Délmagyarország, 1932. május (8. évfolyam, 100-122. szám)

1932-05-10 / 106. szám

fentért vofna a ml számunkra, szintén Olaszország baktatta el Londonban, anélkül azonban, hógv helyette tudott volna adni valami más megoldást. A "magyar gabonafölösleg eladhatatlanul hever a raktárakban és Olaszország ahelyett, hogy gahona-' szükségletét tőlünk szersznú be, orott dömping* fabondt vásárol Ezekután előáll Bethlen, balsikerü külpolitikáját állit ja elénk követendő példaképen éa parlamenti beszédével megakaszt ,a a francia orientációt — De nemcsak gazdasági vonatkozásban állunk itt Izoláltan, igy vagyunk a békerevtzló gondolatával ls. A kormányzat, amely gondatlan volt pénzügyi és gazdasági téren, elgyöngitette a revízió gondolatát U. Néhány «wel ezelőtt még a rerizió problémájától volt hangos a világpolitika és a revízió vágya elevenen élt as egész nemzetben, m3 azonban a kollussorbá Julta ott nemlet nagy gondolatokért nem tud harcolni olyan átütő erővel, mint ahogyan harcolni kellene. — Csúfosan megbukott a Bethlen-kormány pénz. aogi politikája u, mert hi'.zen nem jelentettek semmit azok a számok, anelyek az ailamház|< tartás stabilitását látszottak igazolni, stabilitásról nem lehet beszélni akkor, amikor a számok igazságát nem támasztja meg a magángazdaság prosperitása. Evekkel ezelőtt, amikor sürgettük a feltornászott költségvetés lefaragását, a kormány oldaláról gunyos leintésben volt részünk és most Bethlen István meghajtja az elismerés zászlaját a pénzügyminiszter előtt, aki ISO millió pengőt le tudott faragni az államháztartás költségvetéséből. Sz a leg. friuolabb potl'lirai játék. 1927-ben Smith Jeremiás megállapította, hogy az ország pénzügyi egyensúlya helyreállítottnak mondható, ha a kormány óvakodik a kiadáro'c szaporításától és a külföldi kölcsönök felvételétől. Ennek éjppen at ellenkezője történt Nem lehet azt mondani, hogy a mai helynet slás százalékosan a világválság következménye, mert abban, hogy az ország belső váltága ehg* nyíre klmeiyült, nagyrésze van a kormányzati rendszernek. Betften István most megállapítja, hogy a katasztrófát a buza áresesése idézte elő. Furcsa dolog az, ba a volt kormányelnök utólag állapítja meg a diagnózist, de kormányzása idején semmiféle előrelátást nem tanúsított. Az ellenzék évek óta figyelmeztette a kormányt arra, hogy a buza ára I* fog esni, mert a lakodalom nem tarthat soká és az állam életét nem lehet a 35 pengős búzára alapozni. — A« egyetemen nem tartják ezeket a dbtgokatf — sióit közbe valaki a közönség soraiból. — Tanítják, de Ck nem járnak ódat — válaszolt Rassay. Magyarországon nem a miniszterelnökség előtt, hanem utána mennek az emberek a közgazdasági egyetemre. (Derültség.) Rassay ezután a Bethlen-rezsim alkotási lázáról beszél, örül, hogy a parlamenti ellenzék vezérei lejöttek most vele Szegedre, mert igazi ellenzéki képviselő csak az lehet, aki Végigmégy éren a vámson és látja, hogyan ör&kitette meg önmagát a a tizéves rendszer kőben, ércben, márványban. Néhány lépéssel távolabb pedig a kultúrfölény nagyobb dicsőségére rongyos aszfaltburkolatokat, tengeiytörő kátyúkat láthat. A rendszer hívei azt mondják, hogy itt nem történt tékozlás, mert az elköltött pénz meg van a nemzeti vagvonban. Furcsa helyzetbe kerülne Szeged, ha ki akarná árulni az alkotásokból á beléjük költött pénzt, ha el akarná adni például a szobrokat, vagy az állam, ha el akarná adni Lillafüredet, a csődbe, jutott borházakat, a külföldi követségek pompásan berendezett palotáit, a Szent Márk-teret. Megbukott a kormány gazdasági polttlkála Is, mert a kormányzat mesterségesen csinált itt ipart és azt körülbástyázta védővámokkal, akkor megteremtette a mezőgazdaságot a bolettávaí, de a botetta is megbukott. Az állam SS millió pengőt flzel'tt rá a bolettára és most, amikor a kortmánvzat bevallja, hogy a módszer megbukott, elejtette, de behizta helyette a má'i!: c'uuszurdumot, a lisztadóval kombinált főldadó-eiengedést. A földadó-elengedés