Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-25 / 293. szám

Emlékezés „a világháború legjobb pénzéw-re Irta dr. Delire János »Az egyre nyomasztóbb pénzszűkén ugy kell segíteni, mint ahogy Szeged város segitett magán 1919-ben<. (Gróf Hunyady Ferencnek a képviselőház 1931 november 17. napján mondott beszédéből.) A háború végén s a forradalom első napjaiban a pénzhiány kezdett ijesztő méreteket ölteni. A lassú infláció következtében a drágaság egyre nőtt s egyre több pénzre volt szükség a normális forgalom lebonyolítására, az Osztrák-Magyar Bank pedig, a birodalom szétszakadó testjeinek közös intézménye, a rendezetlenség és tájékozatlanság első zavarában beszüntette a bankjegyszolgáltatást Szegeden is komoly bajok okozójává vált a a pénzhiány. A Szegedi Nemzeti Tanács a közrend s a forgalom biztonságának megóvása céljából szükségesnek tartotta, hogy a város az átmeneti időre pénzt bocsásson ki. Az előterjesztést Somogyi Szilveszter polgármester is helyesnek találta s igy, tőrtént, hogy az októberi forradalom után első ízben összehívott közgyűlés, mint a Nemzeti Tanács és a polgármester együttes indítványát tárgyalta a városi pénz kibocsátásának ügyét A tárgyalás előtt a kormány előzetes hozzájárulását biztosítani kellett s engem kértek fel az előzetes hozzájárulás kieszközlésére. Kevés telefonállomás folytathatott akkor interurbán beszélgetést, a Szegedi Keresk"dr.lmi Bank helyiségéből hívtam fel a pénzügyminisztériumot vezető államtitkárt, — pénzügyminiszterünk akkor se volt — s hatperces beszélgetés elég volt ahhoz, hogy a városi pénz kibocsátásának elhatározásához a kormány előzetes hozzájárulása kieszközölhető legyen. Az a jó öreg, egyszer-kétszer a törvénytelenség injekciójával is életbentartott közgyűlés természetesen nem tudta 1918 őszén, hogy a Nemzeti Tanács rendbontóival nem szabad tárgyalnia. A közgyűlés 1918 november hó 22. napján 632/918. szám alatt tárgyalta a polgármester, Nemzeti Tanács és városi tanács egyértelmű előterjesztését s egyhangú határozattal adott felhatalmazást a város tanácsának, tiz mllllő korona erejéig városi >pénztárr Jegy* kibocsátására »a város közönsége részéről felmerült kívánsághoz képest* s kimondotta azt is, hogy egyelőre kétmillió korona értékű szikiig pénz bocsátható ki. Ez a tízmillió korona zürichi paritás szerint mai értékben kifejezve 3,300.000 aranypengőnek felel meg, de az egykorú értékelés szerint ennél is lényegesen nagyobb értéket reprezentált A november hó 22. napján hozott határozatot — 1919 február 10. napján terjesztették fel jóváhagyás végett a belügyminisztériumba, ahonnan rövid Idő alatt megjött az értesítés, hogy a belügyminisztérium •tárgyalás alá vette* az ügyet Alig hozta meg határozatát a közgyűlés, a városi főpénztár máris előterjesztést tesz még november hónapban az első két milliós részlet folyósitása iránt Elmondja az előterjesztés, hogy, a leszerelt katonák illetményeire három és félmillióra van szüksége, a városi tisztviselők novemberi Illetményét is biztosítani kell, a pénzhiány miatt az állami adóhivatal a város igénylését kielégíteni nem tudja s az Osztrák-Magyar Bank szegedi fiókja sem rendelkezik pénzzel. A számvevőség azt javasolja, hogy a főpénztár előterjesztését tegyék át a Nemzeti Tanácshoz Közben azonban az állampénztár mégis gondoskodhatott a leszerelt katonák illetményeinek kifizetésére szükséges pénzről, mert a városi pénz sürgős kibocsátására nem került sor. A város azonban elővigyázatos volt s a közgyűlés határozata alapján a városi tanács megrendelte az első kétmillió koronát, még pedig hus,zkoronás dm/etekben százezer darabot. Az Engel Lajos cég vállalkozott elkészítésére ezer darabonkint 45 koronáért A husz koronás városi pénz zöld szinü volt, az egyik oldalán a városháza képe, a másik oldalán Szeged címere s rajta a következő szöveg: PÉNZTÁRJEGY, melyért Szeged város főpénztára 1919. évi május hó első napjától kezdve egy éven belül a bemutatáskor husi korona törvényes pénzt fizet, E pénztárjegy értékeért és beváltásáért Szeged város egész vagyonával feleL Szeged, 1918. évi december hő első napján ghultéty Sándor dr. Somogyi Szilveszter főszámvevő. polgármester. Az életben nagyon kevés alkalom van arra, hogy papírpénz szövegét állapíthassuk meg, a történett hűség kedvéért feljegyzem, hogy ez a szöveg a cikkírónak legtöbb' példányban megjelent Írásművet A husz koronás hátlapján » pénztárjegy hamisítóját fenyegettük meg a tőrvény szigorú büntetésével A városi tanács • pénz kinyomtatásának megrendelésével egyidejűleg elhatározta, hogy hirdet' ménnyel fordul a város közönségéhez s abban adja tudtára