Délmagyarország, 1932. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1932-10-23 / 243. szám

VIII. 23 B MT • nagy vlaatztékban Iskolacipok Zsurkó.i A raktáron maradt asasoaeipőket rendkívül mélyen le- imW" ««Htoti mellett árwitjuk. t9Awky.ATaHs NÖI cipők P 9-SO-löl Férfi cipők I* 1150-1Ő1 Minden pörért oaeavatoosög. Nézze meg öra» kirakatainkat. Kowufh Laloe eugérul 6. Telefont 17-72. Roosewelí bejelentette az alkoholfiialom felfüggesztéséi 7Budapesti tudósítónk telejonjelenlise.) Néwyorkból jelentik: A demokratapárt jelöltje, Roosewelt egyik népgyűlésen bejelentette, az alkoholtilalom felfüggesztését megválasztása esetére. A népgyűlésen megigérte, hogyha elnök lesz, első feladatának fogja tekinteni az alkotmány alkoholt Halmai elrenllelő záradékának felfüggesztését. 330 ezer pengőt fizet Szeged polgársága inségjárulék elmén JEz az Összeg semmleseíre sem lesz elegendő a féli Inségenyhifésre" (A Délmagyarország munkatársától.) A belügyminiszter az 1932—33 évi inségenyhités költségeinek fedezésére — mint tegnap jelentettük — rendeletileg kivetette ismét az ínsép adót. A rendelet lényege az, hogy egyszeri inségjárulék cim én a jövedelmi adó és a társulati adó busz százaléka, a kereseti adóalapnak pedig két százaléka fizetendő november 15-től Kezdve február 15-ig. A Délmagyarország munkatársa érdeklődött ebben az ügyben a városi adóhivatalban, ahol a következő" felvilágosításokat kapta Hammer Fidél aljegyzőtől: — A rendelet a hivatalos lapban még nem .jelent meg. igy csak a sajtóban közölt ismertetésekből szerezhettünk eddig róla tudomást. A lapközlemények szerint az ínség járulékot a jövedelmi, társulati és az általános kereseti adó alapján veti majd ki a város, még pedig a jövedelmi és a társulati adó inségjárulékának alapja a jövő évre kivetett adó, az általános kereseti adónál pedig maga az adókivetési Cianozást poloska és moly ellen legtökéletesebben, legolcsóbban végez a LAKASFERTÖTLENITO VALLALAT cianozó irodája. Dugonics tér 12. (udvar) T. 31—77 alap, a kereset Eszerint Szegeden a jövedelmi és a társulati adó husz százaléka címén körülbelül 130.000 pengő folyik majd be inségjárulék címén, az általános kereseti adó alapjának két százaléka címén pedig körülbelül 200.Ore pengő. — Inségjárulék volt a mult évben is, de akkor csak a társulati adó után vetették ki és a befolyt járulék összege 35.000 pengő volt. Ezt az összeget a város kapta és a város használhatta föl inségenvhitési célokra. Fizetett azonban a város polgársága a mult év második és a folyó év első felében összesen 1,200.000 pen!

