Délmagyarország, 1932. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-16 / 37. szám

Erőteljes akció Szeged tervszerű elsorvasztása ellen Dr. Szivessy Lehel napIrendelOftl felszólalása a közigazgatási bizottságban — ^A kormány Intézkedései csak Szegedet sufiták és a legnagyobb toka pazarlást Jelentik" Május 1-én a rókusl műhelyt Is meg akarják szüntetni {A Délmagyarország munkatársát ót.) A közigazgatási bizottság hétfőn A'ést tartott és elhatározta, bogy felterjesztésben tiltakozik a miniszterelnöknél « szegedi intézmények sorozatos megszüntetése, Ulstve áthelyezése ellen. A kérdést napirendelőtti felszólalás formájában ír. Szivessy Lehel tette szóvá. Felszólalását azzal icezdte, hogy Szegeden az elmúlt években az állami Intézmények egész sorát szüntették meg. Ify megszüntették a csendőrkerületi iskolát, leépítették a rókusl vasúti műhelyt, megszüntctlék a leszámoló hivatalt, redukálták a dohánygyár özemét, megszüntették az ujszegedl Árpád-otthont, a kerületi rendőrlőkapitányságot, áthelyezték a méhéssett felügyelőséget, a minisztertanács elhatározta azt is, hogy a szegedi államépitészeil hivatalt a szentesi kirendeltségbe olvasztja be és legutóbb távirati intézkedés történt a szegedi erdöigazgatóság megszüntetésére. Szó van az Ítélőtábla leépítéséről, holott a város és a vidék jogi élete csak akkor telje*, ha működik a tábla, amelyet észszerűen nem lebontani, hanem a kecskeméti törvéngszékkcl kiegészíteni kell. A* egyetemi fogi kar megszüntetése, amely 1300 hallgató elvesztését vonná maga után, az egyetemet létalapjában támadná meg. 'A tanárképző elhelyezése hihetetlen támadás a város elten. Hiszen a város vásárolta a telkeket és nagy áldozatokat hozott a paloták építésénél. Foglalkozott ezután Szivessy azzal a törekvéssel, amely szakadékot akar teremteni Szeged és a vármegye között. Szeged sohasem dolgozott a megye érdekei ellen. Amikor megindult a mozgalom S*e* gedmeggéért, Szeged akkor sem Csongrádmegye testéből kívánta kihasítani Szegedmegye területét, hanem Pestmegyéből és a Tiszazugból. — Most, amikor tiz esztendő építőmunkája ntán Szeged ilyen sjvár helyzetbe került, a közigazgatási bizottságnak fel kell emelnie tiltakozó szavát « Szeged elsorvasztótát célzó törekvések eUen — mondotta dr. Szivessy annál is inkább, mert Szegea érdeke teljen azonos az ország érdekébe* és az ország érdeke kívánja meg, hogy a déli határszélen erős város álljon őrséget Nem lehet kormányprogram, hogy intézményeket nagy városból kis városba helyezzenek át és ez ellen politikai pártállásra való tekintet nélkül tiltakozni keit. Kérdi a főispánt és a polgármestert hogy a szegedi érdekek megóvása érdekében milyen intézkedéseket kívánnak tenni. A napirendelőtti felszólalásra először dr. Aigner Károly főispán válaszolt — Az általános irányelv az — mondotta —, hogy abban az esetben, ha országos érdekekről van szó, a lokális érdekeket háttérbe kell szorítani Ebből a szempontból meghajlunk mi, szegediek (• minden elkerülhetetlen intézkedés előtt de amikor azt látjuk, hogy ezek az intézkedések nem intézmények megszüntetését jelentik, hanem csak egyes intézmények áthelyezéséi, ami pedig egyáltalán nem szolgálja a takarékossági célokat akkor kötelességünk, hogy minden lehetőt elkövessünk Szeged érdekében. Fel fogjuk világosítani az illetékeseket arról, hogy ami itt történik, az nem takarékosság. Klebelsberg Kunóval történt megállapodásunk alapján csütörtökön felutazik Budapestre a város küldöttsége éa eljár minden fórumon. Dr. Somogyi Szilveszter polgármester ls válaszolt a napirendelőtti felszólalásra. — Sajnos, mindaz, amit SUvessg Lehel elmondott valóság — mondotta a polgármester —, sőt időközben még több is történt. Ma délelőtt nálam járt a rókusl vasúti mühelg munkásainak kúldöttsége és bejelentette, hogy a rókusl műhely munkásai utasítást kaplak felettes főnökségüktől szegedi lakásaik felmondására. Ez azt Jelenti, hogy május 1-én végérvényesen megszűnik a szegedi vasul! műhely Is, amely néhány évvel ezelőtt még több, mint 700 munkással dolgozott Időközben leépítették a műhelyt és ma a munkáslétszám hetvennégy. Ezeknek a vasúti munkásoknak a szempontjából is valóságos anyagi katasztrófát jelent a leépítés, mert a legtöbb a várostól kapott telken házat épített magának. Szeged a legtöbb megszüntetett vagy áthelyezett intézményért sulgos anyagi áldozatokat hozott és most nem eléggé megfontolt kormányintézkedés következtében sorra elveszti ezeket az intézményeket. — A legszomorúbb az, hogy minden szanálási kísérlet csak Szegedet sajtja, a kormány csak Szegeden akar takarékoskodni. Pedig ezt a várost, amely iiyen nehéz helyen áll posztot nem gyengíteni, hanem erősíteni kellene, mert az országnak mindig szüksége lehet Szeged erejére. Nem ia hiszem, hogy a kormányelnók tudna ezekről a dolgokról, a szegedi intézmények megszüntetéséről, amely nem takarékosságot, hanem a legnagyobb fokú pazarlást jelenti. Ha bennünket Trianon ntán a konniány is így gyöngít akkor végső elsorvadásra vagyunk ítélve. A polgármester után dr. Biedl Samu szólalt fel. i — Szeged búzáját nemcsak Trianon pusztította 9- mondotta —, hanem most a kormány ostorozza végig és elpusztítja azt ami véletlenül megmaradt. A pusztítás minden tervszerűség nélkül történik, S»rt hiszen a racionalizálási terv még csak terv. Felvetődik a kérdés, hogy milyen alapon szedik •l mégis Szegedtől az intézményeit Ezt a folyamatot sem okosnak, sem helyesnek nem lehet neveznl. érve! ezelőtt nagyon helyesen a decentralizáció volt a politikai irányelv azon az alapon, hogy ne Budapest sorsa szabja meg az egész ország sorsát. Azóta megfordult a politikai irányzat, most ismét a centralizáció a cél, aminek nagyon veszedelmes következményei lehetnek. A kormánynak súlyt kellene helyezni arra, hogy Szeged erős centrum legyen, nemcsak kulturcentrum, hanem az intézmények centruma Nagyon furcsán és kicsinyesen hat hogy Szegedről valósággal faluba akarnak elvinni intézményeket. Ez semmi mást nem jelent mint azt, hogy az orszáaos érdekek félretolásával kicsinyes, piotekctós érdekek érvényesülnek. Pedig itt lenne már az ideje annak, hogy ezt a rendszert egyszer már megszüntessük. Mivel ez az ügy nem tűr semmiféle párls'emponlot, arra kéri a főispánt hogy a szegedi érdekekért indítandó harcban kérje fel segitségre a város másik képviselőjét fíassay Károlyt is. Dr. Pap Róbert meg van győződve arról, hogy a csütörtöki küldöttség nem jön űrea kézzel haza, valami eredményt hoz magával. Azért mégis kívánatosnak tartja, hogy a város társadalma is megSZÉCHÉNYI MOZI Kedden, február hó 16-án utoljára Minden eddigit felülmúló izgalmas magyarul beszélő expedíciós film Elszabadult Afrika \yILLIAM HABBARD világhírű Afrikakuta.o élményei 8 felvonásban GELLÉRT LAJOS magyarul konferál Hangos magyar híradó Előadások 5, 7, 0 Arakor, v«ira»p 8. !, T, 9 Arakor LAMPELÉ/HEGYI nyilatkozzon. Arra kéri a főispánt hogy hivja a törvényhatósági bizottság rend* kívüli közgyűlését, mert ez az egyetlen fórum, ahol a társadalom minden rétege kifejtheti a maga álláspontját Ezután dr. Szivessg Lehel bejelenti, hogy a válaszokat tudomásul veszi és arra kéri a főispánt hogy hazaérkezése ntán tájékoztassa a város közönségét az eredményekről A főispán válaszolt még a felszólalásokra, kijelentette, hogy Rassay Károlyt a küldöttségben való részvételre az idő rövidsége miatt már nem kérheti fet, ugyanezért nem hívhatja össze egyelőre a rendkívüli közgyűlést sem Rassay Károlynak azonban szintén felküldeti a közigazgatási bizottság feliratát, amelyet dr. Tóth Béla főjegyz? ismertetett A felirat többek között ezeket mondja: >Szeged lakossága meglepődve és fél elmetkeltő aggodalommal veszi a híreket hogy egyes közhivatalunkat közintézményünket, mintha ezt e ptf.' rost valami bűnéért megakarnák büntetni — halálra Ítélték. Beszélnek a Szegeden óriási áldozatok' árán elhelyezett egyetem egyes fakultásainak, a hivatása magaslatán álló szegedi Ítélőtáblának meg-1 szüntetéséről; beszélnek a saját épületébe áthelyezett szegedi erdőigazgatóság megszűntetéséről; hallunk a saját palotájában több, mint negyedszázada elhelyezett Máv. üzletigazgatóság megszűntetéséről; hir szót az 1878. óta itt levő szegedi és csongrádmegyei tanfelügyelőségeknek Szentesre helyezéséről; hivatalos értesítés jött egész váratlanul arról, hogy a minisztertanács az 56 év óta Szegeden működő államépitészeti hivatalt megszűntette, illetőleg május 1-étői kezdve azt a szentesi államépitészeti hivatali kirendeltségbe olvasztotta. A trianoni békeszerződésben megállapított Igazságtalan országhatárok csonka Magyarország városai közül tálát} Szegedet sújtják a legnagyobb mértékben. Az ország megcsonkításával ez a nagy város elvesztette régi oentrális fekvését és háromashatárnál határvárossá lett, de annak csak hátrányát érzi, előnyei nélkül. Elképzelhetetlennek tartjuk, hogy a közeli határok gyűrűje közé azoritott város, amely magára hagyva, erejét felülmúló áldozatokat hozott a kulturát, a haladást hozó közintézmények elnyeréséért, most a gazdasági élet leromlódottságában s már nyolc Intézményének elvesztése után tovább is elveszíthessen közintézményei közül csak egyet is.* •Városunk sorsa iránti komoly aggodalmunkban azt kell hinnünk — mondja tovább a felirat —, hogy rosszindulata információn épül fel minden olyan terv, mely lélegzetvételünk megakadályozására irányul. Elkeseredettségünkben méltán kérdezhetnök, hogy a takarékosság elvet szabad-e egyedül csak Fzeged város rovására alkalmazni. A bennünket ért súlyos igazságtalanságok miatti fájdalmunk visszhangjaként mély tisztelettel kérjük Nagyméltóságodat és a kormányt, méltóztassék a szegedi ál-