Délmagyarország, 1932. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-07 / 30. szám

\ , A f/irfc« ín."-? *z>. • 'U7*. . <ky MAGYAKORSZAG •zeocü. 8zerKe»zlo»«g. Somogyi ucca SS. I. em Telefon j 23-33. - KlndAhlvatal, kniM»nk()nyT4Ar é* tegylroda • Aradi acca A. Telefon » 13-00. * Nyomda * t»w Lfrrti occn Telefont M.M. TSrlmtl l«»élílm r«lmr<nyamr«záo •tm^í Vasárnap, 1932 február 7 Ara24fm«r vin. •K ELAFISETÉV* Havonta helyben 3.SO vtdékan «• BodapMtmi XM. KUUOldHn ••40 nenofl. ^ eores ifén Ara hetküsnao l« vnaáiw és Onnapnan M HU. Mlrdetétek fel-vAfela tarlta naserlnl. Meofelenita héHA ktvétaMvel naponta reggel A tanya népe s a város földié Nagyon sokra becsüljük Teleszky János pénzügyi tudását és közgazdasági ismereteit, mégis azt tartjuk, hogy a költségvetésünk felülvizsgálata alkalmával nem szerezhetett teljes tájékozódást a városi földek eladása kérdésében. Ez a terv évtizedek óta kisért s annak, aki ebben a kérdésben állást akar foglalni, nem elég felvilágosítást nyújtanak a városi költségvetés adatai. A városi földek problémája nem kiszakított költségvetési probléma, ismernie kell a szegedi földet és a szegedi népet, a szegedi föld termelési viszonyait s a szegedi nép életkörülményeit annak, aki ebben a kérdésben tanácsol akar adni a városnak. Teleszky János kózbeszólása adott ennek a kérdésnek olyan jelentőséget, hogy most már •tapogatózó bizottság* foglalkozik vele. A »tapopa'ózó bizottságot*, ahogy a fóldeladás kérdésével foglalkozó ad hoc bizottságot elnevezték, nem is rossz elnevezés. A tapogatózó közigazgatásnak csak tapogatózó bizottságai lehetnek s most ml is csak tapogatózásra vállalkozunk, de, mint a versenyblrkozó, először csak az ellenfél gyöngéit tapogatjuk kl Az első kérdésünk az: kinek akarják eladni t szegedi földet? Mert erre a kérdésre csak egy válasz lettet s a mai időkben az élet csak ezt az egy választ nem adhatná meg. Az egyetlen felelet ez: a szegedi földet csak a szegedi embereknek szabad eladni. De Szeged gazdaközönsége vehet ma földet? A haszonbérlők ma nem lehetnek vevők a IjS'dre. Akármilyen alacsonyak lennének is a földek vételárai, az bizonyo.,, hogy a mai haszonbérrel nem lehetne ezt a vételárat amortizálni. A sokszorosan lerevizlózott haszonbérek egyikmásik paroella után lehetnek még ma is magasabbak a reális értéknél, de az kétségtelen, hqgy még a lefelé tendáló kamatláb mellett is alacsonyabbak, mint a föld elérhető vételárának amortizációs részletei. Nem beszélünk most mi pénzügyi nehézségekről s nem részletezzük a hosszúlejáratú s alacsony kamatozású kölcsön megszerzésének nehézségeit, a fóldeladás tervével szemben ott áll legyőzhetetlen akadályként a legyőzhetetlen nehézség, a megfejthetetlen probléma: a haszonbérlőket nem sza'ad földönfutókká hnr.i őzért, hogy idegeneknek eladható legyen a föld, a haszonbérlők pedig a földet megvenni nem tudják. Aki haszonbéri nem tud fizetni, az nem tud fizetni vételárat sem. Nagyon tetszofős és nagyon hatásos érv az, amelyik arra hivatkozik, hogy a föld szeretete még ezt a csodát is végre tudja hajtani s az órökfóld képessé teszi majd a tulajdonost arra, amire a haszonbéres föld a haszonbérlőnek nem ad módot: Hogy holnap többet szolgáltasson a haszon bérnél, aki ma a haszonbér megfizetésére sein képes. Ez a hivalkozás azonban nem alapul a szegcdi haszonbérlők ism 'rétén. A szegcdi haszonbérlőkben ál'alánofzájban példás kötelcssígtrljcsités, él. Aki nem fizet a haszonbérlők közül, az rm is tud fizetni. Inkább nyomorognak, inkább nélkDlözuek, az igénytelenségnek katakombákba illő pűldáit élik meg, de fizetnek, ha a pénzt v'őludják varázsolni. Jobb gazdák nem lesznek annak következtében, hogy a föld a telekkönyvben a nevükön lesz. Hitelhez nem juthatnak, mert hiszen a vételárhátralék be lesz táblázva s talán jobb is, ha bankhitelhez a mai viszonyok között nem Jutnak. A jobb gazdálkodáshoz nem az kell, hogy a vételárhátralékkal megterhelten a nevükre kerüljön a haszonbérleti föld, hanem az, hogy legyen pénzük és legyen gazdasági felszerelésük. S arra sem hivatkozhatnak, hogy majd azok vesznek földet, akiknek már van. Éppen a mai napon járt egy szegedi gazda a szerkesztőségünkben, akinek tizennyolc hold földjére van kitűzve az árverés harminchat pengó tőketar-, tozás erejéig. Az elmúlt hónapokban — megírtuk annak idején — harminchat katasztrális hold főidet árvereztek el 185 pengő tartogazdák zásért Nem ismeri az a szegedi setét, aki azt helymai