Délmagyarország, 1932. augusztus (8. évfolyam, 175-198. szám)

1932-08-07 / 180. szám

vm.«. dődötí emen ncca 5 >an ilcsó árakkal! p 5'— P 25-— Rendkívüli Ikalml t)dxvét«l oeletes bérház alápincéz jókarban Kossuth tajoc gárut elejénél sürgősen VOOOP eladó, vételárból 000 P több évre tör. 5zthető. Méxer Irodánál orthy Miklós a. 2. (Kul­r palotánál. 104 i"' i i mi ni íwpw Alföld legnagyobb tblaOveg raktára Ltfrösl Géza Ovegezésl vállalat zeged, Mérel ncca 8 ílefon 19-57. 11 áromrészMI álló nagy meleti helyiség >gl szemináriumnak, tár­tskSrnek tánciskolának, vatalnak, esetleg Irodai erendeiéssel sieptem­erre kiadó. Somogyi bc­22 »*• érdemű közönséget, hogy sz. alatti italmérést át, alokról gondoskodva van. Wnareggelik. Megnyitás gást kér Némelliv Szilárd vétel! Dickens és Balzac Szép meséskónyv. Azonki­Vella fényképezőgép, max, lila másoló ten­uj szék olcsón eladók, árkonyl ui. «trr ház. 155 sínes, fekete 7*70 5tél mogyoróés drap 8*80 bér antilop lakk- _ __ dísszel 9*90 rfl fél 18*90 rfl box és sevró 14*98 mlnőségO I r. munka 1 és győződjön meg róla. eiesas-u. 8. Dtt, aprított 5zerezhető be fJársai iagyárában MI-U.I. Toti.: ffiSMBSSSfSl'J&SSEXZ Vasárnap, 1932 augusztus 7 kOlcsSnlcOnyvMr és leoytroda : Aradi 1 " uocb S. Telefon s 13-00. - Nyomda : l»w Ara 24 fillér UpOtuceal«. Telefon: 20-M. Távirati VVIT - _ _ é» leveleim • Délmngyaronzag Szeged • »11. CVIOiyclln, ISO. S25. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 vidéken és Budapesten 3 -oo. kUlf«ld»n 0-*0 peng« , Fgye* szám Ara hetkllz­nap ÍO, vasár- ét Ünnepnap 24 »111. Hir­detések felvétele tarifa szc-rlnt. Meole­len»'< hOfl kivételével " —.«mI > rege Ez hát a rend ? Harmincöt halott és ötszáz súlyosan sebe­sült, — ezek a szavak nem valami borzalmas méretű tömegkatasztrófa adatait mondják el s nem is hadijelentésekből valók. Nem a Vezúv lávája ölte halomra újra az embere­ket s nem egy óceánjáró futott neki a jég­hegynek. Harmincöt halott és ötszáz súlyo­san sebesült, — ez a német választási küz­delemnek egyik á-edménye. Azzal jön minden reakció, hogy rendet te­remt s azt hirdeti, hogy csak ő tud rendet teremteni. S az eredmény, — harmincöt halott és ötszáz súlyos sebesült s eredmény az is hogy nincs már nap veres merénylet, or­gyilkosság és bombavetés nélkül. A német rend, a német fegyelem, a német drill mivé lett azok kezén, akik' más jogcímet nem ta­láltak még uralmukra, mint a rend fen tar­tását? Elvégre ez is rend, de ez a gyilkos­ságok rendje, ez a szabadonfutó népszenve­dély rendje, a rendnélküliség rendje, a bomló rendszertelenség rendszere. De legalább csak ezt tudnák. Legalább te­remtenének rendet, ha olyan lesz is a csend, hogy senki mukkanni sem mer, mert ma a máskor jámbor suszterek és a napon süt­kérező kikötőmunkások gyilkolni mernek és tőrt mernek vetni a megtorlástól való minden félelem nélkül. Pedig az nem is hatalom, amitől nem mindenki egyformán fél. Akinek nincs oka félni a hatalomtól, attól félhet a hafalom. Akinek a hatalom elnézi a törvény­ellenes cselekvést, az nagyobb hatalom a ha­talomnál és nagyobb a törvénynél. Pedig az nem rend, ahol nem érzi magát egyformán biztonságban mindenki, aki vétlen s nem fél egyformán mindenki, aki vétkezik. A rund ez az — egyformaság, a biztonságnak és fé­lelemnek egyformasága. Az nem rend, ame­lyik jobbfelé' csak enyhítő körülményt s bal­íelé csak súlyosbító okokat talál. Az nem rend, amelyik egyfelől irgalmatlan, másfelől amnesztiás. Az nem rend, amelynek uralma alatt vannak, akik gyilkolni mernek s van­nak, akik vétel: nélkül is reszketnek. Legalább rendet tudnának teremteni azok, akik uralmának egyetlen jogcíme a rendfenn­tartás. Ha már a rendfentartás jogcímén, őszintébben: a rendfentartás ürügyével a sza­badságjogokat vagy korlátozzák, vagy meg­semmisítik, legalább a nyugalomnak szabad­ságát adnák helyébe. Ha szabadság nincs legalább szabad legven élni s ha közszabad­ság nincs, legalább legyen biztonság. De biz­tonságot adolt-e az az uralom, amelyiknek rendészeti statisztikája kélségbeejtően rövid idő alatt elért a harmincötödik gyilkosság­hoz s az őtszázadik súlyos sebesülthöz. Ha — rendőrállam, akkor legyen állama a rend­nek, ha rendőrök, akkor necsak a gumibotot suhogtassák, necsak kardlapozzanak s necsak a tömegekbe belelovagolni tudjanak, hanem a rendet íentartani, azt a rendet, amelyik minden állampolgárnak a kötelezettségeknek és jogoknak ugyanazt a mértékét biztosítja s amelyik a rend fentarlása jogcímén nem ad az 'egyiknek több jogot és nem követel a másiktól több