bizonyos vonatkozásokban he. Íves, de csak akkor, ha t kh> erístenciák szármára telent könnyítést. Meg Jcsti szüntetni a gaz. dasűgi ételben kifejlesztett privitégiumek i! és a protekcionizmust. " Rassay ezután belpolitikai kérdésekkel foglalkozva hivatkozott Károlyi Gyula miniszterelnök egyik régebbi kijelentésére, amely szerint ezzel a választójoggal nem lehet mégegvszer választani. — Kulturállamba'i, ha a kormányéinak ilyen kijelentést tesz, annak csak egy konzekvenciája lehet: meg kell alkotni at u; választójogi tönvényt és a lehető leggyorsabban éu keHl iriu az uj választóit. Károlyi Gyula megállapítása azt jelenti, hogy ez s választójog nem alkalma* a nemzeti akarat kifejezésére, tehát olyant kell alkotni, amely alkalmas rá. — Kérdem, honnan veszi - a kormányzat azt az önérzetet, amellyel Szembefordul a nem:-ti összefogás gondolatával. Alt hirdetik, hogy azért ninc« szükség a koncentrációra, mert az egységes párt kompakt többség. Az egységes párt ma olyatféle, mint egy árokbafordult, összetört autó tar* tályába'n lévő benzin, amely csak arra való, hogy felrobbanjon és pusztítson. Uj motor keli és meg *eH tisztiatni a motorba való benzint. Azt mondjak hogy az egységes párt erő, ml azonban tudjuk, hogyan jött létre ez sz erő. Szuroriyokkai, a nemzet megtévesztésével hozták létrs. Mi lett azóta a fényes választási Ígéretekkel, mi lett a pompás városkapukkal, áz üres telkekkel, ame* lyekre már ragyogó palotákat áálmodott a félrevésetett lakosság. A választás atán hat héttel bekövetkezett ax összeomlás, amikor kiderült, hogy minden büszke Ígéret csak silány választási hazugság volt • Politikai pálvám légszégyenletesebb emléke a 33-as Wsottsághos füíődlk, - folytatta beszédét — ugy ültünk ott, mintha egy v«gyonbukolt cég helysetét vizsgáltuk volna- Csak a tegkétségbeejtőbb harcok huzavonák után leetett megtudni, hogy mennyi a magyar állam költségvetésen ldvüli adóssága- Nekünk nem imponál at M Irfavlász, amit az egységes párt kirohanása jelent a nemzeti öszszefoágs gondolata ellen. Hiába öltik magukra szefogás gondolata elten. Hiába öltik magukra a nép]ó>él|től kölcsönvett díszruhákat, hiába guritják fel a bástyafokokra a mrtalkóhordókat és hiába töltik meg'zsebeiket a pinamák aranyéival, Treuge Deit kívánnak tőlünk a válság Idejére és a nemzet érdekére hivatkoznak, mint mindig; amikor bajba kerültek. Hát mi kiragadtuk a nemzetei a kezükből, nem engedjük ho v játékszernek has?nálják még tovább is. Károlyt Gyula «ezze meg történelmi (A Délmagyarország munkatársát ót.) A mult év november 23-án hajnalban egy borzalmad ősz. szeronjsrp holttestet találtak a járókelők a donozsma-forrí ...úti országúton. \ vizsgálat és a boncolás adatai arra mutatlak, hogy az éj sötétjében autó gázolta hatóim 5:abő Pál gazdálkodót. Csak később merült fel az a gvan'i. hogy Szabó Pált meggyilkolt, k A gyilkost lázasan kereste a rendőrség, rövidesen letartóztatták Ofcís Ant?t gazdálkodót, aki a bűncselekményt mgc* teiheleti-n gtjü'ö'. tbcl elkövette. Még igy terheltje volt az ügynek: Gyuris Vince, aki ellen később az eljárást megszüntették. Gyuris Vince rendkívül terhelő vallomást tett Csikós ellen. A vád a gyilkc .ág előzményét és lefolyását a köve kezőképen rekonstruálta a tanúvallomások és az ujabbi szakértői vélemények alapján. A két ember a Sándor-féle kocsmában iddogált. Csikós Antat az éj folyamán többek előtt kijelentette, hogy rr.éfi az éjszaki meghal valaki. Amikor Szul.