Délmagyarország, 1932. február (8. évfolyam, 26-48. szám)

1932-02-16 / 37. szám

mmépilészeti hi\a.ai megszüntetésére vonatkozó mi nisztertanáesi határozatot Szeged város egyetemes érdekéhői hatályon kivűl helyezni és a köz érdekében feltétlenül szükséges itteni államépitéazeti hivatalt meghagyni s ha a szegedi államépitészeti hivatal f.v>ngrád vármegyében szükséges teendőket ellátni nem tudná, ugy a 'zenien Kirendeltséget Szegedet helyezni méltóztassék továbbá egyes közintézményünk elsorvasztását, vagy elvesztését Jelentő, bárhonnan jövó gondolatol, vagy ggilkot tervet — melyek végeredményben uggsem Jelentenének takarékoskodást — elvetni és elvettetni.« — Ennek ai életképzödésnek a nyomai már |g észlelhetők a kisvasút mentén és rövid időn belftl Alsótanva képe teljesen megváltozik. A tanyai la. kosság ösztönösen odahúzódik majd a vasútvonal felé, ahol lassankint faluszerü központok keieikez. nek. Ennek viszont az a jelentősége, bogy a mai szétszórt, szervezetlen tanyarendszert . a« egészségesebb falurendszer váltja föl éa lehető, séget teremt arra is, hogy a szegedi mezőgazdák téli hónapjaikat se töltsék tétlenül. A falu esetleg különböző fajtájú házllparnak ls megveti alapja és megteremti szükségszerűségét Amit tehát hoitá. járulás cimén ráfizet a város a kisvasút építési költségének törlesztésére, azt különböző uton n>6 don kamatostól vissra fngja kapni — Ami a kisvasút fenntartási költségeit illeti, nem hiszem, hogy lenne lehetőség ezeknek a költ. ségelmek a csökkentésére, mert a kisvasút üzleti gazdálkodása a lehető leggazdaságosabb Zálogfegyét mielőtt eladná győződjön meg, hogy legtöbbet tizet érte Gáspár, Mikszáth Kálmán-i. 12. sz. Keresek megvételre higanyt hamis esootfotfakaft, brllliáns ékszert, régi arany és ezüstpénzeket SS Szombaton elfogták, hétfőn lopásért félévi bBrtinre Kélték (A Délmagyarország munkatársától.) Megírtuk, hogy Boross József, Szécbenyi-téren lakó szigorló orvos feljelentést tett a rendőrségen ismeretlen tettes ellen, aki már régebbi idő óta dézsmál gatja lakását. A megindult nyomozás során rövidesen elfogták a tettest Kakuszi József állásnélküli kereskedősegéd személyében, aki a rendőrség előtt beismerte« hogy már régebbi idő óta lopkodja ax orvosszigorlót, Elmondotta, hogy állása nem volt, azért határozta el magát a lopásra. A1 kulcsot készített Boross József lakásához és az ál kulcs segélyével tóbbizben behatolt a lakásba, ahonnan fiadén alkalommal valami értékes ingóságot vitt el magával. A rendőrség Kakuszi Józsefet hétfőn átszállította az ügyészségre, amely a fiatalembert azonnal a biróság elé állította. Dr. Tarajossy Béla tőrvényszéki biró elé vezették Kakuszit. A fiatalember azzal védekezett, hogy nagy nyomora vitte rá a bűnre. A biróság Kakuszi Józsefet egy rendbeli folytatólagosan elkövetett lopás büntette miatt 5 hónapi börtónre ítélte. Kakuszi József az ítéletben megnyugodott és azonnal megkezdte büntetése letöltését. Nagv óra^ékszerlavllómtlhely lackó (Fischer) József éíuseréM Kárász ucca 14. (Dreher mellett). Délmagyarország — kölcsönkönyvtár '. # • i Érdekes szakértői vélemények a kisvasút üzletmenetéről (A Dé. Higt/arország munkatársától.) A Délmagyarország néhány nappal ezelőtt réazletesen ismertette a szegedi kisvasút mult évi forgalmáról éa bevételeiről összeállitott kimutatás adatait A kimutatás szerint a kisvasút a mult évben több mint százezer pengő bevételi felesleget ért el és azt a vasútépítési kölcsön törlesztésére fordította Ez az ósazeg azonban nem volt elegendő a törlesztési részletekre ée a kamatokra, a differenciát, mint egy három és félszázezer pengőt a város pótolt hozíá. A város bevételeiből igy a kisvasút a mult évben 350.000 pengőt emésztett föl, ami — nem számítva a teheráruforgalmat — azt jelenti, hogy