Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-25 / 293. szám

fWgesfbb helyzet az. hogyha zsir, szalonna, vagt hus formájában sok piacon kerül forgalomba a magyar serléstermék és igy nem okoz nagy árrom­bolást. Másik fontos indok az volt, hogy sertés­termékek exportálásával télvíz idején foglalkoz­tathatjuk a magyar vágóipart és munkaalkalmakat teremtünk. Indokolt kérésünk a minisztériumokban azonban meghallgatásra nem talált, pedig ma már megállapítható az. hogy jóslásunk valóra vált, mert eddig a 29.000 darabos sertéskontingens­nek csak felét tudtuk Csehszlovákiába beszállítani. Az utóbbi hetekben a szállítás már egészen le. csókkent: december hó első hetében már csak 180 darab sertést szálH'ottunk a 2461 darabos felhajtás­ból Prágába. Lengyelországgal hasonló a helyzet. Itt 1929­ben behozatalunk 51 millió, kivitelünk 17.4 millió, 1930-ban behozatalunk 30 millió, kivitelünk 11 mil­lió, 1931 január—szeptemberben behozatalunk 21 millió, kivitelünk 5 millió pengőt tett ki. A len­gyelek is vasmarokkal fogják a behozatalt és a magas vámtarifán tul oly magas illetékeket szed­nek (származási bizonyítványok, lengyel kamarai bizonyítványok hitelesítéséért), hogy egészen gúzs­bakőtik a magyar kivitelt. Ezzel szemben mi sza­badon engedjük be a lengyel árut. anélkül, hogy ugyanazon eszközökkel élnénk, mint a lengyelek. ?edig ha a lengyel behozatalt szigorúbban kezel­nflk és a csereforgalom álláspontjára helyezked­nénk, milyen nagy szolgálatot tehetnénk Dusztuló­félben levő bortermelésünknek. Nem folytatom a sorát azon államoknak, ahol hasonló a helyzet, csak rá akarok mutatni arra, hogy a behozatali engedélyeket más, gazdagabb államok egészen másként kezelik, mint mi. A statisztikai adatok nagy tömegéből azért vettem kl a legfontosabb államokat, hogy bebizonyítsam, mennyire fontos lenne szakítani az eddigi gyenge, •éget mutató, engedékeny rendszerrel és behoza­tali engedélyhez kötni a külföldi cikkek legtöbbjét, mert csak igy lehet elérni azon államoknál, ame­lyekkel szemben passzív kereskedelmi mérlegünk van, hogy felkeressék a magyar piacot. Még szi­gorúbban kellene kezelnünk a behozatali enge­délyek kérdését azon államokkal szemben, amelyek­kel nem vagyunk szerződéses viszonyban. Ter­mészetes, hogy ezen elgondolás keresztülvitelénél nem lehetünk tekintettel az egyes cégek magán­érdekeire, csak a nagy országos érdekre, mert i igazságos dolog az, hogy ha az ország ily nehéz helyzetben van, mint ma, ugy a magánérdek hát­térbe szorul az ország egyetemes érdeke mellett. Ma nem a magánérdek dönti el azt, hogy ?gy tex­tilkereskedő a gyapjúszövetet Brünnből hozassa e, vagy Manchesterből, hanem az ország ecvetemes érdekt- keh hogy irányitsa. Kényszer rend szabályokkal igyekezzünk érdektár­sakká szegődtetni a külföldi exportőr, kct. Ha függő viszonyba kerülnek a német vegyiszerek, gépi ter. mékek a mi áUaltcrményeinkkel. a cseh textiláru^ cseh deszkák a magyar sertéssel, liszttel, a lodzi szövet a magyar zsírral, magyar borral, a man. ehesteri gyapjúszövet a magyar liszttel, pulykával és tojással, a lyoni selyem, francia parfüm gabo­nánkkal, állati terményeinkkel, akkor a magyar •enr.flés