Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-20 / 289. szám

II magyar—csen kereskedelmi tárgyalások Budapest, december 19. A Magyarország és Cseh­Szlovákia közfitt november közepe óta folyó ke­reskedelmi szerződés megkötésére irányuló tárgya­lásokban a mai napon az ünnepre való tekintettel szünet állott be. A tárgyalásokat a még függőben lé\ő l'é"dé e'c rendezése érdedében januárban Buda­perien újra folytatni kívánják. Az eddigi tárgyalá-' sok során sikerült a tulajdonképeni kereskedelmi szerződésben szabályozandó kérdésekben — né­hány kivételtől eltekintve — megegyezésre jutni. A januárban megoldandó kérdések főképen a be­hozatal elvi problémáinak rendezésére és a deviza­gazdálkodásra való tekintettel a két állam közötti fizetési forgalomra vonatkoznak. A Vár-uccai vitriolos dráma a törvényszék előtt Takács Istvánné bűnügyében bizonyítás kiegészítést rendeltek el (A Délmagyarország munkatársától.) Április l£én a főposta előtt vitriolos dráma játszódott le két asszony kőzött. Takács Istvánné megtámadta és vitriollal hátulról leöntötte Miklós Istvánnét A vitriol Miklósnén súlyos sebeket ejtett Ügyében szombaton tartott főtárgyalást a szegedi törvény, szék GőmöríManácsa. — Beismerem, mondotta Takácsné, hogy én öntöttem le vitriollal Miklósnét. Tettemet felhá­borodásomban követtem et. Férjem ugyanis előbb Miklós Istvánnéval volt barátságban, majd • leányával, aki fürdőházunkban a pénztároskis. asszony volt Ettől az időtől kezdve férjem egé­szen megváltozott Soha se járt haza, ha otthon volt gorombáskodott. Rengeteget szenvedtem. A vitriolt a leánynak szántam, de amikor lestem rá, az anyja jött elóbb. Amikor megpillantottam, nem tudtam uralkodni magamon. Takács Istvánné kérésére a biróság elrendelte « bizonyitás kiegészítését arra vonatkozólag, hogy ml Igaz a Takácsné áltaf előadott tényekből. A biróság a tárgyalást ezután elnapolta, az uj tárgyaláson tiz tanút fog a Takácsné által elő­•adottakra kihallgatni. Karácsonyra női csatlós kutyabőrkezlyü, béleli 7.98 férfi csatlós kutyabőrkeztyfl teveszőr 0 _ 8 • S béléssel GlOcksthal es Társa Csekonics ucca 3. sz. PANNÓNIA SZÁLLÓ BUDAPEST, VnL, RAKOCZI-UT 5. Elsőrangú szálló. Az előkelő családok régi, jó­hirnevü találkozóhelye a főváros központjában. A. legmodernebb felszerelés és minden kénye­lem. Fürdők. Hideg és meleg folyóvíz minden szobában. 10 I Olcsó ékszert vegyen i ajándéknak! Ezüst ceruza tokban 2r— P Ezüst fésű dus véséssel 4'— P Ezüst puderdoboz mo­dern minták 9*50 P Ezüst lánc 1-— P Ezüst öngyuftó mg, mhm tan 7*— P Ezüst kézelőgomb 3*— P Arannyal lemezeit kézelőgomb 7*50 P ROSENBERG Károlyi U. 1. Városi bérház. KAID CIPŐÁRUHÁZ j Rendkívüli árajánlata Gyermekhócipők 3'— Mől Női hócslzmák 11 "50 Legdivatosabb gumml hócipő 10"50 Férfi Cipők (egyes párok) — — - 1Q"50 Férfi dlvatdpők színes és feketében 14*50 «* *« *f 397 Kérjük áras kirakatainkat megtekinteni! VASÁRNAPI KONFERANSZ Hölgyeim és Uraim, napsugaras, mosolygós pre­mier volt a Torockói menyasszony szerdai sze­gedi megjelenése: a telt nézőtér lelkesen köszön­tötte a darabot, szerzőt és rendezőt; — a régi barátok és ismerősök pedig boldog öleléssel fogad­ták a Szegeden ismét megjelent Tarnay Ernőt és Indig Ottót Csupa barátkozás és mosolygás volt ez a premier; a leghitetlenebb kétkedők is büszkén barátkoztak a régi szegedi legényekkel... Indig Oltó pedig kedvesen és szerényen mosolygott ra. gyogó frakkjában és enyhe Iróniával mondta: Sze­gedre nem mertem frakk nélkül jönni... És a sugaras premier után hajnalig húzódó be* szélgetés következett: egy boldogabb szinházi világ emléke. Persze ezer apró történet akadt ebben a csillagos éjszakában: — Ottóka (igy nevezik a szerzőt) itt vallotta be aranyszőkeségében pompázó Tarnay