kötelezettséget Nem az a rend, hogy az uccán nem verik az emberek egymás fejét, de legalább ne is verhessék be. Á rend olt kezdődik, hogy se a jogok megszorításával, se a szabadság ^«glazitásával ne neveljenek se jobbágyokat, se kalandorokat. A rend ott kezdődik, hogy a jogok és kötelezettségek mértékét ne szerve­zetek és ne csoportosulások, hanem az állam érdeke szabja meg, a rend ott kezdődik, hogy az állampolgár jogait az alkotmány bástyái védjék s annak sem mértéke, sem terjedel­me ne vállhasson egyének diskrecionárius jogkörében játékszerré s jutalmazásnak, vagy büntetésnek eszközévé. A rend ott kezdődik, ahol a demokrácia. A német uralom külpolitikai programot nem hozott, gazdasági programot nem hir­det, pénzügyi programja nincs. Ennek az ura­lomnak nincs más jogcíme, mint a rendcsiná­lás. S hogy ennek a hivatásának hogyan tud megfelelni, arra választ ad harmincöt halott, a német uccák halottja és ötszáz sebesült, akiket lakásukon, műhelyükben, vagy szer* kesztőségküben ért utol a gyilkos támadás. A reakció mindenütt és mindig a rendcsi­nálás jogán jön, de sehol, soha még rendet teremleni nem tudott, Mert a reakció maga a legnagyobb támadás a rend ellen. Rendet csak demokrácia tud teremteni, olyan ren­det, amelyik nemcsak azt éri el, hogy az emberek az uccán suttogni sem merjenek, hanem azt, hogy a jogoknak, a munkának és az életnek egyforma biztonságá'. és egyforma szabadságát teremtse meg mindenki számá­ra, aki a törvény korlátját át nem lépi. A német statisztika most ötszáz súlyos se­besültről számol be, de nem beszól az öt­százegyedikről, a legsúlyosabb sebesültről: Né­metországról. A magyar vizlpólócsaoat nagy győzelme Losangelesben Magyarország - Németország 6:2 (1:0) Budapesti tudósítónk telefonálja hajnali 4 órakor: Los Ingelesből felenlik: Amerikai idő­számítás szerint szombaton délután 5 órakor került sor a vizipólóoUmj'nási döntő jelentősé­gű mérkőzésére: a magyar-német találkozóra. A mérkőzés nagyjelentőségű magyar győzelmet hozott. : _ Iz első félidő nagy izgalomban k?zdődött. Az elfogódottság leküzdése ulán lassan kiala­kuló magyar fölényben 2:0 arányú magyar ve­zetéssel végződött. Az első gólt a 3. percben Vértesi dobta, a 6. pereljen Németh. A m^Ovük félidőben a fölény még jobban kidomborodott, egymás­után négy gólt értünk el. Az 1. percben Né­meth, (3:0), a 3. percben Halasv (4:0), a 4. percben ismét Németh (5:0) szerzett gólt, majd a hatodik gólt Vértesy dobta. A csapat a 6:0 ulán nem küzdött tovább és az utolsó percben Schultze és Rademacher szépített az eredményen: 6:2. Bárány kiesett a döntőbői Az előfutamban második lett Kalili mögött — A középfutamban a 4~ik kel ven vég­zett és nem kerQll be a döntőbe (Budapesti tudósitőnk telefonjelenlése.) Los Angelesből jelenlik hajnali három órakor: A 100 méteres gyorsúszás középdöntője ujabb fájdalmas magyar balsikert hozott Bárány 594 mp-es idővel a negyedik helyen végzett és ezzel kiesett a dön­tőből. zA első három heyezett Aigazaki, Kalili és Tompson; ötödik a magyar Székely. Myazaki már a középfutamban 5$ másodperces re­kordot úszott. A második középfutamban is japán győ­zött: Kavalshi, második lett az amerikai Schivartz. Ebből a futamból Spence esett ki. Az úszók első startja Bárány második lett előfutamában Kalili mögött Vanie kiesett, Székely a középdöntőbe latolt (Budapesti tudósítónk telefon jelen­tése.) Los Angelesből jelentik: Szombaton dél­előtt kezdődlek meg a 100 méteres gyorsúszás elő­futamai, amelyekben három magyar küzdött az előbbrejutásért. Kettőnek sikerült is kiharcolni a továbbjutást a középfutamokba. Bárány az első csoportban indult és az 59,6 mp-es ered­ményt elérő Kalili (USA) mögött második lett 1.04 mp-es idővel. Bárány könnyen úszott, nem erőIteUe meg magát és a további küzde'mek miatt csak arra vigyázott, hogy biztosítsa magának a továbbjutást. Kalcit egyébként Bárány Oikágóban egyszer már legyőzte, A má odik csoportban in­dult Vanie András, aki azonban a nagyon erős kpnkurrencjában — Schwarzzal, Zorillával, Spencivel és Kavazuval szemben — kiesett a további küz­delemből. Székely András a negyedik csoportban indult és 1,1.5 idővei kva lifikálta magát a középdöntőre. A magyanok táborában hihetetlen izgalommal várták a délutáni (amerikai idő) döntő fontossá­gú magyar—német pólómérkőzést. Az előfutamokban a legjobb időt a japán Myazaki úsz­ta, akinek ideje 58.6 mp. volt. Egy percen belüti időt többen is elérlek, igy már a középfutamokban szeazádósan irgalmas küxdel­várhatók^

Next

/
Oldalképek
Tartalom