Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)

1932-07-28 / 171. szám

DELMYARORSZAG 9 'EUE». «terUMZinteg: Somogyi ll.L «m. Telefon t rwss. *> Kiadóhivatal, k«(»(iBiilhiyvMr «• lawylreda • Arad! ucee S. Telefon t 13-00» « Nyomda t LOW Lindl ucea 1«. Telefon« 20-34. TaHrafl él larélelm • Délmapyaroméq »»eped Csüíörlök, 1932 Julius 28 vm Ara M fillér fl népjóléti ügyosztály Nem lennénk őszinték, ha azt mondanánk, hogy a népjóléti ügyosztály jelentésével meg lehelünk elégedve. Az a jelentés, amelyik a múltra szólt megelégedéssel csak akkor tölt­hetne el, ha egyben a jövő működés alapjait, a jövő működés tervét és programját is kö­zölné a nyilvánossággal Ez a jelentés azon­ban kiérdemli a »multadban nincs öröm. jö­vődben nincs reménye kritikáját Ml ugy gondoljuk, hogy a népjóléti bizott­ságot már napról napra foglalkoztató kel­lene a ránk következő ősz, tél és tavasz fel­adatainak megtárgyalásával. Most a felada­toknak ideje ia megnyúlt, mert eddig csak a télre kellett készülődni, most azonban az ősz s a tavasz — a majdnem azt mondhatnánk, hogy a nyár is, — olyan védekezésre kénysze­rit az Ínség ellen, mint a legkeményebb tél. De mégis csak most keltene azzal foglalkozni, hogy mit tehet és mit tegyen a város, ha itt lesz, — irgalmatlan gyorsasággal, — a köz­segélyezésnek Ideje s ha, amivel már , szá­molnunk kell, a áegélyHe szorulók száma' még nagyobb lesz, mint az elmúlt évben volt A munkanélküliség egyre nő s a munkanélküli­séggel egyre gyarapodik az ellátásra utaltak szomorú tömege. Ami eddig még nyújthatott védelmet az élet harcában, egy fejpsleges bú­tordarab, jegygyűrű, vagy varrógép, a szegény­ség vagyontárgyai, az mind elfogyott az elmúlt léi harcaiban. Nem támaszkodhalik már a szülő a gyermekre s a gyermek a szülőre, már mindenki' támogatásra szorul. Ez az évelő nyomor azonban évelő Idézr kedéseket követel. Ma nem lehet a téli nőna­pokra szorítkozni a kőzaegélyezésse!, mert nem lesz kit segélyezni télen, ha az őszi feladatokra a város méltóan nem készül fel. Azt akarjuk, hogy ebben az országban ne legyen éhező, — mondotta a mult évben a kormányralépő miniszterelnök. Ennek a ki­jelenlésnek azonban, fájdalom, fognna'ja nem volt, az élet hatalmasabb volt, mint az em­beri ¡parkodások s az éhező emberek száma egyre szaporodott. Nem elég azonban tudo­másul venni ezt a szörnyű tényt, hanem a védelmi berendezésnek az éhezők számának gyarapodásához, a nyomor méjyüléséhez kell alkalmazkodni De mit lálunk mindebből a népjóléti ügy­osztály jelentésében? Hol látjuk nyomát an­nak a készülődésnek, amivel legalább hozzá­fogunk az előttünk álló téli hadjárat fel­szereléséhez? Ki foglalkozik, ki törödik ezek­kel a kérdésekkel, hol van vezére és hol van vezérkara a ránk váró háborúnak? A munició gyűjtéséhez már most kellene hozzáfogni, most már minden részletében kidolg *ottnak kellene lenni annak a halósági munrfának, amelyik ennek a feladatnak megoldására vál­lalkozik. A pénzügyi bizottság már megkez­dette munkáját, hololt a költségvelés csak január első napján lép éleibe, a nyomor el­len sokkal hamarabb kell védekezni, miért nem mozgósítják azokat, akiktől gondola'ol, jegüséyel, áldozatot várhat és igényelhet a város? Ami ebből a ncpjóléli jelentésből a jövőre való készülődésnek tűnik fel, az mindenre al­kalmasabb, mint a megnyugvás keltésére. Azt olvassuk a jeleütésből, hogy »a szüksOgimtn­kásokat havonta legfeljebb két hélig ¿zabád íuelalkoztatoL miután a családfőnek módot ElőnZETf.Si Havonta helyben 3.2.0 Idéken «• BudapeXen >ftO. kUimidtfn 0-40 /t. Egyea Mám Ara hetklts­nap te. vaaAr- é* Ünnepnap Í4 llll. Hlr­detéfek felvétele **»r1«a norlnl. Meole­tenlh héttA k'véleléve« nnno-»«!» rengef kell nyújtani arra, hogy más munkaalkal­makat is kihasználjon«. Nem tudjuk, ez a mondat a gondolatnak, vagy a fogalmazásnak kisiklása-e? Ha a szegedi munkaadók szö­vetsége tiltakozott volna valaha az inségmun­kák ellen, mert nem jutnak az inségmunka következtében munkáshoz? ha a szegedi mező­gazdasági egyesület átirt volna már a város­hoz, hogy nincs elég napszámos, mert a szük­ségmunka elvonja a földmunkától a napszá­mosokat akkor érthetnénk, hogy az inség­munkásokat azért szabod osak két hétig fog­lalkoztatni, hogy más munkaalkalmat is ki­használjanak. Hát ment inségmunkára az, aki