ó Pál ittas állapotban e'távozott a kocsmából, Csikós ul.uu sietetl, hitulrót a földre rántotta es addjg ututtc-vertc, amig élet volt benne. Gyuris látta messziről, ajrikor a tettes utolérte feladatát, vagy lwgy)a el a hefyét. A politika mai dzsungeljében csak á házfeloszlatás fegyverével lehet járni- Hiába küzdenek a koncentráció ellen, ez a konoea'ráció már létrejött a nemzet lelkületében. .VI nem Bethlennel akartak koncentráció', hanem a bűneiket megbánt emberékkel. A felelősség most elsősorban Káij>lyi Gyaláé, mert a hatalom az ő kezében van, ha 6 késlekedik, akkor a mentés egyetlen le hetőséoát malasztja el. — Sokszor megvádoltak azzal, hogy nem ángyok pártember, — fejezte be Rassay a beszámolót —, lehet, hogy ez Így van, de én Jó hazáit Is Jó polgár akarok elsőSoftan tenni. Lehet, hogy nem vagvok jő ellenzéki sem, de egy célom tea, a nemzet megmentése. A tapssal, éljenzéssel fogadott bestéd után a közönség a helyén maradt, bár az emeJvánvrn ülő politikusok már megindultak a kijárat teli, — Halljuk Nagy Emilt, halljuk Slgl»yl! — kiáltozták a nézőtérről. Nagy Emil az ügyeletes rendőrtiszt leié kitett és harsánv hangon kiáltotta; , — Nem lehet. A tömegben a nyugtalanság csak akkor azünt meg amikor Rassay néhány szóval nyugalomra kérte fel a beszámológyülés közönségét A tömeg az uccán Is éljenezte az ellenzéki politikusokat Rassay vasárnap délután Alsdlaayára ment kl ahol a Domaszék! Gazdasági Kör közgyűlésén megköszönte diszelnőkké való megválasztását. Rassay hosszabb beszédbea vázolta az elmúlt idők politkiai és gazdasági eseményeit rámutatott azokra a súlyos hibákra, amelyeket a rendszer elkövetett. Itt is hangsúlyozta, hogy a nemzeti összefogás az egyetlen járható Ut a Jövőben, az eddigi pazarló, elhibázott gazdaságpolitikával szemben komoly produktív gazdálkodásra van szükség. A gazdák nevében Xlspéter Pál gazdakört elnök mondott köszönetet Hassáy KárolynakSzabót, a földre rántotta és többszőr belerakott Csikós Antalt hétfőn vonta felelősségre szánd k* emberölés büntette miatt a szegedi tőrvér..-széi V/M.tanácsa. Csikós tagadta a vádat FlSamertu hogy a távozó Szabó után sietett, de csak azért, hogy valamilyen munka miatt néhány szót váltson vele. A biróság kftz,./ húsz tanút hallgatott ki • délelőtti és délutáni tárgyalás során. A fiatal legA nyék arról tettek ingadozó vallomást hogy Cd' kós fenyegető kijelentéseket tett. Gyuris vallomíi sának éppen azt a részét változtatta" m<»g, amelyrt az orvosszakértők véleményüket alapították. Dr. Szarvas János ügyész után dr. Dcttre Jáno' mondotta el védőbeszédét és főleg a 6zakértól véleménnyel és Gyuris vallomásával foglalkozó felmentést kért. A biróság rövid tanácskozás után C*:k1e A"'"3 felmentette a vád alól, azzal az indokolással, bog? a vád nem nyert kellő beigazolást Az ügyész az" itéiet miatt fellebbezést jelentette — Olcsóbb ár, nagyobb forgalom es dtoemhtf ben takarékossági Ússza térítés J Gróf Károlyi Gvuláné pere a szegedi törvényszéken 167 vásárhelyi gazda ellen (A tfélMagyarország tnithkciórsdt&l., Érdékes perben hozott Ítéletet a szegedi törvény* szék. Gróf Károlyi Gyuláné és 167 vásárhelyi gazda peréten. amely régóta folyik a szestedi törvényszék előtt Gróf Károlyi Cyuláné, Károlyi Melinda grófnő 1920—21. években több ezer holdas Nagysziget-dülöi ingatlanát áruba bocsátotta. A földet 167 vásárhelyi kisgazda vette meg. A vétel után jó idő múlva, 1929 elején 50.000 pengő erejéig pórt Indított a földvásárlók eltén azon á cimen, hogy nem akarják megtéríteni a vagyonváltság haszonbérét, melyet helyettük fizetett be az államkincstárba. A pörbevont gazdák védekeztek a kereset ellen, mire a grófnő azt kívánta igazolni, hogy tényleg ő fizette be a nyíregyházi pán* ügyigazgatóság által kirótt vagyonváltságot és haszonbéreket, melyeket tulajdonképpen a! vásárlóknak kellett volna leróni. A gazdák azzal érveltek, hogy a grófnő által módosított, az eredeti szövegtől sokban el. térő szerződést kényszerhelyzetben fogadták el, ugyanis akkor már birtokában voltak a főidnek és egyébként is csak a vagyonvált. sápot vállalták magukra, amit fizettek eddig ls és fizetni fognak ezután is. A törvényszék sokáig foglalkozott a perrel. Több tárgyalás volt és most hirdetett ítéletei a törvényszék. A grófnőt keresetével elutasította a biróság és arra kötelezte, hogy a perkőit séfjét fizesse meg. Hogyan halt meg Szabó Pál a dorozsmai országúton A törvényszék (elmentette az emberöléssel vádolt Cslkás Antall