Délmagyarország, 1932. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-07 / 30. szám

A szocialista Internaclonal* nejben Jvihaux | tten 81yan fegyvernemei. am.hjiei: fratertá• francia szakszervezetek főtitkára aaólalt fel, i ad/ megtiltották a legyőzött központi tiilal. i • £ a francia saakszerveaetek főtitkára szólalt fel, i tát me, aki ezt követelte, hogy szüntessenek meg min- | maknaí Hétfőn kiosztják az ínségeseknek az élelmiszerutalványokat Az utalványokat kedden kell beadni a kiskereskedőkhöz, akik e kél végén edJAn kl az élelmiszer csomagokat (A Délmagyarország munkatársától.) Ismeretes, hogy az inségebédesck között rendezett szavazás eredményekép tóöb, mint ötezer ínséges kap a Jövö héttől kezdve népkonyhai ebéd helyett élelml*zerc*omsgot. A csomagokra szóló utalványokat hétfőn tifteWt 8-tól 2 óráig osztja ki a Kossuth La'os-sugárut 22- szám alatt működő hivatal Az ügv*«táiy felhívja az Igénylőket, hogy feltétlenül ohben az'tdőben jelentkezzenek, mert később nem kaphatnak utalványt Az utalványokat azoknál a kiskereskedőknél lehet oeváltanl. akiknek névsorát a hivatal helyiségdben kifüggesztik. A kereskedőkhöz <*z utalvdnaakat keddig adhatják be, a csomagokai a hét végén rsziják ki. Az Ínségesek addig ebédet kapnak n népkonyhákon. A csomagok egy hónapra szólnak és egy-egy caomag 620 deka tisztet, 800 deka burgonyát, 1%0 aeka babot, 50 deka borsót, vagy lencsét és 50 deka zsirszaionnát tgrtalmaz. A polgármester végzése szerint » népjóléti ügyosztály a Szegedi Kereskedők Arnbeszerző, Kiosztó- és Szlkvizszővetkezete utján bonyolítja le a csomagkiosztást A lisztet a város adja, a többi élelmiszert a szövetkezet utján a jelentkező kiskereskedők osztják k|. Egy-egy csomagért a város 2 pengő 13 fülért térit e kereskedőknek. A kereskedők az élelmiszerutalványokat az ínségesektől csak elumerving ellenében vehetik át, a város viszont nyolcnsponkint . vártja be kézpénzre a kiskereskedőknél összegyűlő utalványokat Aki as utalványokkal visszaél, attól • segélyedé** megvonják, azt a kereskedőt pedig, aki megkárosítja az Ínségeseket as elosztásból zárják kJ. Gróf Klebelsberg Kunó a tanfelügyelőség, az államépitészeti hivatal és az erdőigazgatóság áthelyezési hireiről •A takarékosság érdekében mindenfélét kieszelnek az Illetékesek" — mondotta a volt kultuszminiszter, aki szombaton Szegedre érkezett (A Délmagyarország munkatársitól.) Alig múlik el nap. hogy Szeged polgársága valami kellemetlen újságra ne ébre^e. Legutóbb, mint magirtuk, az a b|r terjedt el, hogy sz államépitészeti hivatalt Szentesre helyezik át odatelepitik a szegedi tanfelügyelőséget, legutóbb pedig arról beszéltek, hogy megszüntetik a szegedi erdőigazgatóságot Szombaton délután Szegedre érkezett gróf Klebelsberg Kunó volt kultuszminiszter, aki a Lorántfy Zsuzsána Egyesület felkérésére vasárnap délután előadást tart A volt minisztert az állomáson dr. Algner Károly főispán, dr. Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Pdlfg József pólgármesterhelyettes, Bakó László református lelkész és még számosan várták. Klebelsberg az állomásról a püspöki palotába ment és ott fogadta a Délmagyarország munkatársát, aki e szegedi Intézmények áthelyezéséről, Illetve megszüntetéséről szóló binek iránt érdeklődött. — Pozitív értesüléseink erre vonatkozólag még nincsenek — mondotta Klebelsberg —. de azért mindent elkövetünk, hogyha léteznek ezek a tervek, ne kerülhessenek a megvalósítás stádiumába. Én csak tegnapelőtt értesültem arról, hogy a tanfetüggelöség, as államépitészctl hivatal áthelyezéséről és az erdőigazgatóság megszüntetéséről beszélnek. Nem tudom, mi ezekből a komoly szándék, de résen kell lennünk, Aert most a takarékosság a program és bizony a tJrarékosság érdekében mindenfélét kieszelnek az illetékesek. Volt idő, amikor hatalmas lépéseket tehettünk Szeged fejlesztése érdekében, most csak apró »kakasugrá«okk*l haladhatunk sőt arra kell vigyáznunk, hogy meg ne állfunk. Ezért szorgalmazom a Klsbuvártó töltési munkálatainak befejezését ígéretet kaptam arra, hogy a még szükséges 85—36.000 pengő államsegélyt hamarosan M italja a kormány. Ezt azért tartom Igen fontosnak, mert a töltési DARMOL munkálatok befejezése után a város kiosztja a ttfkeket, sml építkezési lehetőséget nyit m^ Beszéltünk a szegedi Intézmények megszüntetéséről szóló hírekről dr. Aijner Károly főispánnal) is, ald kijelentette, hogy erélyes akciót indtf Sj város érdekelnek megvédelmezéséért. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester a kővetka-j zőket mondotta: — A kérdéses intézmények áthelyezésének, vagy' megszüntetésének — véleményem szerint — anyagi jelentősége nem sok van, mert hiszen as állam* építészeti hivatal, a tanfelügyelőség és az erdőigazgatóság fa esak nagyon kevés íremélysettel dolgozik, de azért a város presztízse szempontjából nagyon fontos, hogy Ut maradjanak ezek as olyan nehezen Idetelepített Intézmények. Valószínűleg küldöttségileg tűtakozank a kormánynál a takarékossági politika ilyen ferdén való gyakorlati alkalmazása ellen. Hogy azután lesz-e foganatja a tiltakozásnak, szt nem tudhatjuk, mert a kormány mindent megtesz, amit akar. SZÉCHÉNYI MOZI Ma vasárnap, február hó 7-én utoljára ZORO és HURU mint foolballbajnokok, a két csirkefogó HANGOS filmle Ezt megelőzi: VÉREB Ugalmas kslandortfirténet. Főszereplője: RANGEK, SS tmberlelka kutya. Előadások: vasárnap 3, 6, T és 8 órakor. Hétkőanan 8. 7 ás 0 érakor. ALEXY kézimunkaüzlet Hímzések, tervezések, sablónok készítése. QfSSZláS 8. 7. ÍJ _ u Á $ As aram • legl iOfc • Móra Óra, ékszer g^41 fis forduljon billiómmal Tóit KStaMl «m T. - riaaa* rtitlaMaaMara la. MINDENKI TiaároUtal kéayabaM rtaMtír Mm* u cl „amazOtal raatfaaer" aaariat Zlfluyfl* Jtnc botunit Záloflasy, tan arany, rtiri péaa beriltá*. 93? óra, ekaier, gramofon, Ongyupó favttasoK Jol, ( , gyorsan, poptoann I Instanc'a a főkapitány urhoz Irta Móra Ferenc. Pro domo van kérnivalóm, de nem pro domo meo, mert nekem nincs házam, hála Istennek s még akkor se kérnék magamnak semmit, ha volna. A -háT, amelyről szó van, a városé, minden szegedié: a palota, amely a közművelődésnek van szentelve. Majd utána vetettem azt ls, hogy »no, meg ls látszik rajta«. Nem az, hogy a városé, hanem l:ogy a közművelődésé. Más köz nem is vállalna lakóhelyeknek ilyen ragja vert, vakolatát hullató, málló tégláit mutogató, elgazdi'Ianodott házat. De, gondolom, más k ó ?-t nem is lakatnának ilyenben, csak a közművelődést. Az örüljön neki, hogy még m».st is él s >né.Z'"n igaz bölcsként befelé magába«, ne a tükör előtt illegjen. (Ámbár hetipiacos napokon csakugyan ugy nézhet le a Rudolf-téren övzeszívárgó pocsolyákba, mintha tükörbe nézne) Nem is ilyen irányú panaszom van nekem. Belefáradtam már, nincs ls kinek s beletörődtem shba, hogy azt a kis időt, ami még rekem hátri van az élet hivatalából, kibirja a kultúrpalota ugy, ahogy van. (Lehet hogy még előbb is befejezi, mint ahogy én számítom. Volt már ugy, 1-o^y ajtónagViágu daralK>cM<a szakadt le a főkönyvtár mennyezetéből, éppen akkor, mikor három lépésnyire eltávolodtam tőle. Az mentett meg. ho:y lehintik a telefonhoz. Nem is vagyok jóba a telefonnal azóta se Mart ha íkkor k<:z'>ü nem szól, a nagy gyászba bizonyosan rendbe hnzták vo'm a kulturpalo'át. Most már nem volnék benne olyan bizonyos. Az öreg embert múr nem nagyon gyászolják.) Viszont mikorra ruegörcgrzik az ember, akkorra már a rosszat Is haszonra tudja fordítani. Azt mondja a minap egy államtitkár,, akivel együtt mentünk el délben a kultúrpalotából a gyalogjáróról feltekintvén a házra: — Érdekes, hogy a fénykép milyen más benyomást tesz az emberre. Az nem adja vissza, hogy a palotátok műemlék is. Mikor épült, kérlek? A mult század derekán, ugv-e? Minek hoznám zavarba vele, hogy biz ez csak »millenáris alkotás.? Nincs még negyven éves se. De olyan elhagyatott, hogy bátran lódíthatok az életkorán, ugy még jobban imponál egy fiatal államtitkárnak. — A mult század első feléből való Majdnem egyidős a Nemzeti M zeummal. — Érdekes, ez látszik régebbinek. — Igen, azért ls nem engedem restaurálni, hogy ki ne vegyék a formájából. Szóval nincs Itt semmi hiba, ami a h:'z külsejét illeti s azokkal sincs baj, akik beleiárnak. A külső támogatói ellen van panaszom. Azaz, hogy a/ok közül is megbékültem már a nyáriakkal. A csavargó társadalomnak azok a kiválóságai. akik ide járnak sárgadinnvét enni az o z lopok közé s annak a levével végigcsorgatják, a halával végighajigálják a lépcsőket egészen jól beleillenek a Museion görög stílusába A megcsonkított Homerost és Sokratest legalább még sohase láttam a fejüket csóválni, — mert csudálatos, még most ts van fejük. Különben is ezek a nyári vendégek valóságos Három testő r-beli gentillhomm e-ok ahhoz a társadalmi osztályhoz képest, amelynek téli enyhelyet ád a kullurj-a ota előtere Nem tudom közelebbről megnevezni ezt a társadalmi osztályt, a csavargó tjtulu t magasailom neki. Olyan emberek tartoznak bele, tíz évtől ötvenig, aklkrvsk a ruhájánál csak a Hk* lehet elrongyoltabb Ilyennek képzelem a francia forradalomnak azt a marsetllei söpredékét, amelyről Taine azt mondja, hogy a kloákákon keresztül a pokol köpte kt magából. Nem mondom, hogy gonosztevők* talán még csirkefogók se; de ha azok, akkor, nem szeretnék csirkének kerülni a körmük közé;j ezek olyan vadaknak látszanak, akik nyersen szaggatják szét a csirkét a fogukkal. Nem tudom, bol az éjszakai menedékhelyük* azt se, hogy hol vannak nappal, mikor Itt nincsenek. A belváros uccáín én ezeket a rongy-gom-' botyagokat még soha nem láttam; meg vagyok róla győződve, hogy ha a rendőrség kettőt együtt látna belőlük a Kárász-uccán, rögtön megkérdezné, mi járatban vannak. Itt tízé, «I—tizenötével szoktak összeverődni, a kultúrpalota Tisza felé, eső előterében, abhan a zugban, amit mintha nekik terveztek volna kl a földszinti muzeum fala és a máskülönben teljesen értelmetlen és okta-| lan feljáró fala közt. Ez végett hely, nem éri szél és nem látja rendőr. Senki se látja a benne megbúvó csordít csak a jó Isten, meg én. De a jő Isten U'án nem halija őket, nekem hallanom ls kell, reggeltől sötétedésig, mert éppen az Igazgatói szoba ablakai alatt keresik a kenyerüket »Fej, vagy irás.-sal, de »csapni« is szoktak. Rendesen krajcárral, a módosabbak nikellel, a gazdagok ezüsttel. Ez nem otyan csöndes játék, mini a bridge; ebben a szalonban ordítanak akkor is, ha suttogni akarnak, el lehet gondolni, mit müveinek, mikor készakarva ordítanak, örömükben is, bánatukban is, leszedvén az égből Isten minden szentjeit, de leginkább magát az Úristent. SzoULak összeverekedni is, Joggal, ököllel, bakancsrugással; olykor a bicskát is előveszik, de nem mártják egymásba. Ugy látszik, ebben a tekintetben kényes ízlésük van. Ne értsen félre senki és ns vesse szememrs,' hogy én a meleg szobából már ezt a kis szórakozását is elirígylero uccán lakó embertársaim-1