direktornének, hogy végre mégis elhatároz­ták: mégis válnak Kolozsváron Neményi Lilivel. — Mert tudjátok kérlek — mondotta csöndé­sen —, akkor kell válni, amikor nagyon jóban vagyunk... A szegedi premier különben — főpróba volt Bécs számára: — másképen játszották a vigjáték máso­dik felvonását, mint Pesten. Január 12-én ugyanis Bécsben startol a Torockói menyasszony és a reinhardti előadás előtt Tarnay direktor ki akarta próbálni: nem hat-e jobban a felvonásvég, ha két jelenetet megcserélnek. A kísérlet kitűnően sike­rült, Bécsben a szegedi recept szerint rendezik meg a menyegzőt... Indig két nap múlva Bécsbe indul és mig Rein­hardtnél meg lesz a premier, Badenben meg akarja írni uj darabját... És február elején Berlin és Hamburg következik... A pesti félszázas sorozat után vidéken először Szegeden jelent meg Patkós Nagy Rózsi és erre az előadásra három vidéki szinház küldte el ké­meit megfigyelőnek... Tarnay Ernő a négynapos megállásnélküli munka után örömmel állapította meg: a szegedi előadás minden részében kitűnő volt. A fokozott munkában szinte csodálatos az a produkció, amit a szegedi szinház teljesít... Az egyik felvonáskőzben (a megujuló és vas­tapsos ünneplés után) a mosolygó szerző barátaival az igazgatói iroda társalgójában jelent meg. Indig érdeklődve nézte a társalgó fényes uj berendezését, hiszen a szegedi színházat ismerte még a régi időkbői. A társalgó falán álgobelinek pompáznak és az egyik egy vadász jelenetet ábrázol, ahol két testőr a lábánál összekötözve, fejét lefelé lógatva kifelé visz egy leterített őzikét Indig egy pilla, natig nézte ezt a társalgói gobelin-jelenetet, aztán: Így szólt: — Itt viszik ki a színházból a soronkővc'kczö igazgatót... A premier után volt egy angyali jelenet is. (Szerzőnk méla szórakozottságát már mindenütt ismerik.) Vacsora után frakkos szerzőnk megjelent a kávéházban, ahol tiz asztal is üdvözölte egyszerre, ő boldogan köszönt mindenfelé és ahogy igy, haladt az asztalok között, — nem tudta hirtelen, hol kössön ki — hirtelen megállt egy; ünnepi társaságnál. Vagy tizenöten ültek az asztal körül és Ottóka (drága gyermek) mintha mi sem tőrtént volna — nyugodtan és rendre-sorra bemutatkozott a diszes asztal minden vendégének. (Az csak ter. mészétes, hogy a társaságból — senkit sem is­mert...) És amikor vége volt a körsétának, ki­tünő szerzőnk a legangyalíbb bájossággal igy szólt a kitűnő társasághoz: — Pardon egy percre, azonnal visszajövök... Komjáthy Károly is elmondott egy angyali tör­ténetet még abból az Időből, amikor torockói szerzőnk — évek előtt — Fortunás tehetséggel járta a pesti kártyaasztalokat. Fantasztikus tem­póban utazott a chemain de fer nyerési örö­meiben, amig aztán reggel hét óra felé boldog, megrakottan hazafelé indult. A nyerés mámorában húzta magára a simogató takarót, amikor félóra mulva — hajnali 8 órakor — nyers erővel beko­pogtak ajtaján. Ottóka kicsit bosszúsan és álmosan nyitotta ki ajtaját és ott állt a küszöbön egy letört szomorú barát — Nézd öregem — szólt a bájos látogató —, te ma rengeteget nyertél; adj kölcsön ötven pengőt! Indig kicsit megenyhülten nézte bátor látogató­ját és igy szólt: — Rendben van; adok, bár a látogatási idő kissé meglepő és szokatlan. De mond meg öregem, honnan tudod, hogy nyertem, amikor nem is voltál a klubban, nem is láttalak három hónap óta? A bájos látogató átvette a bankjegyet és igy, feWt a kérdésre: — öt pengőért — vettem a tippet..* (Ez a magyarázat: a legangyalíbb pesti tör­ténet.) A színházban különben pénteken este jubileum volt: a szezon századik esti előadása. Szeptember 9-e óta 144 előadást tartottak, 100 estit, 41 dél-í utánit, 3 éjfélit... Szombaton megtörtént az első vásárhelyi ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom