Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-20 / 289. szám

ramluuts. bU eiuut-r uUmoU at a reuiak váróiba. t kirándulás: 1500 pengő... Mivel pedig Vágó Artúr nem szerepelhet egyszerre Szegeden éa Vá­sárhelyen 1«, szombaton és vasárnap a Torockói menyasszony román jegyzőjét Sugár Lajos játsza, a Re'városi Szinház tagja... A legközelebbi program: a Pillangó, eredeti dísz­letekkel, nagy kiállítással és nagy ambícióval. Ka­rácsonyi sikernek szánják ezt a kedves operettet. Karácsony után a >Becsületes megtaláló* követ­kezik, 30-án pedig a szegedi Erdélyi Mihály leg­frisebb operettje: a »csókos regiment*... Január elejére Gál Franciska vendégeskedését tervezik a Fruskában és a Potyautasban — és tárgyalnak Kabos Gyula szegedi szerepléséről is... Az Operaház szegedi kirándulását néhány nap­pal elhalasztják, mert Radnay igazgató a nagy karácsonyi program miatt nem vállalkozott arra, hogy közvetlen a három üuuepnap után Szegedre kormányozza operai különvonatát. A kétnapos ven­dégszereplés (három előadás) január első felére marad... A színházban — színpadon és irodában — nagy munka folyik (erőltetett menetelésben), mert a városi szubvenció csak februárban esedékes. Min­den támogatás nélkül áll a verejtékes küzdelem a mostoha időben, (tavaly ilyenkor a városnak már mintegy 90—100 ezer pengőjébe került a házi. kezelés nemes művészete...) De szerdán Is pon­tos volt a gázsi az utolsó fillérig és a színházi pincék is megteltek szénnel; a fűtés biztosítva van Közismert tény, hogy baromfitenyésztésünk és termékeinek kivitele külkereskedelmi mérlegünk­nek harmadik-negyedik helyét foglalja el. Közis­mert tény az ls, hogy a baromfitenyésztésből szár­mazó exportbevétel szociális szempontból a leg­értékesebb erőforrások közé tartozik, mert ez a be­vétel nem egyes nagy ipari, vagy merkantilista intézmények trezorjaiban marad, hanem kisgaz­dák zsellérek, napszámosok százezreihez kerül, akik ezeket a minimális bevételeket nem tezau­rálják, hanem a legegészségesebb formában: az iparon és kereskedelmen keresztül, juttatják ismét az orsaág vérkeringésébe. Amig a buza, bor és tok más mező- és állatgazdasági termék úgyszól­ván eladhatatlan, addig a biromfi és termékei minden időben és minden mennyiségben értéke­síthetők és a sok nincstelen nemcsak napi szük­ségletét tudja ellátói néhány tojásból, vagy csir­kéből, hanem ez az egyedüli pénzforrása, amely­ből halaszthatatlan kötelezettségejt fedezni képes. Az ország mai leromlott viszonya! kőzött a barom­fitenyésztés nemcsak nélkülözhetetlen kdzgaidasá. gi tényező, hanem ugysaólvftp az egyetlen foglalko­zási ág, amely az évek óla tartó nemzetközi depresszió dacára is bizonyos fokú fejlődést mu­tat. Külkereskedelmi mérlegünknek vizsgálata két­ségtelenül Igazolja, hogy a baromfi és termékei a nemzetközi piacokon még a legválságosabb időkben is elhelyezhetők, ha az export megfele­lően meg van szervezve, csupán a nemzetközi árakhoz kell alkalmazkodni, de igazolja azt ls, hogy ezt az exportot, amely elé a külföld aránvisg a legkevesebb akadályt görditi, a lehetőség leg­szélső határáig fokozni kell, mert ezzel exportbevé­teleinket szaporítjuk. Napról-napra erősödik azonban az az aggoda­lom, hogy baromfi termelésünk külföldi elhelye. xése hovatovább ugyanolyan