>őt- ezt azonban be kellett szolgáltatni az álampénztárba- Ennek az alapja a jövedelem és a házadó volt A szükségadó junius végén megszűnt helyette azonban kivetették a rendkívüli pótlékokat amelyek szintén az államháztartás egyensúlyának helyreállítását szolgálják. Ilyen rendkívüli pótlék terheli azokat, akik házadót jövedelemadót, társulati adót és vagyonadót fizetnek, de rendkívüli pótlék terheli az illetékeket és az illetékegyenértékeket is. Megkérdeztük a polgármestertől, hogy mi a véleménye a belügyminiszter rendeletéről: — Amikor a belügyminisztériumban tárgyaltuk az inségügyet, — mondotta a polgármester —, már akkor szó volt arról, hogy a kormány a városok számára ífyeo módon biztosit fedezetet az inségenyhitő akciók lebonyolítására. Ugv emlékszem azonban, hogy nemcsak a rendeletben fölsorolt adónemekről volt a megbeszélésen szó. Az a jövedelem, amelyhez a rendelet alapján jut a város, semmiesetre sem lesz elegendő a szükséglet fedezésére és bizony föltétlenül szükséges hogy az állam is Í

'elentékenyebb összeggel támogassa a városo:at szociális kötelezettségeik teljesítésében. A legfontosabb az bogy az inségjárulék, amelyet Szeged polgárai fizetnek majd be, itt marad Szegeden és a szegedi munkanélküliek céljaira fordítható. Halálra Ítélték a háromszoros arzénos gyilkost (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Komáromból jelentik: A komáromi esküdtszék szombaton egy arzénmérgezési ügyet tárgyalt. Sztankó Mártonnét, aki férjét, sógorát és szeretőjét pusztította el arzénnel, majd a lányát is megkísérelte eltenni láb alól, kötéláltali halálra, Rabinszky Jánost, az asszony apját, akj résztvett a gyilkosságokban, életfogytiglani fegyházra Ítélték. SVÁJCI SVAJCIs nöl C* gyermek nadrágok, Ingnadrágok, Játszóruhák a gy&r áltaj előirt Arakon ( .Excelsior" HARISNYAHAZ I Deszkát, épületfát,tűzifát, szenet legelőnyösebben » aiAnl, hiahoz uállltra la STERNBERG ZOLTÁN épClaHa éa tOzelőanyagkaraakodő Rákóczi ter, (Mérey éa Törők uoca Bárok. Telefon 82—57 """CIANOZTAT, Szabadi ClANVALLALATTOL! Pusztaszeri ucca 8. Arai a mai •viszonyok' nak megfelelően a legolcsóbbak t 371 Megbizáfból olcsón eladók: gyémánt gyUrUk 12, 20, 30, 80 P ÍUggők 30, 45 P brUUáns gyUrUk 18, 25, 35, 70 stb. P „ függök 60, 90, 200, 500 P 6 személyes ezüst evőazer 320 P 12 . 750 P gyöngyház színházi látcső 24 P táska-gramofon 14, 40 P Tóth ÓTÁSt Kölcsey-u. 7. én A Sándor körül Irta Móra Ferenc. VII. Kutyahitfl ember vott ez a Rózsa Sándor. Egy könnye nem esett azért, hogy Bécset eltörlik a föld színéről és kő kövön nem marad belőle. De valószínűleg többen is voltak vele egy hitei abban az időben a Duna—Tisza közén. Nagyon friss volt még a káegyezés, szokni kellett. Egy szomszéd városban — ott is a Sándoré volt az impérium, de nem maga gyakorolta, hanem rábízta egy kocsmárosra, aki azelőtt zsandár volt — a polgármester megfogadta, hogy addig nem megy le a pincébe, még Deák Ferenc azt nem irja Kossuth Lajosnak, hogy neki is nézzen valami alkalmas kvártélyt odakint, lehetőleg egy házban vele, hogy este tovább szidhassák Ferenc Jóskát. (A polgármester meg is tartotta a fogadását. Soha se ment le többet a pincébe. A nagy ebédlőt üresitették ki a hordók számára.) Ugy lehet, még Andrássy Gyula is csak akkor járt karonfogva a hatvanhéttel, mikor tudta, hogy nézik. Éjfél után már 6 is csak Kossuthot éltette és a negyvennyolccal feküdt le. Azonban Lauesik is csak olyan kutvahitü volt térvény emberének, mint Sándor a tőrvény csuffátevőjének. Ha a vén bába, akit az emberek Sorsnak hívnak, kicseréli őket a 1 "•'csőben, akkor esetleg csak annyi változás van a betyárvilágban, hogy Rózsa Sándor vallat kegyetlen és Lauesik Máté tagad rendületlen. Nem egészen azért mondom én ezt, hogy csak a *r6 tibb legyen vele. Pár héttel ezelőtt együtt utaztam valakivet, akit annyira tiszteld:, hogy még így önmagammal négyszemközt se merem öreg barátomnak szólítani, pedig tudom, hogy nagyoo szeretett engem akkor is, mikor azok is a házszámokat nézték a Kárász-uccán, ha engem megláttak, akikkel sokáig ettünk egy kenve. Hát azt mondja nekem ez a mindentudó ember, aki még az én dolgaimat is jobban ismeri, mint én: • — Te persze nem ismered ezt a Laucsikot — Nem igen. Én tiz évvel később voltír megszületendő, mint araikor ő a monumentum aere peren niusán dolgozott. De azért tudok róla rgyetmást. Ismertem egy öreg félegyházi betyárt, aki kijárta az iskoláját * — Tudom, megírtam azt már. Az akart téged adop'*'*!Í, ugy-e? De idejében meggondoltam a dolgot Nem nézett ki belőlem annyit, hogy rámörökithetné a becsületes nevét, ö tőle tüdőm, hogy nagyon akkorátus ember volt ez a L ó c s i k. — Az. Mikor a Dunántult megtisztogatta kezdő kriminalísta korában — erről is irtál — egy vádlottal jAghalált halatott Nem akart vallani s bezáratta meztelen egy jégverembe. Először lefagyott a keze, nem vallott. Azután !?fagvott a lába, nem vallott. Aztán múmiává fagyott a törzse is, de még akkor se vallott. A rokonai aztán egész Ferenc Jósltáig mentek a panaszukkal s a I.:rály n°m volt hajlandó szentesíteni ezt a büntetőjogi reformot. Jégverembe nem záratta Laucsikot, de egész életére hidegre tétette. Soha többet rendes birói, vagy ügyészi állást nem kapha-. tott. Az Igaz, hogy Rádavnak ő volt a jobbkeze, de csak ugy. mint Lauesik nr. Csak olyan „nem szorosan vett" volt az igazságszolgáltatásban, mint te a közigazgatásban. De azért elég — szorosan vette a dolgát. Hát Ilyen előzmények lehettek annak az okai, bogy Lauesik Sándort jégverem helyett pszichológiával vallatta. Nem esett kétségbe, mikor látta, hogy Bécsen nem esett meg a betyár szive. Most már nem zárta be, még pipázhatnékja támad, hanem harmadnapra előállította. Nagyon komoly arccal fogadta. — No Sándor, nyújtotta felé az újságot. -* nincs már Pozsony se. — Ni-incs? kérdezte Sándor elcsudálkozva. D® semmivel se megütődóttebben, mintha azt az újságot hallotta volna, hogy az öreg Veszelkónak a szürkéje kitörte a lábát. (Ez az öreg Veszel ka olyan prokonsula volt Sándornak, róla is forog 9 tanyákon egy-két történet.) — Pozsony is amiatt pusztult el, Sándor, bogy te nem akarsz vallani. Hát nincs tebenned semuú emberség? — Hogyne vóna, tekintetös nr. Egy szög érd r.em sok, annyi kárt se töttem én annak á P®* zsonynak soha. Egy hét múlva tarackokat süttetett el Lauesik a szilién - partokon. Nyolcat-tizet óránként; h® egyesével hol tőbbedmagávai A várban őrült futkosás támadt. Sándor is fölneszeM a subájáróL — Mi lehet az? — kérdezősködött a pediri®' rektől. — Lüvü Buda várát az ángolok, — szaladtak azok tovább. Aki nem volt ugy beijedve, a* hf* zátette azt is. hogy „ez is kend miatt van. Séf dor bácsi", vagy hogy „ezért is számot ad-z Ítéletnapján, Sándor". Aszerint, hogy kit miire mérvű barátság fűzött hozzá. Másnap beállított Sándor l.aucsikhoz Sáp^j volt, a sze:r.e karikás, látszott, hogy nem a100 az éjszaka. — Hol vannak már, tekintetös ur? n t — Kicsodák? Ja. az idegen bosszúállók' azok már Cegléd felé Járnak, Sándor. Sajó®*'