Délmagyarország, 1932. május (8. évfolyam, 100-122. szám)
1932-05-11 / 107. szám
DEM AGYARORSZÁG szeOEO. anrkewHMégt Somoeyl ILLam. Telefoni kKlctOBkOnyTMr «• Icgytitxla» Andi uoca a. Telefont 13-OA. - Nyomdai LOw Uaót ncca 19. Teleion i 10.34. TAvIratt éa levélcím • DélmagyaronzAg Szeged Szerda, 1932 május 11 AralOflUér VIII. évfolyam, tor. áz. ELŐFIZETÉSI i Bodup uMan helyben 3.XO », kmimddn „A szegedi Iparosság megütközik..." Jellemző s bántó konfliktus keletkezett a Táros vezetősége s a szegedi Iparosság között Az ipartestület mai előljárósági ülésén, mint ahogy arról a Délmagyarország más helj-en beszámol, az ipartestület elnöke szóvátette azt s bánásmódot, amiben a törvényhatósági bizottság legutóbbi közgyűlésén az iparosság javaslatait részesítették. Az ipartestület áprilisi előljárósági ülésén határozták el, hogy indítványt nyújtanak be a városi közgyűlés iparostagjai, amelyben egyrészt a szegedi tanítók házának felépítését megsürgetik, másrészt a kartelek megrendszabályozása s az építkezések megindítása érdekében felirat küldését Javasolják. Az ipartestület elöljárósága egyhangúlag határozta el az ilyen tartalmú indítványok beterjesztésit, joggal lehetett tehát a szegedi iparosságnak sz a meggyőződése és az az érzése, hogy ezeket az indítványokat a szegedi iparosság osztatlan egészének kívánságaként fogja megbecsülni és honorálni a törvényhatósági bizottság. Nem igy tőrtént A közgyűlésnek nem volt elég türelme a szegedi iparosság indítványainak letárgyalásához s ezek az indítványok no kapták meg a város vehetői részéről azt sz atmoszférát, arai mellett az indítványok komolysága és nagyjelentőségű volta kibontakozhatott volna először a szegedi közvélemény számára, azután, — mert védekezést is jelentett és védekezést is sürgetett az indítvány a helytelenül informált országos közvélemény előtt az állami tékozlások színhelyeként beállított Szeged város számára, — az ország nyilvánossága s az ország közvéleménye előtt is. Igazat kell adnunk a szegedi iparosság felJajdulásának s igazat kell adnunk akkor is, amikor a kőzügyckr.e!v nem mindig a közérdek igényei szerint történő elintézését panaszolják. Politikai ügyek számára még csak jut valami érdeklődés a szegedi közgyűlésen, — mióta választások nincsenek, azóta ? politikai kérdések tárgyalása biztosítja a közgyűlés látogatottságát. Termés7eresen ebben nemcsak az őszinte érdeklődésnek van része, hanem a szervezés munkájának is, mert amikor politikai tárgyú indítvány fc'ett kell tárolni, akkor az egyséres párt vezetősége Írásban kéri meg tagjait a megjelenésre, nehogy az o'.yaa fajta baleset megismétlődhessen a szegedi közgyűlésen, hogy felírjon a boletla ellen újra, vagy olyan tervbevett intézkedések ellen, amelyekről előrelátható, hogy a boletta sorsára fognak jutni. A 1 olitikai ügyek számára tehát a telt ház biztosítása majdnem u^ történik, mint ahogy rotyajegyek osztogatásával biztosit iák a sikert a színházakban. Az iparosságnak azonban abban is igaza *an, hogy nem minden foglalkozási ág és n^ni minden társadalmi réteg jut a foglalkozási ág és társadalmi réteg közérdek súlyával mért jelentőségéhez képest érvényesüléshez a közgyűlésen. Most a tanya népe éla hatósági törődés — látszatát Mint a hivő mohamedán a napnak min^n órájában Mekka felé fordul, a város veaetősé.-e minden intézkedésében ugy fordul a tanya népe felé. Természetesen mi nem kimásolhatjuk s bizonyára mm kifogásolhatja ** iparosság sem, hogy a tanyának hatósági •Halomra szoruló népe ezt a támogatást meg is kapja, jogos kívánság azonban az, hogy a város belterületének hatásági oltalomra szorulá népe Is elnyerje a törődésnek és foglalkozásnak ugyanazt a melegét és ugyanazt az intenzitását. Ha már pártpolitikai szempontok vezetnek ebben is, akkor az okosság és az előrelátás iássa be azt is, hogy háromezerkétszáz szegedi iparost, akiket a mai élet egyre több öntudatosságra, egyre több Helytállásra s egyre több gerincességre nevel, már hatalmi érdekből^ már pártpolitikai szempontból is másként kell kezelni s más elbánásban kell részesíteni. A szegedi iparosságot joggal keseríti el az a mostoha bánásmód, amivel ügyeit, kívánságait, javaslatait és érdekeit intézik s ne gondolja azt senki, hogy ezt az elkeseredést s az ért sérelmek által okozott megbán tód ást az első »kedves barátom* megszőnap 1®. vMáiw «• HnnepnnpM delétek fel-vétele tarifa mmtsrinU Megjelenik hélfA ktveteievel naponta reggel litás, vagy az első leereszkedő kéznyujtás el fogja felejtetni. Az iparosság nemcsak szenved, de emlékezik is, s ha a közös sors, a nélkülözéseknek és gondoknak közössége megteremti közöttük a programnak és cselekvésnek egységét, akkor azt a komoly, a nélkülözések tüzében összekovácsolt egységet ?=enki kedvéért sem fogja megtömi. Amit eddig az iparosság vezetői megteremteni nem tudtak, azt megteremti majd a szenvedésnek és gondnak közössége. A szegecH iparosság egyhangúan elfogadott deklarációja már ennek az egységrek megnyilatkozása s ennek az egységes állásfoglalásnak és egységes fellépésnek kétségtelenül meg is lesz a kivánt súlya s az iparosság meg lehet majd elégedve azzal a hatással, ami egységes demonstrációja számára ki fog harcolni. A francia köztársaság uj elnöke Lebrun 826 szavazatból 643-n f adlak le a szenátus elnökére — TaitHen benyvftofla lemoodáaáf • (Budapesti tudósi.tónk teíefonjelentése.) Párisból jelentik: Kedden délután fitt össze az elnökválasztó nemzetgyűlés Versaillesben. Miután Palnleve visszalépett, azt hitték, hogy az egyedüli jelöltet, Lebnmt egyhangúlag fogják megválasztani. Ez aronban nem sikerült, mert a szociáldemokraták a párt vasárnap kibukott főtitkárát, Paui J°uret, a kommunisták pedig az ugyancsak kibukott Cachlnt jelölték. A képviselőket és szenátorokat különvonat vitte Versaillesbe, ahol 2 órakor kezdődött meg a nemzetgyűlés Lebrun elnöklete alatt A leadott $26 szavazat közül , ta Albert L«bnmiv eseM, aki tgy első nnvtvn megkapta az többséget A megválasztott elnöknek Tar&m átnyújtotta a Becsület-rend nagykeresztjét és tolmácsolta a kormány üdvözletét. Ezután a miniszterelnök visszatért Párisba és másfélórával az elnökválasztás után Tardfea benyújtotta elnöknek. az «4 Az elnök felkérte Tardieut, hogy az uj kormány megalakulásáig vigye tovább az ügyeket „A. költségvetés nem kormányprogram, hanem a tízéves rendszer romjainak eltakarítása" A költségvetés vlífi|a a képviselőházban Budapest, május 10- A költségvetés tárgyalásának hetedik napján, kedden a Ház tovább folytatta az általános vitát. Az első szónok Meskó Zoltán volt, aki eljsmerését fejezte ki azoknak, akik a revíziót szolgálják. A költségvetést elfogad ia. Engedjék meg mindenkinek n szab tf 'W1"vcak-dést. 0 maga jobboldali konzervatív ember, de azt tartja, hogy a Iftldila U szervezkedéssel szemb n nyillan k''|i felvenni a harcot. A fizetéscsökkentésnél progresszivi'ást kelle t volna alk-/. m0mi. a külföldi kölcsönök után nem fizethetünk kamatot. Uj irányzatok, nj gazdasági programok jönnek, amelyeknek hirdetőit ma még lázitó' nnh és felforgatóknak nevezik, ez a program azonb; n holnap már kormányprogram, holnapután pedig megtestesüli valóság lesz. Br<Wv Ernő. Kormánypárti részről is elismerik a iitkos választójog szükségességét Hí egyek vagyunk ebben a kérdésben, miért nem valósi: ják "eg. F. Szabd r,éza: Négy évünk van rá. B-ódy K-nő: Azt hisz k, hogy ez a rendszer négv évig feninríható? fj szellemei és uj rendszert kell behozni a magyar közéletije, amig nem késő. A képviselőház nefiy évi zárszámadást még nem 'argyalf. Igv lehetetlenné teszik a törvényhozón ik a betekintést a költségvetésbe. A költségvetés ugy van összeállítva, hogv- abból ilsz'a kepei kapni az allaniltázt-irU- helyzetéről es a gazdálkodás módjara vona ko?ól ig alig lehel. Ezután a városok kamilterheiröl löszéi. A S|>evcr kölcsönök állal a városoknál óriási összegek vannak lekötve. Miféle előnyöket hozott tehát a nyiltszavazásos rendszer? A nviltszavazásos rendszer megbukott de megbukott a képviselőház ist mert elszakadt az élettől. Miért kapják a képviselők a fizetést? Azért, hogy pártinUikákat vezessenek? Nem- A költségvetést nem fogadja el. Bródy után Fellner Pál beszél Érzelmi kapcsolatok a világpolitikai kérdésekben nem mérvadók. A Tardieu-féle tervet abból a szempontból örömmel üdvözli, hogy a különböző nagyhatalmak rájöttek, hogy önérdekük követeli a keleleurópai helyzeten való segítést. A világgazdasági krízishez nagymértékben hozzájárul az orosz ö'évcs terv. Ha annakidején a kapitalista államok nem adtak volna kölcsönt a szovjetnek, ugy esz az ötéves terv létre nem jöhetett volnaITlain Ferenc: Beszéljen a szeszkartelr'l. Dinnyés Lajos: Szállítsa le a szesz árát. Mojww János: Fellner kijelentette, hogy a kapitalizmus rövidláló és ostoba vett, amikor Oroszország ipari talprnállitását elősietette. A kapitalizmus aronban nemcsak Oroszországgal szemlén volt rövidlátó és ostoba, hanem legtöbbször saját országával szemben is. Magyarországon is olyau politikát folyta'tak, amely elősegítette a mezőgazdaság pusztulását. Ez a költségvetés nem vonta le helyesen a mai gazdasági helvzet következményeit, nem hü képe az ország gazdaság helyzetének. A bevételek nincsenek biztosítva- Ez a költségvetés nem kormányprogram, hanem a tizéve.s ko' m n rendszer romjainak eltakarítása. Olyan gazda-áa és pénzügyi politikát csinált ez a tízéves kormányrendszer, hogy az ország ma fejetetejéne állított Pi'a ri hoz hason'il. A köl sé^ve'ésl nem fooadia el I