másutt kapott munkát? Az inségmunka akár egyetlenegy munkást elvont más munkától? Nem »szabad« foglalkoztatni a munka Ínsé­geseit két hétnél tovább? Ha azt mondanák, hogy nem tudják tovább foglalkoztatni, ha azt mondanák, hogy legalább havonkint két hé­tig kell biztosítani mindenki számára a szük­ségmunkát, — azt értenénk. De azt mon­dani, hogy tovább nem »szabad« foglalkoz­tatni * azt elhinni, vagy elhitetni, hogy az inségmunka elvonja rendes és állandó mun­kájától az inségmunkást olyan tévedés, a vi­szonyoknak olyan gyökeres félreismerése, amit valóban csak elírással lehet menteni. »Az ak­ciók egy-egy részének lebonyolítása sokszor nem találkozott a közönség telszésével«, — mondja a jelentés. Nem szállunk vi'ába en­nek a megállapításnak helyességével. A tizen­három filléres ebédek, a papiron egy deka zsirral emberi táplálékkal kinevezett meleg káposzta valól>an nem találkozott a közön­ség tetszésével. De mit tervez, mit tart kóte­lességnek. mit állit maga elé uj feladatként a népjóléti ügyosztály, hogy végre ha nein is a közönség tetszésével, de azoknak egészségé­vel és életbentartásával találkozzék, akik, sze­rencsétlenek, rászorultak a népjóléti ügyosz­tály gondoskodására és törődéséi«? Halálra Ítélték Gorgulovot Ax eskUátek egyhangúlag bUnősnek mondotíák lel Doamer el­Bök gyilkosát (Budapesti tudósttőnk telefonjelenlése.) Párisból jelentik: Az esküdtbíróság szerdán halálra Vélte Gorgulovot, nn».«n*r »t­nők gyilkosát. A szerdai tárgyaláson több tanú kihallgatása után a főállamügyész mondta el vádbeszédét, amelyben azt fejtegette, hogy a tőrvényszéki elmeszakértők véleménye minden tekintetben helyes. Gorgulov, aki maga ts orvos volt, jól tudta, mint kell szimulálni az őrültet. Meggyőződése szerint Gorgulov száz százalék, ban felelős Doumer elnök haláláért. A védők ezzel szemben azt fejtegették, hogy Gorgulov őrült és beteg ember, akit VHm te­het felelősségre vonni Ezután az elnök megkérdezte Gorgulovot, hogy kiván-e még valamit mondani, mire Gorgulov igy válaszolt: — Unom már ezt a sok beszédet, rosszul vayyok tőlük. Minek fecsegnek annyit miért kínoznak engem 1 Mit bánom én, váyják le a fejemet, csak hagyjanak már békében. „ Az esküdlek háromniegyedórás tanács­kozás után egyhangúlag bűnösnek mondták ki Gorgulovot, akit e verdikt alapján a¿irós&y njjqkliló általi halálra Vélt. Az itélet kihirdetése minden incidens né!« kül történt Hugenberg felajánlotta szolgálatalt a diktatúrának Feltűnési kellő levelet intézel! Papentiez — Németországban folytatódnak a véres uccal harcok (Budapesti tudósítónk telefonjelcntése.) Lipcséből jelentik: Lipcse Brandir nevű kül­városában súlyos összeütközések fordullak elő. Kommunisták megtámadták a választási cé­dulákat osztogató nemzeti szocialisták 15 fő­nyi csoportját A nemzeti szocialisták mene­küllek és menekülés közben üldözőikre több lövést adtak le. A Kari Marx-téren nagy vere­kedés tört ki, amelyben mintegy 170 ember veti részt. Tizenhárom ember megsebesült, bá­rom közülők súlyosan. A Lipcséből kihívott rendőri készültség állította helyre a rendet. Gtlsenkirchcnből jelentik: Buer-Beckhau­senhen röpcédulákat osztogató nemzeti szocia­listát nagyobb csoport kommunista támadott meg. Verekedésre került a sor, amelynek fo­lyamán né iy nemzeti szocialista boxerütések­tői megsei>esil<t. Az egyik kommunista három 'övést is adolt le, amelyek azonban célt té­vesztenek. A lövöldözőt letartóztatták. Párisból jelentik: A Joii'nal közli dr. Breit­scheid birodalmi gyűlési képviselő nyflatkoza. tát. Breitscheid véleménye szerint a szo táldemokrácia a birodalmi gyű­lési választások alkalmával meg fogja tudri tartani pozícióját és a nemzeti szoclilisták nem fognak többségre futni. A szociáldemokrácia kész a köztársasági al­kotmány megvédelmezésére. Arra a kérdésre, vájjon van-je meghatározott tervük is, Breit­scheid kijelentette, hogy ő csak a frakció vezetője és nem pártvezér. A szociáldemokra­táknak a kivéletes állapot elrendelésével kap­csolatban tanusilott passzív magatartását Breitscheid azzal magyarázta, hogy nem akar­ták a választásokat az agilációval lehetetlenné lenni. Az általános sztrájk kihirdetése csak meghosszabbította volna a statárium fejtar­tását. * * - t ~ * Berlinből jelentik: Hugenberg titkos inná-

Next

/
Oldalképek
Tartalom