viszotételezi fel, hogy a nyok kőzött uj Ingatlant tudnak venni s a megvett ingatlan árát ld is tudják fizetni. Mert erre a kettőre kell gondolni annak, aki ma a földeladás követelői sorába beáll.,Lehet, bogy a föld határtalan szeretete, az olthatatlan földéhség meg fogja fertőzni a jőzan szegedi nép ítélőképességét s erejükön felül fognak vásárolni s piacra dobott városi földekből. De mi less ennek a véget A szegedi birtokos gazdák tömegpusztulása. Mert a vételárat ét a kamatot a földből előteremteni nem lehet A szegedi gazdákkal s a szegedi haszonbérlőkkel törődnünk kell s csak azért, mert Teleszky János tanácsolja a fóldeladást, nekünk nem szabad se a haszonbérlőket földönfutókká tenni se hivatali segédlettél az adósságok tengerébe fullasztani a szegedi gazdákat. A város a tanya nélkül nerat él s a város magáról gondoskodik, ha lelkére veszi a tanyai nép gondjait Minél nehezebbek az idők, annál Jobban szorul egymásra a város és a tanya. Ezekben az időkben a város uem kísérletezhetik a tanya népének életével éa exisztenciájávaL I &UVCIC1U1 OUlUiB ucail, i UCUCI, UJ H Ut(ÍW«.» MVJWIV. v» é aMMMMMMMM^^ A Népszövetség egyelőre nem tárgyalja a Japán—kínai kérdést — ~ vasárnap 30 ezer főnyi Japta sereg Indul Sanghalba < i , ÍT«rAbb lángol a klnal front (Budapesti tudósítónk telefonfelentét i.) Genfből Jelentik: A Népszövetség tanácsa szombaton délután zárt ülést tartott, amelyén azon tanácskoztak, hogy mikor tárgyalják Ismét a japán—kinai konfliktus ágyét. A tanács ugy határozott, bogy , egyelőre nem tüzt naplreodrc az ügyet, mert a Sanghaiban tartózkodó helyszíni bizottság még nem küldötte meg Jelentését v* • v ' - • : Washingtonból jelentik: Szombaton délután tokiói jelentés alapján elter jedt a híre annak', hogy a japán császár elrendelte a hadsereg és a hadi flótta mozgósítását. Vasárnap i állilólag 30 ezer fónyi japán csapat indul Sanghalba. Ezt a hirt hivatalosan nem erősítették meg, de nem is cáfolták. SUmson külügyminiszter az újságíróknak kijelentette, hogy a jövő hét elején a nagyhatalmak uiabb dcmcsot nyújtanak át Tokióban, Sangliaiból Jelentik: A szombat délelőtt aránylag nyugodtan felt el a véreben. Délután azután V ; ,.V . újból megindult a harc, , ( da egyelőre csak a levegőben. A faján re-, pülógépek megjelentek Sapei ktnai városrész , elölt és tóbb bombát dobtak le, . Moszkvából jelentik: A keleten lezajló ese- ' mények orosz körökben Igen élénk visszhangot vertek. Tegnap tanácskozó <ra ültek össze a Sztálin elnöklete alatt a szovjetkormány tagjai. A moszkvai diplomáciai kar tagjai között az a japán forrásból származó hír terjedt el, hogy a tanácskozás a következő határozattal végződött; Oroszország nem fog aktive beavatkozni a Kína és Japán kőzött folyó harcokba és a Mandzsúria északi felének, elsősorban Karbinnak elfoglalása miatt is csupán diplomáciai uton fog tiltakozni a Japán kormánynál. A keletkinai vasút birtokához Oroszország ragaszkodik, de annak védelmére nem küld csapatokét és a szibériai hadsereg feladata csupán az o, jsz határok védelme lesz, különösen a fehérorosz támadások és kísérletek ellen. ' ' Berlin visszautasítja Tardleu leszerelési tervét „Franciaország kényszerzubbonyt akar hozni Európára" (Budapesti tudósítónk telefonjelentés-.) Berlinből jelentik: A berlini sajtó egyöntetűen visszauladlja az uj francia leszerelési javaslatot. Azt írják a lapok, hogy ha a francia javaslatot végleg elfogadnák, megsokszorozódnának azok a veszedelmek, amelyeket éppen a leszerelési konferencián igyekeznek elkerülni. • Borah szenátor szerint Tardim javaslata csak arra szolgál, hogy Franciaország kényszerzubbonyt húzzon Európára és hogy a páriskörnyéki bekét eredeti formájukban megtartsák. Genfből j> 'sntik: A leszerelési konferencia szombaton telios ülésre ült As«r/> Hpnrferwn megnyitóbeszéde után egymásután szólallak fel a különböző szervezetek megbi ottaí, majd Vandervelde volt belga miniszterelnök lépett a szónoki emelvényre, hogy az emberi jogok ligája nevében békét és leszerelést követeljen. Vandervelde azzal a bejelentéssel kezdte beszédét, hogy n leszerelési konferencia illetékes bizottsága megcenzurázta beszéde szövgének azt a részét, amely a japán—kinai konfliktusra és a szocialista internaciomlc leszerelési kiáltványára vonatkozik. Vandervelde ezután éles szavakkal kelt ki egyea nemzetek fegyverkezései ellen. Követelte, hogy Németország leszerelését most már valamennyi nemzet leszerelése kövesse.