Szegednek a kisvasút minden utasa körülbelül 173 fillérjébe került. A kisvasút forgalmi statisztikájával kapcsolatban kérdést intéztünk két szegedi vasúti szakértőhöz, dr. Veress Gábor Máv. üzletigazgatóhoz és Korányt Jenőhöz, a villamosvasút igazgatójához, akiknek érdekes nyilatkozatát itt közöljük: Dr. Veress Gábor államvasutf üzletigazgató a következőkel mondotta: — A kisvasút fenntartási költsége megítélésem szerint normális. A költségek lényeges csökkentésérőt nem igen lehet szó. Igaz, hogy minden üzemvezetőnek más a módszere, de azért nem hiszem, hogy néhány pengős megtakarításnál többet bármilyen másfajta módszer alkalmazásával el lehetne érni, dc ezt is csak ugy, ha a másik oldalon körülbelül ugyanannyival emelkednének a kiadások, vagy csökkennének a bevételek. — A kisvasút forgalmi statisztikája azt bizonyltja, hogy az üzem tekintélyes fölösleget mutat ld az elmiilt esztendőről és ezt az építési kölcsön törlesztésére fordította, ami pedig azt jelenti, hogy a kisvasút kielégítő gazdasági eredményt ért el A város tehát megnyugvással szemlélheti ennek az üzemének a működését, hiszen nyilvánvaló, hogy abban az esetben, ha már visszafizette volna a város a vasútépítésre felvett kölcsönt vagy ha végrehajtotta volna a város a kisvasút menti birtokosok vasúti hozzájárulási kötelezettségét megállapító közgyűlési határozatot, akkor a mai gazdasági viszonyokhoz mérten a kisvasút Igen szép jövedelmet biztositana a város számára. — A látszat most tényleg az, hogy a város ráfizet erre az üzemére, mert évenként tekintélyes összegekkel keH pótolnia a töketörlesztéshez és a kamatfizetéshez szükséges összegeket de meg vagyok győződve róla, hogy « kölcsön letörlesztése után a kisvasút a város legjobban prosperáló, legfőbben jövedelmező üzeme tesz. Ma az egész világon nincsen olyan vasút, amely jövedelméből fedezni tndná egy 11 százalékos kölcsön kamat- és törlesztési terheit. Az üzemi koefficiens a kisvasúinál még ma is Igen kedvező, ha Jól tudom, 66 százalék, ezzel szemben például a gazdag Franciaország vasutal 96—98 százalék üzemi koefficienssel dolgoznak. A kisvasút üzemi együtthatója természeszetesen idővel romlani fog, amikor majd nagyobbaránya pótlásokra, javításokra lesz szűkség, amikor az uj beruházások elhasználódnak, de azért meglepő az üzleti eredmény Így is. Korányi JenO a Szegedi KOznfl Vasul Igazgatója ezeket mondotta: — A kisvasút kimutatott üzleti eredményét kielégítőnek tartom, mert annak, hogy a város három és félszázezer pengővel járul hozzá évenkint a vasútépítési kölcsön törlesztéséhez, az eredmény szempontjából semmiféle jelentősége nincs. Aki ismeri a vasutak űzletm'enetét nagyon jól tndja, bogy nincs a világon vasút, amely saját jövedelméből husz év alatt le tudta volna törleszteni a beruházási költségeit A város a vasútépítésre fölvett drága Speyer-kölcsónt husz év alatt fizeti visaza, a hozzájárulások ellenértékeképen tehát igen értékes és nagyszerűen Jövedelmező vagyontárgyként megkapja az egész tehermentesített üzemet. A szegedihez hasonló rendeltetésű és arányú kisvasutak költségeit 50, 60, sőt 00 esztendő alatt szokták letőrieszteni, a husz éves kölcsön tehát fokozott megterhelést jelent — A kisvasút üzleti eredményét ilyen szempontok szerint szabad csak elbírálni, de figyelembe kell venni azt is, hogy ma a világ minden vasútja szenved, többek között az osztrák szövetségi vasútnak ebben az évben előreláthatólag nem kevesebb, mint hetvenhétmillió schilling deficitje lesz. Meggyőződésem, hogy a szegedi kisvasutat igen ökonömiknsan vezetik, de meggyőződésem az is, hogy ez a vasút fejlődőképes. Jelentősége nem is a közvetlen jövedelmezőségben van, hanem abban, hogy régi tapasztalatok szerint minden vasul mellett élei keletkezik. A görög irodalomról Bevezető szavak a Görög lírikusokról a Dugonics Társaságban vasárnap tartott felolvasáshoz Csengery Jánost ti. Vannak talán, akik csodálkozva látták mai műsorunkon, hogy ebben a nagy modernizmusban még mindig akad rajongója a görög klasszikusoknak, melyek pedig már idejüket multák. Nem röstellem, nem is bánom, ha ilyen rajongónak tartanak, hiszen az ideális értékek megbecsülése mindig megkíván egy kis rajongást. .ízt azonban, hogy a klaszszieizmus idejét multa volna, kereken tagadom, mert meg vagyok róla győződve, hogy a göröglatin klasszikusok művei elévülhetetlen kincsei az emberise,nek, melegágyai a ma oly kívánatos hum.'.n.zn u^nak s tápláló forrásai minden magasabbrrnlü irodalmi törekvésnek. Megnyugtató reám nézve, hogy e hitemben egy hajóban evezek Goethé\el és Ar.mv Jánossal, kiknek egyike sem lett vo ni a görögök nélkül azzá, amivé lett: ezt ők maguk is tudták és elismerték. Goethe pl. bibli. mk tekintette. Arany >tanulta és ette« Homerost >Ha min'.vzerüre törekszünk — mondja Goethe —, m nly a régi görögökhöz kell visszatérnünk, akiknek müveiben mindig a szép em- | ber van ábrázolva«. Ugyapő mondja a görög tragikusokat o'y nagy jelentőségüeknek, hogy még év- | századokig van mit tanulnunk rajtuk és a francia irodalom gyors kifejlődését annak tulajdonítja, hogy korán kezdett foglalkozni a görög remekek átültetésével. Arany János pedig aiárt kívánja a klasszikusok tanulmányát mert tőlük lehet megtanulni a báj és erő Összhangját. Goethe Iphigraiája, TIerrmann és Donottyája, Arany épo.<zai szellemi rokonságban vannak a görög mintaképekkel, melyeknek éjjeli-nappali forgatísán 1 már Horatius sem adhatott jobb tanácsot a költőknek. Természetesen nem szolgai utánzásról van szó, hsn^ni, mint Arany mondja, hogy tudjunk ugy bánni nyelvünkkel, mint ők a magukéval Azoknak, akik minden hatástól függetleneknek képzelik magukat, ismét Goethe szerény nyilatkozatát juttatom eszükbe, aki bevallja, bogy, ha mindent vissza kellene adnia, amivel elődeinek tartozik, édeskevés maradna meg az ő saját eredetiségéből. »A lump lump marad — monija — és kicsinyes természet egy hüvelyujjnvival sem válik nagyobbá, liabár naponként érintkezik is az antik érzület nagyságával. De a nemes ember, Idnek lelkébe Isten a Jövő jellem- és szellemnagyság képességét beleoltotta, azzal, hogy a görög és római ókor magasztos egyéniségeivel bizalmasan társalkodik, a legszebb fejlődésnek indul és hasrn'ó nagysághoz napról-rapra láthatólag kő. zeledikc. S Arany? »Kóltésaetben — úgymond —, valamint minden ágában a müvésjetoek, többé-kevésbbé mindnyájan utánzók vagyunk. Maga a lángész a meglevő példányok után indult. <— IDg azonban modern irodalmak utánzása a nemzett inferioritas veszedelmével jár, addig az ókori irodalmak ősforrása közkincs, mely nem árt a nem. zeti önérzetnek, önállóságnak, a müérzékre és Islésre nézve pedig Mssitőleg és fejlesztőleg hat S ne mondják nekem, hogy amire Goethe vagy Aranv korában még szükség volt az ma máX feleslegessé vált. Ellenkezőleg! Ma, mikor az lés n-m-ritkán szomorú elfajulást mutat a a mügon-I is annyira megcsappant, még nagyobb szükség van arra a ma is eleven crőre, amely főleg a görög Irodalom alkotásaiból felénk augárzik, nrnt antidótumra a sokszor káros, sőt romboló modern befolyások ellen. Mint a felhőkarcolók és modern formátlanságok* nem tőrpithetik el a Parthenon maradványált, mint a górög szobrászat alkotásai örökké példaadók maradnak a művéfzetben, ugy a görög Irodalmi remekek sem veszítik el pánatlan becsüket és halni tudó erejüket. Habár ma a klasszicizmus alvó vagy inkább elaltatott leányzó, bi»-, Ion hiszem, hogy, ha a ránk szakadt útiti tarizmus ; nyűgéből kibontakozunk, az idealizmus hajnalha- j sadásával ez a lennvzó is tetterőre ébred kény- J szerű álmából.