Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-25 / 293. szám

fWgesfbb helyzet az. hogyha zsir, szalonna, vagt hus formájában sok piacon kerül forgalomba a magyar serléstermék és igy nem okoz nagy árrombolást. Másik fontos indok az volt, hogy sertéstermékek exportálásával télvíz idején foglalkoztathatjuk a magyar vágóipart és munkaalkalmakat teremtünk. Indokolt kérésünk a minisztériumokban azonban meghallgatásra nem talált, pedig ma már megállapítható az. hogy jóslásunk valóra vált, mert eddig a 29.000 darabos sertéskontingensnek csak felét tudtuk Csehszlovákiába beszállítani. Az utóbbi hetekben a szállítás már egészen le. csókkent: december hó első hetében már csak 180 darab sertést szálH'ottunk a 2461 darabos felhajtásból Prágába. Lengyelországgal hasonló a helyzet. Itt 1929ben behozatalunk 51 millió, kivitelünk 17.4 millió, 1930-ban behozatalunk 30 millió, kivitelünk 11 millió, 1931 január—szeptemberben behozatalunk 21 millió, kivitelünk 5 millió pengőt tett ki. A lengyelek is vasmarokkal fogják a behozatalt és a magas vámtarifán tul oly magas illetékeket szednek (származási bizonyítványok, lengyel kamarai bizonyítványok hitelesítéséért), hogy egészen gúzsbakőtik a magyar kivitelt. Ezzel szemben mi szabadon engedjük be a lengyel árut. anélkül, hogy ugyanazon eszközökkel élnénk, mint a lengyelek. ?edig ha a lengyel behozatalt szigorúbban kezelnflk és a csereforgalom álláspontjára helyezkednénk, milyen nagy szolgálatot tehetnénk Dusztulófélben levő bortermelésünknek. Nem folytatom a sorát azon államoknak, ahol hasonló a helyzet, csak rá akarok mutatni arra, hogy a behozatali engedélyeket más, gazdagabb államok egészen másként kezelik, mint mi. A statisztikai adatok nagy tömegéből azért vettem kl a legfontosabb államokat, hogy bebizonyítsam, mennyire fontos lenne szakítani az eddigi gyenge, •éget mutató, engedékeny rendszerrel és behozatali engedélyhez kötni a külföldi cikkek legtöbbjét, mert csak igy lehet elérni azon államoknál, amelyekkel szemben passzív kereskedelmi mérlegünk van, hogy felkeressék a magyar piacot. Még szigorúbban kellene kezelnünk a behozatali engedélyek kérdését azon államokkal szemben, amelyekkel nem vagyunk szerződéses viszonyban. Természetes, hogy ezen elgondolás keresztülvitelénél nem lehetünk tekintettel az egyes cégek magánérdekeire, csak a nagy országos érdekre, mert i igazságos dolog az, hogy ha az ország ily nehéz helyzetben van, mint ma, ugy a magánérdek háttérbe szorul az ország egyetemes érdeke mellett. Ma nem a magánérdek dönti el azt, hogy ?gy textilkereskedő a gyapjúszövetet Brünnből hozassa e, vagy Manchesterből, hanem az ország ecvetemes érdekt- keh hogy irányitsa. Kényszer rend szabályokkal igyekezzünk érdektársakká szegődtetni a külföldi exportőr, kct. Ha függő viszonyba kerülnek a német vegyiszerek, gépi ter. mékek a mi áUaltcrményeinkkel. a cseh textiláru^ cseh deszkák a magyar sertéssel, liszttel, a lodzi szövet a magyar zsírral, magyar borral, a man. ehesteri gyapjúszövet a magyar liszttel, pulykával és tojással, a lyoni selyem, francia parfüm gabonánkkal, állati terményeinkkel, akkor a magyar •enr.flés fellendül. A forrongó gazdasági viszonyok ólomsulvként fllik meg egész Európát. Most van itt az ideje annak, hogy a magyar fogyasztópiac jelentőségét fel. ismerjük és erős kézzel oly rendszabályokat léptessünk életbe, amelyek egyrészt a magyar mezőgazdasági cikkeknek, gabonanemüeknek, lisztnek, bornak, élőállatoknak, másrészt állati termei keinknek, tojásnak, Ipari termékeknek, stb. kivileiét biztosítják és ezáltal munkaalkalmakat teremtenek. Nekem szent meggyőződésem, hogy ez az áldott Kanaán, amelyet ma az alacsony termény, árak okozta gazdasági depresszió sujt, jobb napok, ra ébred, hogyha intéző köreink a kerc ksdelmi szerződésekben rejlő titkos erőt az ország javára előnyösen használják ki. Wolf Jakab és Fia IDÉNYRŐL VISSZAMARADT KABÁTOK ÉS SZŐRMEÁRUK kláruslíásátrendklvüll olcsó árbanmegkezdtem ^ Kárász ucca 8. szám. Polgár ucca 31. szám. sotemcnp „ ÜCtigCrC Közismert „II 12 év előtti szenedi gondolat semmiben sem hasonlít a közelmúlt politikájához, ellenben Igazi népbaráti irányzatot! jelentet!" Eekhardt Tibor a szegedi időkről, a kibontakozás lehetőségeiről és a ílszíul&sl folyamairól Budapest, december. (A Délmagyarország munkatársátólTöbbéves szünet után a nyári választások során ismét visszakerült a politikai életbe és a parlamentbe Eekhardt Tibor, akinek politikai utja a szegedi időkből Indult el. Eekhardt ma egyik legagiüsabb kombattáns tagja az ellenzéki frontnak és egyik vezetője a Gaál Gaszton-féle független kisgazdapártnak. Az ellenzéki, friss szellemű pártnak, valamint a párt vezéreinek súlya egyre jelentősebb a képviselőházban, — nem érdektelen tehát beszélgetést folytatni Eekhardt Tiborral, akinek utja Szeged felől sok felé el-elkanyarodott, de végül |s hosszabb külföldi tanulmányut után megérkezett az ellenzéki frontra, és ma a Gaál Gaszton-párt főhadiszállásának vezérkari főnöke. A mai politikai elhelyezkedéstől függetlenül igen érdekes Eekhardt Tibor mondanivalója, hiszen Szegedről indult el és a tizenkét éo előtti első időkben — mint még emlékezetes — élesen a türelmetlen jobboldal tagjat között foglalt helyet. Ez emlékezetes idők és furcsa elhelyezkedések után több évi szünet következett — talán egy kis kiábrándulás is — és a türelmetlenség szélsőséges állásfoglalása után a külföldi ut meggyőzte arról, hogy a zavaros időkben elfoglalt politikai elhelyez, kedése helytelen volt és csak a türelmetlen és elfogult jobboldali célkitűzések — nem szolgálják a magyarság és a csonkaország érdekeit. Amint most visszatért a politikai életbe, nyoma sincs a tiz év előtti hangnak, a Gaál Gaszton-párt főhadiszállásán és a parlament folyosóján igazi népbarát és demokratikus volVikai inaugurálását hirdeti. Az ellenzéki kisgazdapárt vezetőjének percnyi ideje sincs a parlamentben és idők jele, hogy a párt főhadiszállása állandóan íj- vau sürgő-forgó emberekkel, vidékről érkezeit rJgi és uj hívekkel. A Délmagyarország munkatársa a szegedi időkről és a szegedi eszmékről kérdezi az elkanya. rodott és visszakanyarodott Eekhardt Tibort, aki azonban először a mai politikai helyzetről és a kibontakozás lehetőségeiről beszél. — Hogy a szegedi gondolatokról beszélhessünk, először a mai helyzetet kell megvilágítani. — mondja komoly és határozott szavakkal. — Ha a kibontakozással komolyan a'.rnrunk foglalkozni, akkor mindenekelőtt arra van szükség, hogy a parlamentben és az egységes pártban egyesitett és össze nem illő elemek különváljanak és elvi alapon újra egyesüljenek. Ha a mai parlamenttel egyáltalán lehet kibontakozást teremteni, ugy azt csak ezen az uton tartom elérhetőnek. — Az elmúlt kormány tiz év alatt nem tudott eredményt elérni, mert nem képviselt határozott irányt és csupán rögtönzés és kapkodás je'l^mczt? az utolsó tiz év munkáját. Ilyen körülmények kőzött a gazdasági válság természetesen Maayarországot készületlenül találta. — Külön kell válni az agrárirányzntnak és külön képviselet illeti meg a nagyipart, amely most uralja az egységes pártot. Elismerem a nagyipar jogát, hogy parlamenti képviselete legyen, csak azt kifogásolom, hogy egyo'daluan érvényesítse befolyását és kalózlobogö alatt szálljon sikra. Ha ez az elvi fisztulás befejeződik, sokkal eredményesebb lehet a parlament munkája, mert gyakorlaü szempontok szerint fog állástfoglalni és őszintébben, mint most, amikor minden intézkedés möqölt valamilyen érdekeltség gyanúja árnn'i'c ki. — Természetes — folytba Eekhardt —, hogy a jövő kibontakozását csak egy demokratikus, népbaráti, széles alapokon nyugvó nemzeti iránuzat hozhatja meg a mai vicinális politika helyett. Ennek" előfeltétele a becsületes, titkos választójog, amely nélkül el sem lehet képzelni a kibontakozás lehetőségét. A földmivelés megoldásának állandó gondját is esv ui alakulásnak kell megoldani. — A demokratikus, népies politika a külföldön is sokkal eredményesebben szolgálja majd az ország érdekét, mint a múltnak — a legtöbb külföldi állam előtt — ellenszenves politikája. Eekhardt Tibor megáll és most a szegedi gondolat következik. Először látszik, hogy részletesen ki akar térni az akkori idők eseményeire és a tizéves el kanyarodásra, mégis kis szünet után meggondolja elhatározását és a részletek kibontogatása helyett igy foglalja össze válaszát: — Az a politika, amit gróf Károlyi Gyula jelenlegi és akkori szegedi miniszterefnök úrral együtt Szegeden csináltunk, semmiben sem hasonlít a közelmúlt politikájához, ellenben célkitűzéseiben teljesen azonos volt azzal a széles alapokon nyugvó demokratikus és népbaráti elgondolással, amit a kibontakozás lehetőségeiről és a jövő útjairól a frntHcben jelöltem meg. LICHTMAN, CIPAK Magyar gyártmány! Mé'yen leszállítóit áron! Belvárosi Cipőöjcletf"'--S,é0he-1 L USrU.V4ro#lbérMz Felbivji k a nagyérdemű közönséget a Kelemen uccai delailüzl etünk kirakatában elhelyezett saját kikészítésű Magyar /e||ér áruink. megtekintésére. — Ezea elismerten jó minőségű <s (örvényesen védett Rástya név alatt évtizedek óta forgalomban lévő fehéráruk a fogyasztóközönség legnagyobb elismerését nyerték el. Ezen cikkek dctailüzlelünkön klvtll a Tisza Lajos körúti piacos sátrakban kaphalók. Egyidejűleg elárusítjuk n még raktáron lévő külföldi áruinkat és ezek közölt mint rendkívüli olcsó, ságot, a w Gyapjú delainí PTSO-as árban HolíserS. és fial, Sseged