Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-25 / 293. szám

Emlékezés „a világháború legjobb pénzéw-re Irta dr. Delire János »Az egyre nyomasztóbb pénz­szűkén ugy kell segíteni, mint ahogy Szeged város segitett ma­gán 1919-ben<. (Gróf Hunyady Ferencnek a képviselőház 1931 november 17. napján mondott beszédéből.) A háború végén s a forradalom első napjaiban a pénzhiány kezdett ijesztő méreteket ölteni. A lassú infláció következtében a drágaság egyre nőtt s egyre több pénzre volt szükség a normális for­galom lebonyolítására, az Osztrák-Magyar Bank pedig, a birodalom szétszakadó testjeinek közös intézménye, a rendezetlenség és tájékozatlanság első zavarában beszüntette a bankjegyszolgálta­tást Szegeden is komoly bajok okozójává vált a a pénzhiány. A Szegedi Nemzeti Tanács a közrend s a forgalom biztonságának megóvása céljából szükségesnek tartotta, hogy a város az átmeneti időre pénzt bocsásson ki. Az előterjesztést Somogyi Szilveszter polgármester is helyesnek találta s igy, tőrtént, hogy az októberi forradalom után első ízben összehívott közgyűlés, mint a Nemzeti Ta­nács és a polgármester együttes indítványát tár­gyalta a városi pénz kibocsátásának ügyét A tárgyalás előtt a kormány előzetes hozzájáru­lását biztosítani kellett s engem kértek fel az előzetes hozzájárulás kieszközlésére. Kevés tele­fonállomás folytathatott akkor interurbán beszél­getést, a Szegedi Keresk"dr.lmi Bank helyiségéből hívtam fel a pénzügyminisztériumot vezető állam­titkárt, — pénzügyminiszterünk akkor se volt — s hatperces beszélgetés elég volt ahhoz, hogy a városi pénz kibocsátásának elhatározásához a kor­mány előzetes hozzájárulása kieszközölhető legyen. Az a jó öreg, egyszer-kétszer a törvénytelenség injekciójával is életbentartott közgyűlés természe­tesen nem tudta 1918 őszén, hogy a Nemzeti Ta­nács rendbontóival nem szabad tárgyalnia. A köz­gyűlés 1918 november hó 22. napján 632/918. szám alatt tárgyalta a polgármester, Nemzeti Tanács és városi tanács egyértelmű előterjesztését s egyhangú határozattal adott felhatalmazást a város tanácsának, tiz mllllő korona erejéig városi >pénztárr Jegy* kibocsátására »a város közönsége részéről felme­rült kívánsághoz képest* s kimondotta azt is, hogy egyelőre kétmillió korona értékű szikiig pénz bo­csátható ki. Ez a tízmillió korona zürichi paritás szerint mai értékben kifejezve 3,300.000 arany­pengőnek felel meg, de az egykorú értékelés sze­rint ennél is lényegesen nagyobb értéket reprezen­tált A november hó 22. napján hozott határoza­tot — 1919 február 10. napján terjesztették fel jóváhagyás végett a belügyminisztériumba, ahon­nan rövid Idő alatt megjött az értesítés, hogy a belügyminisztérium •tárgyalás alá vette* az ügyet Alig hozta meg határozatát a közgyűlés, a vá­rosi főpénztár máris előterjesztést tesz még novem­ber hónapban az első két milliós részlet folyósitása iránt Elmondja az előterjesztés, hogy, a leszerelt katonák illetményeire három és félmil­lióra van szüksége, a városi tisztviselők novem­beri Illetményét is biztosítani kell, a pénzhiány miatt az állami adóhivatal a város igénylését kielé­gíteni nem tudja s az Osztrák-Magyar Bank sze­gedi fiókja sem rendelkezik pénzzel. A számvevő­ség azt javasolja, hogy a főpénztár előterjesztését tegyék át a Nemzeti Tanácshoz Közben azonban az állampénztár mégis gondoskodhatott a lesze­relt katonák illetményeinek kifizetésére szükséges pénzről, mert a városi pénz sürgős kibocsátására nem került sor. A város azonban elővigyázatos volt s a közgyű­lés határozata alapján a városi tanács megrendelte az első kétmillió koronát, még pedig hus,zkoro­nás dm/etekben százezer darabot. Az Engel Lajos cég vállalkozott elkészítésére ezer darabonkint 45 koronáért A husz koronás városi pénz zöld szinü volt, az egyik oldalán a városháza képe, a másik oldalán Szeged címere s rajta a következő szö­veg: PÉNZTÁRJEGY, melyért Szeged város főpénztára 1919. évi május hó első napjától kezdve egy éven belül a bemutatáskor husi korona törvényes pénzt fizet, E pénztárjegy értékeért és beváltásáért Szeged város egész vagyonával feleL Szeged, 1918. évi december hő első napján ghultéty Sándor dr. Somogyi Szilveszter főszámvevő. polgármester. Az életben nagyon kevés alkalom van arra, hogy papírpénz szövegét állapíthassuk meg, a történett hűség kedvéért feljegyzem, hogy ez a szöveg a cikkírónak legtöbb' példányban megjelent Írásművet A husz koronás hátlapján » pénztárjegy hami­sítóját fenyegettük meg a tőrvény szigorú bünte­tésével A városi tanács • pénz kinyomtatásának meg­rendelésével egyidejűleg elhatározta, hogy hirdet' ménnyel fordul a város közönségéhez s abban adja tudtára a városi pénz kibocsátását