Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)

1932-07-28 / 171. szám

esős, • nérart «nmeű plrf verfis, Szerdán levelet intézett Papén kancellárhoz, amelyben biztosítja a kancellárt, hogy a néniét netrtr se/2 párt nem foglalkozik azzal a tervvel, hogy az uj parlamentben nehézségeket támasszon olyan kormánynak, amely egészen másképpen nniezkedik be, mini m mai rend*», feltére, Hogy az tj rendszer is. bfaja Hindenburg MzalmáL Hugenberg nyilatkozata politika! körökben nagy feltűnést keltett ét sbbdl a baloldali lapok azt olvassák ki, hogy Huyenberg felajánlotta a njmet nemzeti párt támogatását eset" leges dlktaiara esetén. hoz, ho§y oé engedjen olyan nyomáknak, luSI» ojabb költségvetésen kívüli terheket eretaénW ne. Sajnos, a konnfey ebben a tektatetbon Mr a mattban » nagy hibákat kgvetef/ «t — például akkor is, amikor ismételten behozta a tfsfconafc gyeket, Ma kényszerhelyzetben vagyunk, nem to. dunk munkanélküli segélyt adni, mert nincs H Olyan bernházisokat kell eszközölni, au*. a szükségesség és a rentabilitás — maHlm tartják szem előtt jyow a munkanélküli segély alapján áll, de akkor muakaalkalmat keU teremteni Lehetetten a mai hely. zecet «bete*; késekkel nézn*. Kifogásol*. hogy « betpn'IUkában nincs veaetés. Kozma Jenő hioiztatta, hogy az ország sganálása nem jól átgondolt rendszeren nyugszik. Sze. rjnte az előbbi bvmány befektetései komolyak voltak. Keresztes' FHeber Ferenc belflgymlntszter vi. laszolva a felszólalásokra, kijelenti, hogy « k">rmánv mindent elkövet snm, hogy a gazdasági helyzetet a normális keretek közé szorítsa. Minden törekvése: eltüntetni az OTI deficitjét és háztartásit összhangba hozni a polgárság teherbíró képességével Ami nz ország belső rendjének a megbolygatására irányuló Jelenségeket filéd: a kormány a legnagyobb erélfyer muiUemáfT azza/ «1 Ugatással, amely egjes felelőtlen elmek részéről felyik. A bizottság ezután elfogadta a rendelettervezetet. Bejelentést terjesztett ezenkívül a kormány a 33-as bizottság elé az 1914, évi XVTT. törvénycikk hatálya alá tartozó közforgalma magán vasutak alkalmazottai Illetményeinek szabályozása ttrgvábaa is. A kormány rendeletet szándékozik kiadn arról, hogy ezeknek az alkalmazottaknak illetményeit az államvasutak alkalmazottai részére mindenkor megállapított javadalmaival egyformái állapítsák . Napirend után elsőnek Gyömőrey SíndoT szólalt tel Szóvátette azokat a károkat, amelyek a legutolsó hónapokban ( az aratás előtt a mezőgazdaságot érték. Kérdést intéz a főldmivelésügyi miniszterhez, hogy • már meglett Intézkedéseken Idyfll miféle intézkedéseket szándékozik tenni Ivddy Béla: Az ország egy Ms részében ez idei buza minősége aHflia leás alizfiez« a termelés felytoiioMgának bMoalMttm. így a kormány előreláthatóan nem tud majd elzárkózni az ország egyes vidékein % bo» i«Mtaaflatr :é lebonyotUsa eift. Slgray Antal gróf a cséplési eredmények pontos kimutatását kérte, ngy a tnkafisdajpint a meny. nyiség tekintetében. Purgty Emil földraiveléal mkilnf. A véglege« jelentést csak a csép ésl eredmények után teszi közzé. A vetőmag kérdésében ngy Intézkedik majd, hogy első mrbau nemesített vetőmagot vásárol másodsorban pedig kicseréli art a.traxí', amely a nossda folytán >e ésre nem aikshuna. Esterházy Móric gróf kérdést intézett a földödvetés ügyi miniszterhez a tűzifa- és müfabehoz&tal dolgában. Nézete szerint a tüzifatermelés számpontjából szükséges