Délmagyarország, 1932. december (8. évfolyam, 274-298. szám)

1932-12-18 / 288. szám

PELM AQVAROKSZAG n*M KM». 12. Len, T0lHr«< 2 -V.33. KUtd^hhrnlal, oti^Teîetoif'« S^H». - Nyomd« fKw LI^M acca IV. Telefon > 2A..14 TAvfraM M levAlrim « l»eim««rT«r»f«rAfl Vasárnap, 1932 dec. 18 AfaUffllér Vm. évfolyam, 288. Arany helyett béke Abban a fogadtatásban, amelyben a világpolitika nyilvánossága a francia kamara miniszterelnököt buktató határozatát fogadta, ml nemcsak az adósok sorsközösségben élőknek szolidaritását látjuk hane~i annak az együttérzésnek megnyilatkozását Is. aminek ereiével mindenkinek számolnia kell, aki érdeklődésének lámpásával kíséri az emberiség útjait I'em tudjuk, hogy a szerződéses köte'e^ettséeek teljesítésének megtagadása nem e evenebb erővel lökie egymástól szét az államokat. mint ahogy ezt a munkát az uj országhatárok megrajzolása % az uf vámhivatalok felállítása végezte el? Milyen mess7e vagyunk az európai egyesűit államoknak attól a rendszerétől Is, amelyik a világháború előtt már kialakult! Akkor is ellenséges atmoszféráju nemzetek és egymásra törő államhatalmak éltek egymás mellett, a háborús készülődések visszatérő s egyre rövidebb Időszkokban nyugtalanították akkor is az emberi szolidaritás vallásának hivő|t, de mindegyik európai állam polgára útlevél nélkül a hazájának valutájával bekóborolhatta egész Európát. A nemzetközi termelésnek, a nemzetközi kereskedelemnek. a nemzetközi árucserének valóságos •zabadságíit élveztük még a háború előtti vám•zerzódések megkötöttségében ls a mai helyzetünkhöz kénest. Természetesen az sem volt szabadság, ele mennyivel kevesebb volt a bilincs s mennyivel több volt a szabad levegő és — hogy a hasonlatból ne lépjünk ki. — «ennyivel enyhébbek voltak a fogházi szabályit rendelkezé-ei! De jött a háború, minden ország beszögezte á kaput és felgyújtotta a hidat. S jött a békekötés ulánl háború, — mert a vi'ágháborunnk két fázisa volt, az egyik a békekötésig ts'tott, a másik a békekötésnél kezdődött — s amit a békekötés előtti háború kialakított, azt a békekötés utáni háború Igyekezett örökleícssó tenni. A különbség csak az volt, hogy a lövészárkok helyét a fináncbódék foglalták el. a sorkatonaság helyébe a vámőrök léptek s a drótakadályokat a kereskedelmi szerződések és vámtarifák váltották fel. S az elkülönülésnek oz a módja talán még hermetikusabb volt, mint a lövészárkok által megteremtett. Mert amíg állt a véres bál. addig megtörténhetett, hogy a jénai Zeiss gyár szállítson optikai felszerelést Svédországon keresztül az angol hajóhadnak s megeshetett az is hogy a darmstndti vasművek Svájcon keresztül srállltsák Franciaországnak azokat a szöges, drótokat, amely Verdiin előtt német katonák tízezrei halottan akadtok fel. de amióta a háború a béK: álorcájában jelentkezik, azóta legfeljebb csak duplafenekü bőröndökben vihe'.ik ki vagy hozhatják be a valutát s az értékpapírt, de oz áruk legális forgalmának titkos és rejtett utjai is bedugultak. At én harám at én i>árcim — módjára rendez«odett be mindegyik állam s mindegyik államhatalom egymást akarta felülmúlni" a képte'enség politikai rezonján.tk kitenyésztésében, mert minden ólhun arra törekedett', ho Ty mindent. amit termel, kivigyen és semmit aboól, "mit más államban termelnek, ne hozzon be. a amikor l<is«en már h.i nem is a lény, de 4 gondolnt szembeszállott az elkülönülésnek *ttel a kegyetlen remis erével is, amikor végre >ezdct ék — nem a következményeit leven i. j* belátni hogy a gizdas;igi-, a pénz- :S °í«lválsággal csak az v-ikdlönüiés rendszerének lebontásával lehet szembeszállni, akkor Franciaország a kötelezettség megtagadásával most azokra a kötelékekre mér súlyos csapásokat, amelyek a szétszóródó államok között még eleven erővel tartották a kapcsolatot Hogy ezt észrevesszük, az természetesen nem azt jelenti, mintha az adósokkal szemben a hitelezők pártjára állanánk, hiszen ml magunk ls adós állam polgárai vagyunk s úgyis, mint állampolgárok, úgyis mint — tornatanárok egyformán régi adósságok keresztjét hordozzuk. De bármennyire art akarjuk Is, hogy az adósok és hitelezők nagy problémája az adósok érdekelnek s sz adósok életfeltételeinek kielégítésével nyerjen megoldást, mégsem csillapíthatjuk el aggodalmainkat amelyeket a nemzetközi kötelezettségek megtagadásának rendszere Idéz fel. A civilizáció és a béke utja a nemzetközi megállapodások tiszteletben tartásán vezetett keresztül s talán ezen keresztül inZ4im. m»iC. ^(©ote— dalt b él. A »mit szól majd hozzá a vflíg?