irányítását \ RENAISSANCE PCNS10 BUDAPEST ashréban IV. IRÁNYI UCCA 11. magában e<ryesiti a ttkéittlS htltl modtM kantortiát. és a familiáris melhitt atthin hangulatát. Mladen SZO&álian: központi fűtés, folvd hi<W és melear viz, telefon, rádió. Elísmorten KITŰNŐ VOKTIUL Kívánatra előírás szerinti diétán étkezés. Társas helyiségek — Lift éjjel és nappal. Fürdőszobás appartamentok — Villamos és autóbuszközlekedés a főváros minden irányában. Kívánatra idegenvezetők - Kórjen prespektust. >7 n kincstár és az ószentiváni telepesek pere a váltságbér és egy királyi dekrétum körül A bíróság elsft fokon Ötvenszázalékos valorizációt ítélt meg a kincstárnak (A Délmagynrország munkatársától.') A szegedi járásbíróságon dr. Szűcs járásbiró szerdán hirdetett Ítéletet az ószentiváni telepesek ügyében. A rendkívül érdcl:es ügy, amely mintegy 3500—4000 ószentiváni, ujszentiváni, gyálai vedresházai földművest érint, a kincstár keresete alapján indult meg, egyelőre próbaperként három telepes ellen. A per előzményei a 80-as, illetve az azt megelőző évekbe nyúlnak vissza. Ahol ma a telepesek jól müveit földjei terülnek el, ott a telepítés előtti időkben lakatlan, műveletlen területek voltak. Az állam akkor az ország más vidékéről sokezer fölclnüvescsalá.'ot telepitett ie erre a vidékre. A földeket felparcellázták, közöttük 3—5—10 holdas parcellákat adtak családánk óni 35 évi amortizációra. A feltételek előnyösek voltak és a telepesek megfeszített erővel dolgoztak a termékeny földön, vagyonosodtak. gyarapodtak, később azonban néhány rossz év alatt a telepesek vagyoni helyzete erősen megrendült. Ekkor történt, hogy egy választás után /. Ferencz lúzsrf királyi dekrétummá' elcngcdta a telepeseknek a ¡öld váltságbérét. Ettől az idő tői kezdve a telepesek nem fizették az amortizációs összegeket egcszen 1930 íg. Ebben a : évben a telepeseknél megjelentek a kincstár mérnökei és arra való hivatkozással, hogy a telepesek nem fizették a földváltságct. uj kötelezvényt akaitak velük aláiritni é; e~e'>ben a Belvárosi Morí Csütörtök, péntok, szombat Mit sasól mafd a férjem? 7.pnés vígjáték 10 fol vonásban. Fószereplők: Georg Alexander* Renate Miiller. Előadások ít. 5, 7, 9 órakor. kötelezvényekben a régi váltságösszeget 100 százalékos valorizáció mellétt követelték. A telepesek azonban a királyi dekrétumra való hivatkozással megtagadták a kötelezvények aláírását, kijelentették, hogy nem tartoznak a kincstárnak semmivel. A kincstár ezek után próbapert Indított a szegedi járásbíróságon három telepes ellen. A kincstár keresetében a váltságösszeg százszázalékos valorizációját kérte a bíróságtól. A telepesek jogi képviselője, dr. Schivarz József elutasítani kérte a kincstár keresetét. A per folyamán a bíróság bizonyítást folytatott le arra nézve, hogy vájjon a telepeseknek I. Ferencz József elengedte-e a váltságdijat. A telepeseknek mindössze azt sikerült igazolniok, hogy Szilágyi Dezső miniszterelnöksége alatt feljtlgge*ztctték a vdltzácjösszegek fizetését. A kincstár jogi képviselője ezzel szemben azzal érvelt, hogyha fel is függesztették a váltságösszeg fizetését, 1930-tól kezdődőiig, amikor a kincstár emberei felszólították a telepeseket az újbóli fizetésre, ismét esedékessé vált a váltságösszeg, A bíróság szerdán kihirdetptt Íteletében részben helyt adott a kincstár keresetének éi kötelezte a három telepest, hoqy 50 százalékos valorizáció mellett, egy év ulatt 12 régiéiben fizesse meg a földje váltságát. A bíróság az 50 