Ennek a hirdetménynek szövege » kővetkező volt: HIRDETMÉNY. Értesítem a város közönségét hogy a tör­vényhatósági bizottság folyó évi november hő 22. napján tartott rendkívüli közgyűlésében eT­határozta, hogy a megrekedt pénzforgatom ki­kisegitése' érdekében városi szükségpénzt készit. tet legfeljebb 10 millió korona ősszeg erejéig 20 koronás és 5 koronás címletekben. A ki­bocsátott városi pénzért Szeged város közön­sége összes vagyonával felelős és legfeljebb egy év alatt az állam törvényes pénzével beváltja. A város az általa kibocsátott pénzt fizetési eszközül a köztartozások kielégítésére elfogad­ja, tehát községi adó, vám, illeték, stb. fize­tésére. A pénzintézetek Szegeden fizetési esz­közül szintén elfogadják; s minthogy a ki­bocsájtotl pénznek fedezete a városnak összes vagyona, ebben 70.000 holdat meghaladó ma­gyar föld, amelynek értéke az aranynál erősebb födőzetet nyújt a pénz igazi értékére, ennél­fogva bátran mondható, hogy a világháború legjobb pénze a város által kibocsájtott pénz. Felhívom a város lakosságát, hogy a város által kibocsájtott 20 koronás és 5 koronás pénzeket a közforgalomban teljes értékében fizetési eszközül fogadják el, azt a forgalomtól el ne vonják, el ne rejtsék, mert azzal csak a város közönségének ellátását veszélyeztetnék. Hasson oda minden polgár, hogy a mai nehéz viszonyok között a polgárok előnyét biztositó pénzkibocsátás forgalomba hozatala a legpél­dásabban biztosíttassák. Szeged, 1918 november hó 30. Somogyi szilveszter polmármester. A felhívást megfogadták s mindenki odahatott, hogy »a polgárok előnyét biztosító pénzkibocsátás forgalomba hozatala a legpéldásabban biztosittas. sék«. Ha ezt a mondatot nem is értette meg min­den ki, az életviszonyok parancsát megértette. Ezt a hirdetményt Balogh Károly szövegezte meg, de az első bekezdés utolsó mondatát, azt, hogy »ez a pénz a világháború legjobb pénzec, a polgár­mester kívánságára toldotta be a szövegbe. Ebben a mondatban is rá lehet ismerni a mi szeretetre­méltó polgármesterünkre, aki szerint a tanyai vasút a világ legjobb vasútja, a házikezeléses szinház volt a legjobb vidéki szinház, a csatornaadó a világ legigazságosabb adója, a Fehértóban terem majd meg a világ legjobb potykája s természe­tesen a városi pénz is a világháború legjobb pénze volt- (Csak a Iokalpatriótizmusunkkal nincs dicse­kedni valónk?) Ezalatt azonban kezdetét vette a budapesti jegy­intézet átalakulása s újra megkezdődött a papir­pénzkibocsátás, ami egyelőre feleslegessé tette az elkészített városi pénzek kibocsátását Amikor azon­A KARÁ€SOIlY LEGNAGYOBB ÖRÖME m 8Á BECSERÉLI RADIODAT A i ban kezdetét vette a diktatúra s ennek kővetkezté. ben a franciák a határokat lezárták, Szeged újra pénzforrás nélkül állott, a legszükségesebb ki. adások fedezetére nem volt pénz s a tisztviselői fizetések folyósítása is gondot okozott A városi pénz kibocsátását tovább halasztani nem lehetett s igy történt, hogy 1919. év március 29. napján, amikor a városból a direktórium eltávozott s a francia városparancsnok felszólítására a polgár, mesterrel együtt újra elfoglaltuk hivatalunkat, « polgármesterrel egyetértésben, együttes intéz­kedéssel forgalomba hoztuk ax első kétmillió ka­nrnát Egy ideig enyhített is a pénzszűkén ez a kl­bocsátás, de már április hő 19. napján a polgár, mester ez őszi közgyűlési határozat alapján ötmillió korona értékű városi pénz kibocsátását rendeli el, még pedig három milliót ötven- és kél milliót huszpengös címletekben. Ezt megelőzően azonban már április negyedikén a városi tanács is elhatá­rozza hárommillió korona névértékű ötvenpengösök kibocsátását s azt ujabb hirdetményben közli a város közönségével Ezekkel a kibocsátásokkal tehát a közgyűlés által megállapított tiz milliós határig került kibocsátásra a várost pénz. Az ötven koronások nem nagyon váltak be, a papirjuk sem volt egészen megfelelői s a forgalom igényei inkább kisebb címleteket igényeltek. El­határozta tehát a városi tanács már julius hó vé­gén, hogy a hatmillió névértékben kibocsátott öt. ven koronásokat kicseréli s négymillió névérték­ben őtkoronásokat s kétmillió értékű tizkoronáso­kat hoz forgalomba. A tizkoronások nyomása szep­tember elsejére fejeződött be, az őtkoronásokra vonatkozó határozatot azonban nem hajtották végre. A tizkoronások nyomása a legnagyobb felügye­Ékszerek alkalmi eladása Magánostól blzontányban 301 14 karátos arany nöi kar- és férfi zsebórák. Bril­liáns áru. Ezüst és arany cigaretta tárcák, stb. Minden darab «| ám. Órák lóságát garantálom. Csakis készpénzért, M nden elfogadható árakon elárusítom Kirakatomban árakkal megtekinthetők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom