Délmagyarország, 1932. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1932-10-23 / 243. szám

MOST MI JÖVÜNK ! LÁTTA AZ ARAINKAT ? g-50 g-so y-50 g-50 g-so Iskola cipők Női cipők Férfi cipők Minőségért szavatolunk! ..HA-HA cipőáruház, Kelemen ucca 12. A városi teöliségveiés résszleies vitát a A iárványkói (>áz, a tanítói illetmények, a segélyezések, a kegyúri kiadósok A közgyűlés őétfön folytatja a vitát x. 23 Gaál Gaszton állapota válságos Balatonboglárról jelentik: Gaál Gaszton állapotáról ma délben kezelő orvosa a következő jelentést adta ki: A beteg állapota válságos, hőmérséklete 39 fok körül változik, érverése 120, gyengül, állandóan alszik, eröbeli állapota rohamosan hanyatlik. Éjfélkor jelenti tudósítónk: A nagybeteg Gaál Gaszton állapotában szombaton este némi javulás állott be. A hőmérséklet este 39.1, az erverés 110 és erőteljes volt. A gyulladási folyamat nem terjed, a táplálékfelvétel javult. A beteg állapota továbbra is súlyos, de nem reménytelen. UJ SZÁZPENGŐSÖK Budapest, október 22. A Nemzeti Bank a jelenleg forgalomban levő 1926. évi március 1. keltezéssel ellátott 100 pengős bankjegyeket október 25-től kezdődően a forgalomból kivonja és helyette 1930 julius 1. keltezéssel ellátott 100 pengős bankjegyeket bocsát ki. Az 1926 március 1. keltezéssel ellátott 100 pengősök bevonásának határideje 1933 április 30. Ez időpontig a bevonás alatt lévő 100 pengősöket mindenki köteles elfogadni és a Nemzeti Bank is beváltja. 1933 április 30. után a Nemzeti Bank három éven át csak kicserélés végett fogadja el a bevonás alatt lévő 100 pengősöket. 1936 április 30. után pedig a Nemzeti Bank kicserélési kötelezettsége vé. get ér. Az uj 100 pengősök kibocsátását október 25. ín kezdi meg a Nemzeti Bank. Az uj bankjegyek előoldala zöldesszürke-vöröseslilavftrőszőldesszürke sz|nü, baloldalán a koronás magyar címer az angyalokkal, alatta sötét lila szinben a százas értékjelzés. "A jegykép középmezejének felső részén halványvörös alapon lila szinben »100« számjegy, majd betűvel »Száz pengő', alatta a kelet és az aláirások. A jegykép jobboldalán Mátyás királynak Boltraffio hires festménye után készült fejképe, felette kereteben »Mátyás király, alatta 1440—1490. A két számjegy között Mátyás király hollós cimere. ezek elül nem lehet a síneket felszedni Sándort kiverte a verejték. — Idáig is elérnek, tekintetös ur? — Hiszen ide igyekszenek, Sándor. Mink mrj'd fcolnap el is hurcolkodunk Kikindára. — Elmögy a tekintetös ur? — El ám, Sándor. De Te is jössz velem. Nem hagylak itt, mert itt okvetlen elpusztulsz a többi néppel s akkor hogy tudom én meg, hogy s mint csináltad a vasat megállítását? Sándor elkáromkodta magát. — Hát minek néz engöra az ur? Csak nem gcndolja, hogy hagyom a városunkat ^pusztíttatni? No, hadd gyüjjön az az írnok, oszt maga ».ög kérdözzön. Azolüiak a mitugrászoknak mög 'enjön, hogy álljanak mög Nagykőrös előtt, aulák sé lögyön énmiattam kára. És diktált déltől másnap reggelig. Hogy megmentse a szegedi várost, meg az Alföldet Igy volt-e, nem-e, arra én nem hitelhetek * eg. fte ha kitalálás, annak is nagyon szép. Az én zenemben rehabilitálta Sándort, azért is irtam róla ''yen sokat Csak a történet kereksége végett irom tneg, "ogv Lauesik majd leszédült a székrőt mikor ^ándor egy nevet mondott neki, akinek «se'ője kifőzte a vonatmegállitás tervét és lefölözte a hasznát — K. József? — Kicsoda? — esett le a bíró álla. — Mondom ma avarán. K. József. Itt Szegeebben, meg ebben az uccában, az a nagy sárház az üvé. Ismerte azt Lauesik nagyon jól. Minden vasáreste eljárt oda feketézni. Ráday gróf r eg lnden este. (A Délmagyarország munkatársától.) Szombaton délután kezdte meg a törvényhatósági közgyűlés a költségvetés részletes vitáját A polgármester napirend előtt bejelentette, hogy dr. Aigner Károly nyugalmazott főispán köszönetét fejezte ki a közgyűlésnek azért a határozatáért, amelyben elismerését fejezte ki 13 éves főispáni működéséért. Napirend előtt még dr. Meskó Zoltán szólalt fel és a Stefánia Szövetség csecsemővédelmi munkásságát ismertette. A polgármester ezután bejelentette, hogy a költségvetés részletes vitája keretében először a kiadási iéfeieket kívánja letárgyaltatni. Dr. Kertész iBéla felszólalásában aziránt érdeklődött, hogy a közgyűlés mikor foglalkozik a belügyminiszter inségjárulék rendeletével, amely jogot ad a város közgyűlésének arra, hogy indokolt esetben a kulcs leszállítását kérje. Számítása szerint a rendelet a város lakosságára 350—400 ezer pengő ujabb megterhelést jelentene. Scultéty Sándor főszámvevő megkezdte ezután a költségvetés kiadási tételeinek ismertetését. A javadalmi hivatal tételeinél Petrík Antal arra hivta fel a hatóság figyelmét, hogy a hivatal elhelyezése tűrhetetlen, a tisztviselők a hideg beálltával tömegesen megbetegszenek. A polgármester megállapítja, hogy a javadalmi hivatal uj elhelyezését a közgyűlés határozta el. Az uj helyiségek hiányosságain segítenek majd. Iritz Béla a napidijasok érdekében szólalt fel. A főszámvevő beielenti, hogy a napidijasok régi illetményeit állították vissza. A fárványkórház tételénél tárgyalták dr. Szarnék Sára indítványát, aki azt kérte, hogy a Pulcz-uccai fiókkórházat rendezzék be járványkórházzá. Dr. Szabó Géza kulturtanácsnok tiltakozott az indítvány ellen. Szerinte az indítvány elfogadhatatlan". mert a népjóléti miniszter 10.000 pengős segélyéből rendezték be a fiókkórházat a szegényház kibővítését ielentő „sínylődő1/ háza" lerendezésére. — Mi a tiszti főorvos véleménye? — kérdi közbeszólásában Pásztor József és odamutat a főorvos üres helyére. — Egészségügyi kérdéseket tárgyalunk és a főorvos nincs jelen! Dr. Pap Róbert: A sínylődök házára föltétlenül szükség van. de szükség van járványkórh^zra is. Kéri, hogv az orvosok keressenek a jarvánvkórház számára megfelelő épületet. Dr. Kovács József hibáztatja, hogy a város a szegényházat nem emeletráépítéssel oldotta meg. Dr. Szarnék Sára bejelenti, hogy indítványát visszavonja, ha a polgármester más épületet jelöl ki iárvánvkórház céljaira. A járvány idejére alkalmazzon a város járványorvost, vagy szükség esetén járványorvosokat. Dr. Debre Péter felszólalásában kijelenti, hogy az ujszegedi barak nem alkalmas járványkórház cél jaira. Ha a fiókkórházat nem kanhatná vissza a kórház, akkor meg lehetne oldani ugy is a kérdést, hogy a város a kórház udvarán építtetne néhány elkülönítő kórtermet. Esetleg az ujszegedi járvánvbarakot is át lehetne hozni a kórház udvarába. Ezt a javaslatot az egészségügyi bizottságnak adták ki. Hosszabb vita támadt a tanítói illetmények kérdése körül. Szűcs Imre a pótlékok csökkentésénél progresszivitást kiván. Lájer Dezső hivatkozik a polgármester egvik régebbi kijelentésére, amely szerint a tanítók városi segélyét nem vonja meg a város. Scultéty főszámvevő bejelenti, hogy a pótlékok visszaállítása 54.000 pengő terhet jelent Csűrik János is a pótlékok meghagyása mellett foglalt állást. Deák János, majd Bakó László szólalt fel. Kéri a város hatóságát, hogy ne adjon fel egyetlen tanítói állást sem. mert az az állás azonnali és végleges megszüntetését jelenti. A tanítók jelenlegi létszámára szükség van; 100—I20-as létszámú osztályok vannak. Magyarországnak, de Szegednek is vigyáznia kell a kulturális pozíciójára. Wimmer Fülöp örömmel veszi, ha a közgyűlés meghagyja a tanítók pótlékát, ő azonban mint a pénzügyi bizottság tagja, a bizottság javaslatát képviseli. Dr. Kogutowitz Károly indokolatlannak tartja. hogy a város a tanítók pótlékát megvonja. Méltánytalan egyetlen kategória megrövidítése. A közgyűlés nagy többsége ezután megszavazta a tanítók, a piarista tanárok, káplánok, hitoktatók és a kereskedelmi iskolai tanárok városi pótlékát. Olejnyik József és Bakó László inditványára a közgyűlés 470 pengő külön fűtési költséget szavazott meg az alsóvárosi zárdaiskola kápolnája javára, mivel több panasz hangzott el, hogy a kápolnában imádkozó növendékek többször megiáztak. ', A színházi szubvenciói a közgvülés a „szinészfizetéshez való hozzájárulás" cimen állította be a költségvetésbe. A segélyezésekre fölvett ősszegből dr. Szécsénvi István a jövő évi cserkész világjamboree számára 1000 penpő segélyt kért. Dr. Széli Gyula a gyorsíró egyesület segélyének 1500 pengőre való fölemelését kérte. Az egyesület országos versenyeket, ingyenes tanfolyamokat rendez. Dr. Szécsénv" István elegendőnek tart 200 pengő segélyt. A közgyűlés 200 pengőt szavazott meg az egyesületnek. Ezután kimondotta a közgyűlés, hogy nem ad segélvt a cserkésztáborozásra. Az Alföldkutató Bizottság 4—5000 pengő segélyt kért. A közgyűlés dr. Winkler Elemér, dr. Tóth László, Wimmer Fülöp, Deák János és Piek Jenő felszólalása után 2000 pengőt szavazott meg. A Kulturális Egyesületek Szövetségének — Egy vásárlás után Űn is rájön, hogy tényleg olcsón, tényleg jót kap a Cégtáblás Boros Miksa cégnél Széchenyi fér 15. Seluemharlsngáh, selyemnadrágok legolcsóbbak liöfle kesztyűsnél, Klauzál tér 3