válságba kerül, mint egyéb mezőgazdasági termeivényeinké. Lássuk te. hát, hol állunk mi a baromfitermelés világverse­nyében, elértük-e már termelésünk maximumát és ebbeli exportunk tökéletességét? A baromfikereskedelem leghűbb tükörképe a tojás, amely jelentőségben közeláll bármely el­sőrendű iparcikkhez, nyers-, vagy készáruhoz. Ang­lia bevitelében 193aban Dánia 25 3, Írország 18, Holandía 13.9, Lengyelország 13.6, Belgium 88, Kina 6.5 százalékkai, mig az összes többi állam 5 százaléknál kisebb mértékben vett részt. Ma­gvar-export Angliáha alfg volt, halott a háború előtt számottevő mértékben voltunk jelen. Eb­ből a statisztikából reánk nézve az a tanúság, hogy ha a lengyel tojás el tudia látni a legszegényebb angpl néprétegek szükségletét, ugy versenyképes­ségünk visszaállításával mi ts el tudjuk majd he­lyezni feleslegeinket, amint azt háború előtti idők­ben is tettük. Magyarország 1928-ban 75.233.000 drb, 132£beri februárig... még két neliez dátum a januárt gázsi­fizetéskor, aztán februárban jöhet a szubvenció... A héten egy napra Szegeden Járt a kitűnő SebCk Stefi művésznő, akinek hangjára még méltóztatnak emlékezni a tavalyi időkből. Autón látogatta meg * régi várost, a színházat és néhány ismerőst, — aztán folytatta útját vissza Pest felé... Meg volt a színészek kongresszusa is, Szegedet Táray és Beck Miklós képviselték, de a két kép­viselő nem volt egy véleményen. Táray megsza­vazta a nyugdíj leszállítást, Beck képviselő ur nem. A béke azonban azonnal helyreállt... A nyugdíjas szegedi színészeknek az idén is könnyes karácsonyestet rendeznek a dolgozó színészek. Pogány Irén művésznő és Vágó Artúr művész ur bányászták össze az ajándékokat. Ünne­pélyes ajándékozás csütörtökön délután a Tiszá­ban .., Karácsonyi ajándékot kaptak az aktivok is: Görög direktor amnesztiát hirdetett és karácsony előtt eltörölte a szabályos és szigorú színházi törvény, széket Jutalmul a becsületes munkáért... És bucsuzóul még egy édes följegyzés. A szín­padon a vasfüggönyszerkezet szomszédságában szigorú feketetábla virit a színpadi személyzet programjáról. Tegnap így festett a szigorú tábla hatalmas fehérkréta írással: Vasfüggöny: ördög, Napos; Faragó, Szabadnapos; Házikezelés.., 51,556.000 drb és 1930-han 116,331.000 drb tojást vitt be Németországba. Németország importjában tehát jelentékeny szerepet játszunk és ha egymással szembeállítjuk az extenzív és intenzív gazdálko­dást folytató államokat, ugy azt látjuk, hogy a keleti országok látják el a bevitel kb. 60—65 szá­zalékát mig a primtermelő országokra csak 35— 40 százalék esik. A par excellence ipari államok statisztikái sze­rint az egy lélekre eső tojásfogyasztás Németország­ban 120—128 darab között váltakozik, Angliában még a 115—120-at sem éri el„ Franciaországban 133, az Egyesült Államokban 180 darab, ezzel szemben Belgiumban 210—220, Kanadában pedig 310—320 darabra rug, Ezek az adatok mutatják, hogy a legnagyobb mértékben importra szoruló két állam átlagos fogyasztása ma is az alsó ha­táron van, mutatják azt is, hogy ezek az államok minden erőfeszítésük dacára sem tudják belső termelésüket a szükséglet nívójára emelni, mert fogyasztóképességűk nagyobb mértékben nő, mint amily mértékben termelésük fokozódik és végül mutatják azt is, hogy a háború előtti árakhoz viszonyítva a tojás ma lényegesen drágább­Intenzív gazdálkodást folytató állam csak há­rom van, mindhárom úgynevezett Bauernl ntl, BeL gium, Hollandia és Dánia. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a belga viszonyok mások, mint a mi viszonyaink és ott az exportot már akkor is támogatták, amikor még nálunk különféle ille­tékekkel, százalékos kényszerbeszolgáltatással, en. gedélvekkel állottak az export útjába Extenzív gazdálkodást a keleti államok folytat­nak,'jelentőségük sorrendjében Lengyelország, Ro­mánia, Bulgária, Jugoszlávia és végül Magyar­ország. Ezekkel az országokkal — erős árharcot folytatva fej-fej mellett haladunk a külföldi piacokon, tojástermelés szempontjából bármelyi. kük jelentősebb nálunk, mig vágott baromfiban a mi exportunk nívósabb és értékesebb. A háború után Bulgária volt az első keleti állam, amely megértette a tojásexport jelentősé­gét és kedvező birtokmegoszlási viszonyai való­ban predesztinálják is a baromfitenyésztésre. Bul­gáriában nincs olyan tajiva. ahol 50—60 tyúkot ne tartanának, a kisgazdaságok száina 800 ezerre te­hető. Bulgária az egész országra kiterjedő rend­szeres propagandával kiállítások rendezésével, is. koláztatással. udvarelenőrzéssel igyekszik gazdáit a több és jobb termelésére serkenteni, amellett kereskedelmét a legliberáljsabban kezeli, támogat­ja az ország határain belül és kívül és a legkisebb mértékben sem avatkozik belső ügyeibe. A Szovjetunío az 5 éves tervben nem feledke­zett meg a baromfitenyésztésről és jelentős szere, pet Juttat neki, amig azonban ipari jellegű elkép­zeléseit többé-kevésbé tervszerűen végre tudja haj tani, addig a kollektív baroqifigazdálkodás ez ideig fiaskót vallott. A brosram amerikai méreteit mu­tatja, hogy bAfumligaídálkodib eddig 69 farmon folyik 276 ezer darabos tyukállomáqnyal és még számos megkezdett farm vár befejezésre. Kowyl­kino állomás közelében egyetlen farm 100 ezer darabos állományra rendezkedik be, ami ha csak részben sikerül, évenként egymilliárd tojást fog termelni. Itt csak a mai helyzettel számolók és bár tu­dom, hogy Észak-Amerikában a tojók átlagterme­lése 150—200 között, Hollandiában 200 körül mo­zog. mégsem akarok szerénytelen lenni és meg­elégszem azzal, hogy 70—80 darabra tehető mai átlagtermelésünk mellett, amely 1930-ban 1317 va­gon, 190 millió danab exporttojást adott ki 19,371.000 pengő értékben, azáltal, hogy mai 28 millió da­rabos baromfiállományunknak kb. 15 milliós to­jáslétszámát 20 millióra emeljük, vagyis minden 3 tyúk mellé még egy negyediket állítunk, 5 mil­lió tyúk 40 darabos hozamával exportunkat sze­rény számítással ujabb 200 millió tojással emel­jük és ujabb 18—20 pengő bevételre tegyünk szert A mai tyukállomány ellátja a teljes belső szükségletet, az uj beállítás termelése tehát tel­jes egészében exportra mehet és igy 5 millió ujabb tyúk beállítása exportbevételeink szempontjából ugyanannyit jelent, mint a mai teljes állományi Vitán felül áll, hogy a termelők ezáltal uj bevé­telhez, — hangsúlyozom, hogy bevételhez és nem jövedelemhez — jutnak, amivel egyébként nem számolhatnának. A külföld felvevőképessége még koránt sincs ki­merítve, hiszen a két legnagyobb európai ipari állam fejenkénti átlagfogyasztása még mindig a legalsó határon