volna többek között a teverés» rendszert behozni Pnrgly Emil főldraivelésfSgyt mkdsztsr a fdzlla és a műfa behozatalával kapcsoWífan kQdenV, hogy semmiesetre fttn fogja megengedni a kor mánv, hogy egyes csoportok kizárólagos behozatali jogosultságot nyerjenek. A kgáfis kereskedelem bevonásával kívánja ezt a kérdést megoldani Az osztrák-magyar fceresfcedsRud tárfifSMsekró* nyilatkozott ezuhín a főldmivelésügyt miniszter. Sikerült nagyobb zökkenés nélkül • gyümölcs- H főzelékféléből más országokba erportot biztosítsni, ugy, hogy most már joggal el lehet mondani hogy az osztrák várakozás ellenére Magyarországot ezzel kapcsolatban nem ért® károZodÍK A provizóriumra vonatkozóan a delegációk között már megtörtént a megállapodás « IegfőbB alapelvekben. Most már ennek a megállapodásnak pcrfektuálá*» egyedül az osztrák kormány elhatározásától fQf$ Reméli hogy néhánv napon belül ez meg Is történik. A 33-as bizottság ülése két órakor véget éri Kedvező mederben haladnak az osztrák—magyar kereskedelmi tárgyalások A szerdal napon enyhüli a helyzet Bécsben (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécsből jelentik: Beavatott politikai körökben élterjedt hirek szerint az osztrák—magyar kereskedelmi tárgyalások a szerdai nsp folyamán lényeges enyhülési hoztak. A m agyar delegáció egész sereg uj javaslatot terjesztett be a modus vivendi megkötését illetőleg és azt is bejelentette, hogy még további javaslatokat nyújt át a végleges kereskedelmi szerződés részletkérdéseire vonatkozólag. Hir szerint osztrák részen tiz aiabb magyar Javaslatok kedvező hatást váltottak tí és az osztrák delegáció már csütörtökön meg* adja a választ az ujabb magyar javaslatokra. Politikai körökben nyomatékkal hangsúlyoz* zák, hogy is konfliktus éle lényegesen tompult és hogy a szerződésnélküli állapot megszűnésére már a legközelebbi napokban kilátás nyílik. Maniu nem vállalja a kablnelalakitást Háromórás klhallgqlás a királynál (Budapesti tudósttónk telefon jelentés*) Bukarestből jelentik: A nemzeti parasztpárt mindent megtesz; hogy rávegye A/anhrf a pártvezérség és a miniszterelnökség vállalására. Napok óta kapacitálják erre Manint. Maniu szerdán háromórás kihallgatáson volt Károly királynál, aki nyomatékosan flgye'meziette M.niut, hogy most, amikor a hatalom a nemzeti parasztpártra szállt át. Máxdunak kötelessége a kormány átvétele. Maniu nem adott • végleges választ a ki rálynak és állítólag kijelentette, hogy ve visszatérni a poétikai életbe. H Stlllhalfe, a buzakérdés, a tiizlfabehozatal, a kereskedelmi tárgyalások és a munkaalkalmak ügye a 33-as bizottság szerdal ülésén Budapest július 27. A 33-as bizottság szerdán délelőtt ülést tartott Először a külföldi áruszállításnak valutában való fizetéséről szóló rendelettervezetet tárgyalták. A rendeletterveset ugy intéz, kedik, hogy az árufuvarozás külföldi vonalakon annak az országnak valutájában fizetendő be, amely országban a szállítás történt őrgróf Pallavidnl György kifogásolta, hogy utólagosan hozzák a rendeletet a bizottság elé. Bíró Pál aggályát fejezte ki, hogy a rendelet is áruforgalom rendes lebonyolítását nagy mértékben akadályozni fogja. Lakass Gyula szerint a nendelet befolyásolja az árnivót. Chortn Feren:: A rendelet ok nélkül hátrányosan befo/yáso/Ja as exportot, anélkül, hogy a jegybank szempontjá. ból könnyebbséget hozna. Tonnay Géza államtitkár szerint a rendelet meg. védi