százalékból 25 százalékot IcUlütt az évek során eszközölt beruházásokra. Valószínű, hogy az Ítéletet a telepesek is, a kincstár is megfellebbezi. Korzó M02I Ma utoljára Minden idők legnagyobb fllmcsodáfa: TRADER HORN a leghatalmasabb, legizgalmasabb vadállatfilm. Előadások 3, 5, 7, 9 órakor. i NAGYSZABÁSÚ KARÁCSONYI VÁSÁRT december hő 1-én kezdtem meg. Eladásra kerülnek hasznos, praktikus ajándéktárgyak, harisnyák, kötöttáruk gyermekek *s felnőttek részére rendkívül olcsó árban, hogy öröme legyen annak, aki kapja, de az is örüljön, aki adja. Lusztig Imre Széchenyi tér 2. Karácsonyi occassio december 1-től december 24-ig és ez idő alatt minden cikkből 5% engedményt adok. u Meghalt Gliickslhal Lajos vezérigazgató (A Délmagyarország munkatársától.) Szeged közgazdasági életének nagy gyásza van. Négyhónapi szenvedés után szerdán reggel meghalt Glücksthal Lajos vezérigazgató, a Magyar Altalános Takarékpénztár sxeoedi fiókintézetének vezetője. Glücksthal Lajos 26 évvel ezelőtt került Szegedre. Budapesten a MOKTAR-nál volt főtisztviselő, amikor pedig elvette néhai Kohn Mór köztiszteletben álló szegedi nagykereskedő leányát, betársult a híres Kohn M. és Társa cégbe. Kiváló közgazdasági képességeivel hamarosan bekapcsolódott a város gazdasági életébe, legelőszór az akkor még fennálló Szegedi Hitelbankban választották meg igazgatósági tagnak. 1912-ben Rosenberg igazgató nyugalomba vonulása után a Hitelbank vezérigazgatója Glücksthal Lajos lett. A Hitelbank ügyeit nagy körültekintéssel, szakképzettséggel vezette és ez a bank akkoriban Szeged egyik legjobban fundált pénzintézete volt 1918-ban a Hitelbank a Szegeden Dési-bank néven ismert Takarék- és Hitelbankkal egyesölt, két évvel később pedig a Magyar Altalános Takarékpénztár olvasztotta magába az intézetet és mint a nagy budapesti intézet fiókja folytatta működését. Glücksthal Lajost 1920-ban központi igazgatónak nevezték ki és megbízták a szegedi fiók vezetésével. Glücksthal a legválságosabb gazdasági viszonyok kőzött is biztos kézzel vezette a szegedi fiókot, amelynek a város gazdasági életében jelentős poziciót vívott ki. Az elhunyt a közéletben is szerepet játszott. Másfél évtizede tagja a törvényhatósági bizottságnak. Amig betegsége nem gátolta, résztvett a zsidó hitközség vezetésében is. Hosszú időn keresztül iskoiaszéki elnök és iskolai elől járó volt, 1927-ben pedig az alaf

Mtvánvokat ellenőrző bizottság tagjának váasztották meg. Súlyos veseba ja évek óta kinozta, de a betegség csak ez év augusztusában hatalmasodott el rajta. Kivette szabadságát, Bécsbe utazott. ahol megoperálták. Látszólag javulás állott be állapotában, de hivatalát-nem tudta elfoglalni. Agynak dőlt és bár önfeláldozóan ápolták, nem tudták megmenteni az életnek. Egy hétlel ezelőtt kikocsizott. de utána -percről-percre rosszabbodott állapota. Kedden reggel elvesztette eszméletét és swdá-n reggel 6 órakor meghalt. Glücksthal Lajos halála Szegeden általános mély részvétet keltett. Felesége, leánya, veje, dr. Tóth Jenő sebészfőorvos és kiteriedt rokonság gyászolja. Temetése csütörtökön délután félháromkor lesz a Kőlcsey-ucca lt. szám alatti gvászházból. A" Magyar Altalános Takarékpénztár szegedi fiókintézetének tisztviselői kara az elhunyt vezérigazgató koporsójára koszorút helyezett és testületileg résztvesz a temetésen. ! Líchtmann-cipök I

leszállított árban, más gyártmányok a szokott kltOnó mlnáségban nagyon olcsó árban « Belvárosi CipSOzlet Széchenyi tér. Városi bérház