fellendül. A forrongó gazdasági viszonyok ólomsulvként fllik meg egész Európát. Most van itt az ideje an­nak, hogy a magyar fogyasztópiac jelentőségét fel. ismerjük és erős kézzel oly rendszabályokat lép­tessünk életbe, amelyek egyrészt a magyar mező­gazdasági cikkeknek, gabonanemüeknek, lisztnek, bornak, élőállatoknak, másrészt állati termei keink­nek, tojásnak, Ipari termékeknek, stb. kivileiét biz­tosítják és ezáltal munkaalkalmakat teremtenek. Nekem szent meggyőződésem, hogy ez az ál­dott Kanaán, amelyet ma az alacsony termény, árak okozta gazdasági depresszió sujt, jobb napok, ra ébred, hogyha intéző köreink a kerc ksdelmi szerződésekben rejlő titkos erőt az ország javára előnyösen használják ki. Wolf Jakab és Fia IDÉNYRŐL VISSZAMARADT KABÁTOK ÉS SZŐRMEÁRUK kláruslíásátrendklvüll olcsó árbanmegkezdtem ^ Kárász ucca 8. szám. Polgár ucca 31. szám. sotemcnp „ ÜCtigCrC Közismert „II 12 év előtti szenedi gondolat semmiben sem hasonlít a közelmúlt politikájához, ellenben Igazi népbaráti irányzatot! jelentet!" Eekhardt Tibor a szegedi időkről, a kibontakozás lehetőségeiről és a ílszíul&sl folyamairól Budapest, december. (A Délmagyarország munka­társátólTöbbéves szünet után a nyári válasz­tások során ismét visszakerült a politikai életbe és a parlamentbe Eekhardt Tibor, akinek politikai utja a szegedi időkből Indult el. Eekhardt ma egyik legagiüsabb kombattáns tagja az ellenzéki front­nak és egyik vezetője a Gaál Gaszton-féle függet­len kisgazdapártnak. Az ellenzéki, friss szellemű pártnak, valamint a párt vezéreinek súlya egyre jelentősebb a képviselőházban, — nem érdektelen tehát beszélgetést folytatni Eekhardt Tiborral, aki­nek utja Szeged felől sok felé el-elkanyarodott, de végül |s hosszabb külföldi tanulmányut után megérkezett az ellenzéki frontra, és ma a Gaál Gaszton-párt főhadiszállásának vezérkari főnöke. A mai politikai elhelyezkedéstől függetlenül igen érdekes Eekhardt Tibor mondanivalója, hiszen Szegedről indult el és a tizenkét éo előtti első időkben — mint még emlékezetes — élesen a türel­metlen jobboldal tagjat között foglalt helyet. Ez emlékezetes idők és furcsa elhelyezkedések után több évi szünet következett — talán egy kis ki­ábrándulás is — és a türelmetlenség szélsőséges állásfoglalása után a külföldi ut meggyőzte arról, hogy a zavaros időkben elfoglalt politikai elhelyez, kedése helytelen volt és csak a türelmetlen és el­fogult jobboldali célkitűzések — nem szolgálják a magyarság és a csonkaország érdekeit. Amint most visszatért a politikai életbe, nyoma sincs a tiz év előtti hangnak, a Gaál Gaszton-párt főhadiszállásán és a parlament folyosóján igazi népbarát és demokratikus volVikai inaugurálását hirdeti. Az ellenzéki kisgazdapárt vezetőjének percnyi ideje sincs a parlamentben és idők jele, hogy a párt főhadiszállása állandóan íj- vau sürgő-forgó emberekkel, vidékről érkezeit rJgi és uj hívekkel. A Délmagyarország munkatársa a szegedi idők­ről és a szegedi eszmékről kérdezi az elkanya. rodott és visszakanyarodott Eekhardt Tibort, aki azonban először a mai politikai helyzetről és a kibontakozás lehetőségeiről beszél. — Hogy a szegedi gondolatokról beszélhes­sünk, először