Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-16 / 285. szám

Kéthly Unna tárgyalása a polgármesterhelyettessel a szükségmunkákról és a tanyai Ínségesek buzasegélyérftl Szeged kfizOnsége 370 ezer pengfi szilkségadót fizetett be és a szegedi ínségesek eddig 18 ezer pengft segélyt kaptak '(A Délmagyarország munkatársától.) Kéthly 'Anna, Szeged országgyűlési képviselője, aki különböző ügyek elintézésére Szegedre érkezett, foglalkozott a hozzáfordulók panaszai alapján a szegedi munkanélküliek helyjetével is és Lájer Dezső törvényhatósági bizottsági taggal meglátogatta dr. Pálfy József polgármesterhelyettest, hogy a munkanélküliek érdekében teendő intézkedésekről, a szükségmunkákról, valamint a tanyai Ínségesek buzasegélyéröl felvilágosítást szerezzen. A kapott felvilágosítások megerősítették azoI0at a panaszokat, amelyekkel Kéthly Annához fordultak és amelyek szerint a szükségmunkát mdsfélpengős napszámbérrel akarják lebonyolítani. Kéthly Anna felhivta a figyelmet 'arra, hogy ez a bér részben a m'agánalkalrnnzfisban levők béreire gyakorol megengedhetetlen romboló hatást, részben pedig elriasztja a munkára való jelentkezéstől azokat a munkanélkülieket, akiknek rongyos cipője, ruhája van, vagy még az sincs és űz a 150 fillér nemhogy ú hiányok pótlására, de a szükséges munkaenergia megszerzésére sem elegendő. A tanyai lakosság buzasegélyéve! kapcsolatban kiszámították a kapott felvilágosítás alapján, hogy körülbelül 20—10 fillér értékű búzát szolgáltatnak egynapi munka fejében. A polgármesterhelyettes rámutatott arra, ami különben ismeretes a város lakossága előtt, bogy Szeged közönsége 370.000 pengő szükségadót fizetett be, ezzel szemben u tavalyi 200.000 pengő helyett csak 18.000 pengőt sikerült az inség enyhítésére a kormánytól megszerezni. Az önkormányzat — mondotta — kénytelen ennek az összegnek a keretében dolgozni és a napi munkaidőt 6 órában, a napi munkabért 1 pengő 50 fillérben megállapítani. Lájer Dezső reklamálta a munkanélküli kataszter megteremtését, mert enélkül céltudatos és tervszerű munkát végezni lehetetlen. Kifogásolta továbbá, hogy a társadalmi egyesületek és felekezetek hiúságból szétforgácsolják az amúgy is elégtelen segélyezési akciókat Kéthly Anna, aki erről a megbeszélésről tájékoztatott bennünket, annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy minden ilyen jótékonysági foltozgatás mellékfogása a kérdésnek. Gyökeresen ezt a problémát csak rendszerváltozás tudja megoldani. Politikai és gazdasági rendszerváltozás, amelynek van bátorsága és erkölcsi jogosultsága a kiadások igazságos leépítéséhez és van gazdasági terve a magángazdaság talpraállitására és ezen keresztül munkaalkalmak létesítéséhez. A munkásság munkát vagy kenyeret követel s amig ezt a követelést nem teljesítik, pusztul az ipar, kereskedelem, mezőgazdaság és pusztul az ország egész gazdasági életereje. Húslevest, marbapaprikást és 3 deci bort kapnak karácsonykor a népkonyha kosztosai (A Délmagyarország munkatársától.) A város belterületén is egyre fokozódik az inség. A nyomorúság tükörképét a népkonyha forgalma mutatja meg a leghívebben. Körülbelül két hét óta a két népkonyhán naponta 5500 adag ingyenebédet szolgáltatnak kt. A népkonyhák ezzel elérték teljesítőképességük legfelsőbb határút és abban az esetben, ha tovább növekedne az ebédigénylők száma, S város kénytelen lenne a harmadik népkonyha j felállításáról is gondoskodni. A létszám jelenleg | stagnál, de valószínű, hogy a harmadik népkonyha felállítása nem tesz elkerülhető. A népkonyha kosztosai karácsony első napján ünnepi ebédet kapnak. A város erre a célra már hét marhát vásárolt is. A karácsonyi menü husievesből és marhapaprikásbői fog állani, ezenkívül minden adaghoz három-három deci bort ís kiszolgáltatnak. Ugyanezt a menüt kapják az ínségesek újév napján is. Kétszáz tagdíjhátralékos Ügyvédet akar törölni a szegedi kamara választmánya (A Délmagyarország muntotársátót.) A szegedi Ügyvédi Kamara a mult héten raegtarott választmányi ülésén elhatározta, hogy kétszáz ügyvédet, szegedit és vidékit, aki egy esztendőnél régebben nem fiiét tagdijat, töröl a tagjai sorából. A kamara választmányának ez a határozata, amely tulajdonképen csak most vált ismeretessé és amely a szegedi kamarához tartozó ügyvédek ötven százalékát fosztja meg az ügyvédség gyakorlásának jogától, általános feltűnést keltett az illetékes körökben. A választmány határozatát tulszígorunak tartják, bár elismerik, hogy a kamara területén tényleg hatalmas összegre rug a tagdíj, illetve a nyugdijegyesüteti díj hátraléka. A kamara a nyugdijegvesületnek körülbelül 65—70 ezer pengővel tartozik, tekintettel arra, hogy a tagdijakért felelősséggel tartozik az egyesületnek. Az időközben befizetett összegeket pedig kénytelen volt a saját rezsijének a fedezésére fordítani és igy állott elő az a hatalmas adósság, amelynek megfizetésére az egyesület egyre sürgetőbben szólította fel a kamarát. A sok sürgetésre határozta el a választmány, hogy a hátralékok ügyét gyökeresen megoldja és cki nem jizeti tartozását, azt kizártnak tekintik A határozat értelmében az összes hátralékokat egy ősszegben köteles rendezni az illető ügyvéd, mert máskülönben nincs pardon. A kamara kétszáz olyan ügyvédtőt aki kénytelenségből elmaradt a tagdijakkal, rövid időn belül több, mint százezer pengőt óhajt igy beinkasszálni. Egy-egy ügyvéd ugyanis évente átlagosan 250—300 pengőt köteles befizetni a kamarához tagdíj és nyugdijületékek fejében és a kétszáz ügyvéd közül a legtöbb ezer pengőn felüli j összeggel tartozik. Természetesen ezek közül na- ' gyon kevesen lesznek olyanok, akik a mai nehéz körülmények kőzött elő tudják teremteni ezt az összeget és igy könnyen megtörténik az, hogy az illetőt jogerősen törlik a kamarai tagok névsorából. Az igy törölt ügyvéd ismét kérheti felvételét de ez ujabb tetemes költséggel jár. A Délmagyarország munkatársa ebben az ügyben beszélgetett az egyik tekintélyes szegedi ügyvéddé', aki alapos ismerője a kamarai ügyeknek. — A kamara választmánya dr. Szetl Gyula elnökletével teljesen a saját hatáskörében intézte el ezt a súlyos problémát. A kamarának a mai időkben nem lett volna szabad ezt megtennie, mert éppen a kamarának kell tudomással birnia a sokat emlegetett ügyvédnyomorról. Kellett volna találnia egy olyan módot, amelynek segítségével ezt a határozatot elkerülhette volna. — A jelenlegi helyzet legfőbb előidézője maga a kamara volt mert a túlméretezett adminisztrációja minden összeget felemésztett Talán a szegedi kamara az egyetlen intézmény Európában, amely békebeli rezsijének őt, hatszorosával dolgozik és amely nem hogy redukcióra gondolt volna, hanem állandóan növesztette igényeit. A szegedi Kamara évi személyzeti rezsije 22 ezer pengő, tehát horribilis összeg. Ha pedig ehez még hozzávesszük a ház-, a lakásfenntartási költségeket és a dologi kiadásokat, azonnal