a városi pénz kibocsátását Ennek a hirdetménynek szövege » kővetkező volt: HIRDETMÉNY. Értesítem a város közönségét hogy a törvényhatósági bizottság folyó évi november hő 22. napján tartott rendkívüli közgyűlésében eThatározta, hogy a megrekedt pénzforgatom kikisegitése' érdekében városi szükségpénzt készit. tet legfeljebb 10 millió korona ősszeg erejéig 20 koronás és 5 koronás címletekben. A kibocsátott városi pénzért Szeged város közönsége összes vagyonával felelős és legfeljebb egy év alatt az állam törvényes pénzével beváltja. A város az általa kibocsátott pénzt fizetési eszközül a köztartozások kielégítésére elfogadja, tehát községi adó, vám, illeték, stb. fizetésére. A pénzintézetek Szegeden fizetési eszközül szintén elfogadják; s minthogy a kibocsájtotl pénznek fedezete a városnak összes vagyona, ebben 70.000 holdat meghaladó magyar föld, amelynek értéke az aranynál erősebb födőzetet nyújt a pénz igazi értékére, ennélfogva bátran mondható, hogy a világháború legjobb pénze a város által kibocsájtott pénz. Felhívom a város lakosságát, hogy a város által kibocsájtott 20 koronás és 5 koronás pénzeket a közforgalomban teljes értékében fizetési eszközül fogadják el, azt a forgalomtól el ne vonják, el ne rejtsék, mert azzal csak a város közönségének ellátását veszélyeztetnék. Hasson oda minden polgár, hogy a mai nehéz viszonyok között a polgárok előnyét biztositó pénzkibocsátás forgalomba hozatala a legpéldásabban biztosíttassák. Szeged, 1918 november hó 30. Somogyi szilveszter polmármester. A felhívást megfogadták s mindenki odahatott, hogy »a polgárok előnyét biztosító pénzkibocsátás forgalomba hozatala a legpéldásabban biztosittas. sék«. Ha ezt a mondatot nem is értette meg minden ki, az életviszonyok parancsát megértette. Ezt a hirdetményt Balogh Károly szövegezte meg, de az első bekezdés utolsó mondatát, azt, hogy »ez a pénz a világháború legjobb pénzec, a polgármester kívánságára toldotta be a szövegbe. Ebben a mondatban is rá lehet ismerni a mi szeretetreméltó polgármesterünkre, aki szerint a tanyai vasút a világ legjobb vasútja, a házikezeléses szinház volt a legjobb vidéki szinház, a csatornaadó a világ legigazságosabb adója, a Fehértóban terem majd meg a világ legjobb potykája s természetesen a városi pénz is a világháború legjobb pénze volt- (Csak a Iokalpatriótizmusunkkal nincs dicsekedni valónk?) Ezalatt azonban kezdetét vette a budapesti jegyintézet átalakulása s újra megkezdődött a papirpénzkibocsátás, ami egyelőre feleslegessé tette az elkészített városi pénzek kibocsátását Amikor azonA KARÁ€SOIlY LEGNAGYOBB ÖRÖME m 8Á BECSERÉLI RADIODAT A i ban kezdetét vette a diktatúra s ennek kővetkezté. ben a franciák a határokat lezárták, Szeged újra pénzforrás nélkül állott, a legszükségesebb ki. adások fedezetére nem volt pénz s a tisztviselői fizetések folyósítása is gondot okozott A városi pénz kibocsátását tovább halasztani nem lehetett s igy történt, hogy 1919. év március 29. napján, amikor a városból a direktórium eltávozott s a francia városparancsnok felszólítására a polgár, mesterrel együtt újra elfoglaltuk hivatalunkat, « polgármesterrel egyetértésben, együttes intézkedéssel forgalomba hoztuk ax első kétmillió kanrnát Egy ideig enyhített is a pénzszűkén ez a klbocsátás, de már április hő 19. napján a polgár, mester ez őszi közgyűlési határozat alapján ötmillió korona értékű városi pénz kibocsátását rendeli el, még pedig három milliót ötven- és kél milliót huszpengös címletekben. Ezt megelőzően azonban már április negyedikén a városi tanács is elhatározza hárommillió korona névértékű ötvenpengösök kibocsátását s azt ujabb hirdetményben közli a város közönségével Ezekkel a kibocsátásokkal tehát a közgyűlés által megállapított tiz milliós határig került kibocsátásra a várost pénz. Az ötven koronások nem nagyon váltak be, a papirjuk sem volt egészen megfelelői s a forgalom igényei inkább kisebb címleteket igényeltek. Elhatározta tehát a városi tanács már julius hó végén, hogy a hatmillió névértékben kibocsátott öt. ven koronásokat kicseréli s négymillió névértékben őtkoronásokat s kétmillió értékű tizkoronásokat hoz forgalomba. A tizkoronások nyomása szeptember elsejére fejeződött be, az őtkoronásokra vonatkozó határozatot azonban nem hajtották végre. A tizkoronások nyomása a legnagyobb felügyeÉkszerek alkalmi eladása Magánostól blzontányban 301 14 karátos arany nöi kar- és férfi zsebórák. Brilliáns áru. Ezüst és arany cigaretta tárcák, stb. Minden darab «| ám. Órák lóságát garantálom. Csakis készpénzért, M nden elfogadható árakon elárusítom Kirakatomban árakkal megtekinthetők.