a mai helyzetet kell megvilá­gítani. — mondja komoly és határozott szavak­kal. — Ha a kibontakozással komolyan a'.rnrunk foglalkozni, akkor mindenekelőtt arra van szükség, hogy a parlamentben és az egységes pártban egyesitett és össze nem illő elemek különváljanak és elvi alapon újra egyesül­jenek. Ha a mai parlamenttel egyáltalán lehet kibontakozást teremteni, ugy azt csak ezen az uton tartom elérhetőnek. — Az elmúlt kormány tiz év alatt nem tudott eredményt elérni, mert nem képviselt határozott irányt és csupán rögtönzés és kapkodás je'l^mczt? az utolsó tiz év munkáját. Ilyen körülmények kőzött a gazdasági válság természetesen Maayarországot készületlenül találta. — Külön kell válni az agrárirányzntnak és külön képviselet illeti meg a nagyipart, amely most uralja az egységes pártot. Elismerem a nagyipar jogát, hogy parlamenti képviselete legyen, csak azt kifogásolom, hogy egyo'daluan érvényesítse befolyását és kalózlobogö alatt szálljon sikra. Ha ez az elvi fisztulás befeje­ződik, sokkal eredményesebb lehet a parla­ment munkája, mert gyakorlaü szempontok szerint fog állástfoglalni és őszintébben, mint most, amikor minden intézkedés möqölt vala­milyen érdekeltség gyanúja árnn'i'c ki. — Természetes — folytba Eekhardt —, hogy a jövő kibontakozását csak egy de­mokratikus, népbaráti, széles alapokon nyugvó nemzeti iránuzat hozhatja meg a mai vicinális politika helyett. Ennek" elő­feltétele a becsületes, titkos választójog, amely nélkül el sem lehet képzelni a kibon­takozás lehetőségét. A földmivelés megoldásá­nak állandó gondját is esv ui alakulásnak kell megoldani. — A demokratikus, népies politika a kül­földön is sokkal eredményesebben szolgálja majd az ország érdekét, mint a múltnak — a legtöbb külföldi állam előtt — ellenszenves politikája. Eekhardt Tibor megáll és most a szegedi gondolat következik. Először látszik, hogy részletesen ki akar térni az akkori idők ese­ményeire és a tizéves el kanyarodásra, mégis kis szünet után meggondolja elhatározását és a részletek kibontogatása helyett igy foglalja össze válaszát: — Az a politika, amit gróf Károlyi Gyula jelenlegi és akkori szegedi miniszterefnök úrral együtt Szegeden csináltunk, semmi­ben sem hasonlít a közelmúlt politikájá­hoz, ellenben célkitűzéseiben teljesen azo­nos volt azzal a széles alapokon nyugvó demokratikus és népbaráti elgondolással, amit a kibontakozás lehetőségeiről és a jövő útjairól a frntHcben jelöltem meg. LICHTMAN, CIPAK Magyar gyártmány! Mé'yen leszállítóit áron! Belvárosi Cipőöjcletf"'--S,é0he-1 L USrU.V4ro#lbérMz Felbivji k a nagyérdemű közönséget a Kelemen uc­cai delailüzl etünk kirakatában elhelyezett saját kiké­szítésű Magyar /e||ér áruink. megtekintésére. — Ezea elismerten jó minőségű <s (örvényesen védett Rástya név alatt évtizedek óta forgalomban lévő fehéráruk a fogyasztóközönség legnagyobb elismerését nyerték el. Ezen cikkek dctailüzlelünkön klvtll a Tisza La­jos körúti piacos sátrakban kaphalók. Egyidejűleg elárusítjuk n még raktáron lévő kül­földi áruinkat és ezek közölt mint rendkívüli olcsó, ságot, a w Gyapjú delainí PTSO-as árban HolíserS. és fial, Sseged

Next

/
Oldalképek
Tartalom