megérthetjük, hogy mire megy el az a temérdek pénz. Békében dr. Végmann Ferenc titkársága idején a titkár egy irodistával végezte el az adminisztrációt, ma pedig a titkáron kivül — akinek havi 300 pengője, lakása, fűtése, világítása, iroda- és telefonhasználata van — a következők kapnak fisét: Ilyen árakon vásárolhat a fehércégtAblés BOROS MIKSA KARÁCSONYI 860 VÁSÁRÁN: Vénus" harisnya ismert mlnS'ágrem, hibátlan Kockái téli dlvatharisnya hibátlan Mosóbőr női kezívd Bundabolyhos női nadrág hibátlan Bundabolyhos mtlselyem nSl nadrág, hibátlan Oamásnl nadr&g egyes számokban 2.08 1.40 3.98 2.58 3.50 2.98 „Merkúr" Karácsonyi Váfár december no 19-ig! Nagyon kérem L t Merkúr-vevőimet, hogy tekintettel a jövő hétre összetorlódó forgalomra, bevásárlásaikat okvetlenül még a héten eszközöljék, mert karácsony hetében sajnos NEM ÁLLHATUNK b. rendelkezésére. a helyettes titkár, az ügyész, a fogalmazó, a két jrodakisasszony és a két szolga. A lerongyolódott ügyvédi társadalom nem bír el ilyen fényűzést A miskolci kamara, amely valamivel kisebb, mint a szegedi, évi 5000 pengő személyzeti rezsivel dolgozik. Ezért emésztett fel minden befolyt összeget a kamarai adminisztráció és ezért volt kénytelen a kamara visszatartani a befolyt járulékokat. — A kamara nemrég kiküldött egy hármasbizott-1 ságot, amelynek az a feladata, hogy a rezsicsőkkentés tervezetét kidolgozza. A bizottság azonban eddig még nem végzett semmit, reméljük azonban, hogy ezek után erélyes munkába kezd. Értesülésünk szerint az ügyvédszővetség ebből az ügyfcőt kifolyólag rendkívüli közgyűlést hív össze már a közeli napokban. A rendkívüli közgyűlésen szóvá teszik a kamara rezsicsőkkentésének ügyét és a 200 ügyvéd törlésére vonatkozó választ-, mányi javaslat elvetését javasolják. Kérni fogják azt is, hogy egy évnél régebbi tagdíjhátralékok ötven százalékát, tekintettel a mai nehéz időkre, írják le. A rendkívüli közgyűlés elé nagy várakozássat tekint az ügyvédtársadalom. Elrendelték a bizonyítást a gyomai választás ügyében Budapest, deoember 15. A közigazgatási bíróság december 11., 12. és 14-én tárgyalta a gyomai választókerület országgyűlési képviselőjévé megválasztott dr. Zeőke Antal megválasztása ellen benyújtott petíciót. A biróság a védelem által felhozott alapi kifogásokat elutasította, az ügy érdemében pedig elrendelte a bizonyítást. A szőregi választás epilógusa (A Délmagyarország munkatársától.) Érdekes ügyet tárgyalt kedden a szegedi járásbíróságon dr. Ráday László járásbiró. A vádlottak: Apró András szőregi forgalmiadóellenőr, Máder István kéményseprő, Temesvári József és Szabó Ferenc gazdálkodók voltak. Ellenök Kószó Lajos, Mát hé András, Máthé Lajos és Kovács János gazdálkodók, deszki, illetve klárafalvai lakosok tettek feljelentést könnyű és súlyos testisértés miatt. A feljelentők előadták, hogy Apró András vezetésével a képviselőválasztásokat megelőzően egy csoport amelyben Máder, Temesvári és Szabó tartozott éjszaka idején kicsalta őket lakásukból és a csoport tagjai véresre verték őket, mert ellenzékiek voltak. A tárgyaláson a vádlottak tagadták bűnösségüket és előadták, hogy éjnek idején Deszken és Klárafalván Bodó János képviselő megbízásából járlak és leveleket kézbesítettek a községi jegyzőknek. A sértettek közül Máthé András elmondotta, hogy Apró András revolvert fogott rá és bikacsökkel verte. Dr. Fekete László kérelmére a biróság elrendelte a sértettek által bejelentett tanuk megídézését