a MAV devizaellátásának érdekeit, az import- és exportforgalom akadálytalan lebonyolítást azonban nem érin'i. Megcáfolja a hireket, mintha a MAV külföldi fmartartozása meghaladná a 39 millió penget A tartpzás körülbelül har as félmillió pengő, Temesváry Imre ezután Ismertette a küKö'ddel va/ó fizetési forgalomra vonatkozó jogszabályok kiegészítéséről szrtló rendelete^ A rendelet azt célozza, hogy a külfölddel szemben fennálló StiUhalte megállapodások értelmében a külföldi hitelezők között sem fizetés, sem 1 ¡z'o~i'ékok nvujtisa tekintetében megkülönb5z/eté eke: tenni, vagyis egyre hitelezőké/ előnyörebb elbánásban részegről n® lehesse/t. A tervezet kimondja, hogy a külföldi hitelezővel fennálló belföldi pénzértékben meghatározott tartozások megfizetése is csak a Nemzeti Bank engedélyével történhetik. Ujabban a StiUhalte megállapításokat ugy hiúsítják meg, — mondotta Temesváry, — hogy egyes külföldi hitelezők követeléseiket ingyenes jogügyletiéi belföldiekre, legtöbbszőr újonnan alakult részvénytársaságokra engedményezik. A rendetet megoltja, hogy a Nemzeti Bank engedélye rélkül belföldi' vagy bslíőldön lakó külföldi jogügylett»." megszerezze a külföldi hitelezőnek belföldi adóssal szemben fennílló bármilyen pénzkövetelését. A bizottság elfogadta a rendelettervezetet Temesváry Imi? ezután ismertette f az OTI Öregségi és rokkantsági lártdék tartalékalapjának felhasználására vonatkozó rendelettervezetet A tervezet szerint átmenetilég 1933 végéig a járuléktartalékalapok vagyonának, további 10 százaléka, vagyis «sszssea legfeljebb 4S ss*. zaléka helyezhet« ki E határidő után azonban a járuléktartalékalapok vagyonának ismét legfeljebb 30 százalékos keretet meg nem haladó része helyezhető el a 133/szakaszban meghatározott módon. Ez a rendelet azt jelenti,' hogy az OTI öregségi és nokkantsági tartalékalapjából ezentúl 41 százalékot tehet felhasználni a következő célokra: bérházak, munkás, és tftMtvfeelőházak építésére, végül: házak épNétf céljaim folyéeftotf, fefekkönyvl'eg első helyen 'bekebelezd kamatozó Jel. sá'Ogkőiesöoőkra. Teleszky János, a tervezet indokolásának azt a részét, amely a nruntosa'kalmakra utal, nem fogadja el. A tőke feladata: elsősorban a forgótőkeszükségletet fedezni Amikor a mezőgazdaság és Ipar forgótőkeszükséglete nincs biztosítva, a tőkének olyan felhasználása, mint például házépítés, káros, hiszen a lakások üresen állanak. A dunü h!d építésével kapcsolatban aggályai vannak. Részletesen ismerteti az állami üzemek dolgában tett megállapításait és kifogást Figyelmezteti a kormányt, hogy az üzemek költségvetésének fetborulása komolyan veszélyeztetheti az áNaml Mit. ségie'és egyenrulyá'. SchantH Kánoly: Elismeri, hogy az építkezés a legtöbb iparágat foglalkoztatja, lakástermelés terén azonban n^m szabad túlzásba menni Cliorln Ferenc felhívja a figyelmet arra, hogy az öregségi pénzeket a betegségi ág deficitjének fedezésére fordítják és ez erkölcstelen, tarthatatlan helyzet. Szükségesnek tartja végül, hogy a hátralélúok kérdését végleg tisztázzák és a behajtható hátralékokat amnesztia engedélyezés utján igyekezzenek megkapni a behajthatatlan hátralékokat pedig töröljék. Rasssy Káíoly: Az államháztartásban Is, a közgazdasági életben is kjt*>s stagná'ás következett be. Jogosult Te!eszkynek az az intése a kormány3000 »«könyv » legkiválóbb Íróktól dwmbonkliit 380 20 fillér Szechcnm nuomdo, sztchenol ttr 7