«kérdése eleven fékként szereped m'n-'en haladás- és humanizmus ellenes kísérlet mel'ett. A nemzetközt «telezettségek megtagadása — függetlenülést jelent a világ közvéleményétől Is s ez nem lehet megnyugtató ott ahol a világ közvéleménye egyik garanciája volt rz emberi jogok tiszteletének. De ha már az adós államok megtagadják tartozásuk kifizetését ne tagadják s ne tagadhassák meg soha azoknak a kötelezettségeknek teljesítését amikkel a civilizációnak, a haladásnak, az emberiességnek, a békének, a kis nemzetek szabadságának tartoznak. Ezeket a tartozásokat aranyrudakkal nem lehet kiegyenlíteni ehhez a tiszteletnek és türelemnek aranyvalutája szükséges. D ha 1z aranyban lerovandó tartozá-. helyett a hitelező elfogadja a türelem valutáját ls. hol az a botor adós, aki a kiegyenlítésnek ezt a módját megtagadná? Paul Boncour még nem India megalakítani kormányát Nem vezettek eredményre a dezignál! miniszterelnök és a szocialisták tárgyalásai (Budapesti tudósítónk telefonfelentése.) Parisból jelentik: Paul Boncour ma reggel elsősorban Chautemps belügyminiszterrel tárgyalt, majd felkereste Herrlot volt miniszterelnököt, Paul Boncournak az a szándéka, hogyha az előzetes tájékozódás alapján vállalkozhatik a kormányalakításra, akkor kormányába a szocialistákat ls bevonja. Az esti órákban a baloldalt kartel feltámasztásnak terve meghlusult. Paul Boncour és a szocialisták nem tudtak megegyezni a kormányprogramban és tekintettel arra, hogy Paul Boncour nem tudta teljesíteni a szocialisták kívánságait, a szocialisták közölték a dezignált miniszterelnökkel, hogy nem vehetrek részt a kormányalakításban. Ezzel a lépéssel megszakadtak kettejük között a további tárgyalások. Paul Boncour ennek ellenére nem adja vissza megbízatását és olyan kormányt igyekszik alakítani. amely elsősorban a rudikállsokm támaszkodik. Számit arra, hogy a szocialisták hajlandók lesznek az uj kormány támogatására. Franciaország mégis űzet? Amerika várakozási állásponton Washington, december 17. Az Egyesült Államok szenátusa ma dé'ntón vitát akart kezdeni a háborús adósságok kérdésében és azon Borah ls fel akart szólalni. Az elsS szónok azonban bejelentette, hogy időközben Franciaországból érkezett hirek folytán célszerű lesz a vitát elhalasztani, mire valamennyi szónok elállott felszólalásától. Hlr szerint a francia követ kilátásba helyezte, hogy Franciaország az esedékes részletet mégis meg fogja fizetni. Az Egvesült Államok kormánya hajlandó a késedelmes fizetést is elfogadni, de amennyiben a fizetéshez Franciaország uj feltételeket fűzne, azokat nem veszi tekintetbe. Kormányválság Romániában EIcs ellenlét TItulescu és Manlu között (Budapesti tndóslónk telelőn jelenté se.) Bukarestből jelentik: A román fővárosban szombaton este lappangó kormányválságról szóló hir«»k terjedtek el. Állítólag Titulescu ezé^t halasztotta el belgrádi utazását. Hivatalos helyen erósen cáfolják a kormányválságról szóló híreket, beavatott politikai körökben azonban tudni vélik, hogy Manlu és Tltuleecn körölt sídyos nézeteltérés történt. Maniu ugyanis kifogásolta. hogy Titulescu politikája elhidegi ett° Lengyelországot Romániától. Lei.eíséges, horv Titulescu, mint bukott miniszter tói" vissza Belgrádból. Ujabb vasúti szerencsétlenség Svájcban (Budapesti tudósítónk tele fon jelentése.-) Zürichbe" jelentik: Szombaton esle ujabb suli/os vasúti szerencsétlenség tör, ént Svájcban. Esie 6 órakor indult Zürichből egy személvvonat, amely Zürichíöl nem messzire belestaiadt ecu tolató mozdonyba. Az összeütközés olyan heves volt, hogy egy személykocsi, valamint a port gyá.szkocsi összeronssolódott. A romok közül eddig három halottat húzta'* ki. íven sokan súlyosan megsebesültek.