mozog. Az elhelyezési lehetősé­gek még mindig korlátlanok és ezért a termelés­sel megállni, vagy visszamenni nem szabad, de nem is lehet, csak a termelési költségeket kell a várható bevételekhez arányosítani. Meggyőződé­sem, hogy a tojásért még további árlemorzsolódás esetén is mindig többet fogunk kapni, m'nt egyéb mezőgazdasági termelvényeinkért A baromfiállomány 93 százaléka a kisbirtokosság kezében van. Ez az áUomány túlnyomó részében magyar parlagi, amely jóminőségü hust ad, to­jása azonban kicsi, alig nehezebb 50 gramnál és átlaghozama is kevés, mintegy 60—80 darab. A tisztavérü farmok termelése az export szempont­jából nem száino'tevő és inkább csak mint te­nyészanyag vesz részt benne. Ez az országos ba­romfigazdálkodás keresztmetszete és bármibe ls fogunk, sohasem szabad elfelejtenünk, hogy a tö­megtermelést kisemberek végzik, ők adják úgy­szólván az egész export anyagát és akár az expor­tot kívánjuk emelni, akár a több és jobb terme­lést kívánjuk elősegíteni, csak a kisembereken keresztül fogunk célhoz jutni. Minden jelszóval szemben hirdetem, hogy a parlagi baromfit eL ejteni nem szabad, mert ez az állat még a mi külterjes viszonyaink közepette sem hagyja so. hasem cserben a gazdá ját, a legszerényebb takar­mánnyal is beéri, szükség esetén eléldegél azon, amit a ház körül összekaparhat. Végül is állami és közületi kezelésben tartott tenyésztelepeket kell lélesiteni, esetleg a magán, tulajdonban lévő farmok egyikét-másikat ilyenné átalakítani és kötelességükké kell tenni egy-egy, országrész, vagy vidék tenyészanyagának feljavítá­sát. Az országot körzetekre kellene osztani, min­den körzet keretén belül egy-egy gyakorlati minta, telepet létesíteni, a jobb gazdáknak jutalmul ol­csó ólakat, csapófészkeket és más baromfigazdasá­gi eszközöket kell juttatni vándortanítókat alkal­mazni és azokat egy-egy kis mintaudvarral felsze­relni. Nem utolsó sorban kellékei a sikernek a jő utak és közlekedési lehetőségek, a közigazgatás jóakaratú támogatása, a helypénz, piaci rendtartás és más hasonló Intézkedések liberális szellemű módosítása. Említésre méltó Bulgária példája. Bulgária most három baromfitenyésztő falvat épit. A falvak leg­feljebb 200 házból állanak, vasútvonal közelében és jókarban lévő utak mentén fekszenek és lakos­ságuknak állami segítséggel a legmodernebb igé­nyeknek megfelelő banomfiólakkal kell házaikat felszerelniük. A meginduláshoz kapnak egy fai­kakasból és 4—5 tojóból álló törzset és mindezek ellenében tojástermelésük egy részét le kell adnlok egy á'lami szervnek, amely egyéb országrészekben szétosztja őket. Minden falu gazdasági szaktanítót kap és egy-egy tehetséges fiatalembert küld ki közköltségen Németországba, hogv tanulmányozza a legmodernebb baromfitenyésztési módszereket és a jövő munkájához tapasztatokat gyűjtsön. Az elmondottak igazolják, hogy a baromfite­nyésztés közgazdaságunknak legrugalmasabb ter­melési ága, az egyetlen olyan termelési ág, mely­ből a tervszerű beavatkozás rövid idő alatt cso­dákat képes kiváltani és amely közgazdasági és szociális jelentőségénél fogva sokkal több megbe­csülést érdemel, mint amennyiben eddig ré;szevolt. Bútorokat Kertésznél! Fekelesas-ucca. 72 A baromfitenyésztés jövője Irta dr. Ohrenslcin Lipót

Next

/
Oldalképek
Tartalom