Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-25 / 293. szám

Indulásával járó gazdasági előnyökre való tekintettel és mert középitkezésre a közeljövőben nem számithatunk, a magam részéről hajlandó lennék olyan hatósági álláspontot képviselni, mely szerint ezek a telkek a lehető legelőnyösebben, esetleg ingyen bocsáttassanak olyan jelentkezők birtokába, akik az építkezéshez szükséges tőkével rendelkeznek és kötelezik magukat arra, hogy rövid, záros határidő alatt valóban építkeznek is. A jelenlegi időpont, — amikor a tőke nyugtalankodik és minden komoly ok nélkül ingatlanbefektetés iránt orientálódik —, tehát alkalmas is lenne a terv megvalósítására. Az építkezés olcsóságát sokan kihasználnák, akiket most csak' az tart vissza, hogy városi telket igen magas áron lehet megszerezni Uf telepek létesülését minden erővel meg kell akadályozni és a rendszertelen építkezések megszüntetése céljából múlhatatlanul el kell készíteni az általános csatornázási és városrendezési tervet lés a modern követelményeknek megfelelő építkezési szabályrendeletet. A tiszai kereskedelmi kikötő ügyét is rendezni kell, a kikötőhely megnagyobbításával, a homokrakodó áthelyezésével és a Közúti Vaspálya Rt iparvágányának meghosszabbításával. Erre is folyamatban vannak a tárgyalások és a Közúti Vaspálya Rt késznek nyilatkozott a megszüntetett ujszegedi vonalrész helyett az Erzsébet-rakparti vonal meghosszabbítására és 4—5 vagon befogadására alkalmas kitérők építésére. — Folytatni kell a megkezdett halastó és ezzel kapcsolatos ármentesüő müvek kiépítését. A halastó jövedelmezősége ellen az utóbbi időben felmerült skrupulusok ellenére a hatóság meg van győződve arról, hogy a munkaalkalom mellett, a városnak tulnyo* mőan állami segélyből épült olyan objektuma létesül, amely a várost és környékét bőséges is olcsó hallal látja el és ennek előnyeit a város közönsége még akkor is élveri, ha a haltermés értékesítéséhez és főként az exporthoz fűzött várakozások azonnal nem is teljesednének. — A fontosnál fontosabb szabályrendeletek egész sorát Kell megalkotni. Igy a kötelező ravatalozásról és a központi temető létesítéséről szóló szabályrendeletet. A modern közegészségügyi követelmények nem tűrik tovább a háznál való ravatalozást és a temetők minden városrészben való terjeszkedését — Meg kell alkotni, illetőleg a mai követelményeknek megfelelően át kell alakítani a kéményseprési, piacrendészeti, hus és vásárpénztári, építési, szervezeti, szegényügyi, tüzrendészeti, együttes pénztárkezelési, tejárusitási stb. szabályrendeleteket és minden vonalon gyakorlatilag érvényre kell juttatni a lecr szigorúbb takarékosságot. — Mindezek mellett a város hatóságának figyelemmel kell lenni egyetemi városi nívójára és gondoskodását képezi a vallás, a kultura, a tudomány, a művészet, a közegészségügy, a testnevelés, a sport, a közművelődés, az iskolán kívüli népoktatás, a gazdasági szakoktatás, az ipar, a kereskedelem, a közgazdaság minden közérdekű ügyének előmozdítása, a város szépészete, köztisztasága és közrendészete. Ezen odavetett, hiányos felsorolásból is látnivaló, hogy a város hatósága nem lesz munkanélkül az uj esztendőben sem. — Ismétlem, a legnagyobb bizalommal és optimizmussal telve nézek a közelgő újév elé, mely egész bizonyosan meghozza számunkra a nyugodtabb időket, a várva-várt megkönynyebbülést. Estélyi ruhák alá speciális füzük és melltartók legolcfóban ét legszebben ff MII fi ED II BI& szaloniában. Cset^rlIL&EK IK»V* kontcs u.4.1 em. 3 B A El A CIPŐÁRUHÁZ j Rendkívüli árajánlata Gyermekhócipők 3'— Mől Női hócslzmák 11*50 Legdivatosabb gumml hócipő 10*50 Férfi ClpŐk (egyes párok) — — - 10*50 Férfi dlvatdpök színes és feketében 14*50 •I II ** H 307 Kérjük áras kirakatainkat megtekinteni if \ kereskedelmi szerződések fontossága Irta: PICK J6II0 Uj keletű, hogy a magyar közönség foglalkozni kezd a kereskedelmi szerződések tartalmával. Saját kárán tanulta meg — a monarchia feloszlása óta —, hogy az ország egészséges vérkeringése a kereskedelmi szerződések mikéntjétől függ. Ha vizsgáljuk az öreg Európa uj gazdasági térképét, azt látjuk, hogy a lázmérő nyugtalanító rajzot mutat: Anglia a napokban szakított évszázados szabadkereskedelmi vámpolitikájával és vámsorompókkal küzd a munkanélküliség veszélye ellen. Emellett a gazdag font beállt a középeurópai szegény államok sorába és ma 30 százalékkal kevesebbet ér, mint három hó előtt Németország gigantikus méretű szükségrendetet hozott, az árakat törvényileg letörte, hogy a termelést és megélhetést olcsóbbá tegye és az exportot elősegítse. Franciaország, hogy védekezzék az angolok és németek versenye ellen, a parlamentben tőrvény. javaslatot terjeszt elő, hogy a meglevő vámokat automatikusan annyira emelhesse, amennyire az angol font, vagy a középeurópai államok valutáia esett. Svájc ugy védekezik a németek dumpingáraival szemben, hogy a kereskedelmi szerződést felbontja és Németországgal vámhúborura készül. Csehszlovákia az agráriusok nyomására már egy éve vámháboruban él velünk. E világrengető események dacára a mi vámrendelkezéseink alig változtak. A devizarendelet kényszerrendszabályai enyhítik ugyan a helyzetet, de nem oly mértékben, mint ahogyan azt. az ország mai súlyos gazdasápi helyzete megkívánná. Az ezévi január—szeptemberi statisztikai adatok sze. rínt behozatalunk az év 9 hónapjában 428 millió pengő volt, mig a kivitel 401 millió pengőt tett ki. Hazánk külkereskedelmi mérlegének passzív egyenlege tehát háromnegyed év alatt 27 millió pengőre rúgott. Ha vizsgálat tárgyává tesszük, melyek azon államok, amelyek többet exportáltak hozzánk, mint amennyit mi vittünk ki, akkor könnyen bonckés aiá vehetjük a mi kereskedelmi politikánkat és a statisztika súlyos indokot szolsáltat a komoly kritikára. Az 1929. és 1930- években a kővetkező államoknál álltunk legrosszabbul: Németországgal szemben a passzív egyenleg 1929ben 91 millió pengőt, 1930-ban 81 millió pengőt, 1931. január-szeptemberben 55 millió pengőt tett ki. Évek óta hangoztatom, hogy mondjuk fel a legtöbb kedvezmény elvét Németországnak, mert lehetetlen elnézni azt, hogy a németek mind nagyobb és nagyobb tömegeket és főleg kész ipari cikkeket szállítanak hazánkba, anélkül, hogy ezzel szemben kellő mértékben kaput nyitnának a ma. gyar gabonanemüeknek, az élőállatoknak, nem is szólva a husterményeinkről, amelyeknek bevitele teljesen tilalmazva van. Tekintve ama körülményt hogy Németország ma az angol vámok, másrészt a svájci vámháboru folytán nehéz helyzetbe került ma látom az Időpontot elérkezettnek arra;, hogy a németeket ugyanolyan értékű magyar ter. mény és termék átvételére szorítsuk, mint ameny. nyit mi importálunk tőlük. Csehszlovákiával szemben is passzív az egyenlegünk: 1929-ben 58 millió pengőt 1930-ban 28 millió pengőt tett ki, míg az idei év, dacára a Csehszlovákiával fennálló vámháborunak, ismét emelkedést mutat, mert a 9 hónap passziv egyen, lege 21 millió pengő. — Ezen adatnak a szomorú jelentőségét akkor tudjuk felismerni, szemügyre vesszük, hogyan alakult e tétel: b« tortánk ktvittflnk CBehoru&gbil Caehonz&gty e hónap alatt 1930 január—szept 137 millió 112 millió P. 1931 január—szept 38 millió 17 millió P' leesett 28°/o-ra 15w0-ra. Ebből a két szempontból tehát azt látjuk, hogyi Csehszlovákia nem érezte meg olyan súlyosan a vámháboru terhét, mint Magyarország, mert a cseh kivitel Magyarország felé csak 72 százalékos, a mi csehországi kivitelünk azonban 85 száza, lékos csőkkenést mutat. Mi állandóan ostromoljuk a kereskedelmi minisztériumot, hogy csele, kedjünk mi is ugy, mint a csehek és kössük az összes cikkeket, amelyeket behozunk, behozatali engedélyhez. Emellett követeltük, hogy a szárma, zási országok ellenőrzése legyen szigorúbb. Kére!, műnk meghallgatásra nem talált és Csehország tovább is jóval nagyobb értékű árut szállíthat Magyarországra, mint amennyit mi exportálunk. Mivel a cseh kereskedelmi szerződés ügye igen régóta húzódik, Csehszlovákia azt a kívánságát terjesztette elő a magyar kormánynál, hogy létesit. Se nek ideiglenes megállapodást bizonyos menynyiségü tűzifának behozatalára, amivel szemben' ők élő sertés bevitelére adnak engedélyt A magyar érdekeltek a cseh kezdeményezést elvi szempontból helytelenítették, mert a külön engedélyben a kereskedelmi szerződés megkötésének késlel. teetését látták. Ennek dacára a megálapodás létre, jött olyformán, hogy 1931 december 31-ig Magyarország beenged 20.000 vagon tűzifát, — evvel szemben Csehország 29.000 darab hizolt sertés bevitelére ad engedélyt. A magyar érdekeltek a prágai lapokból nyertek értesülést ezen megállapodás létrejőttéről, mire azonnal interveniáltak ugy a földmivelésügyi, mint a kereskedelemügyi minisztériumban és azt kérték, hogy ha létesítünk megállapodást, ne kizárólag élő sertéskontingenst kérjünk, hanem a 29.000 darab sertés keretében adassék meg a lehetősége annak, hogy ezen mennyiség 50, vagy esetleg kisebb százaléka zsir, szalonna, vagy hus formájában legyen Csehszlovákiába szállítható. Ennek indoka az, hogy nem előnyös a magyar mezőgazdaság szempontjából, hogy tul sok élő sertés kerüljön a cseh piacra, mert ez az árak olymérvü lemorzsolódására vezethet, hogy a kontingens teljesen illuzórikussá válik és snklral eüész-