Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-02 / 274. szám

Az Ínségesek kenyere es a pékiparosok (A Délmagyarország munkatársától.) Minden nap hfifer-jelentéseket kellene kiadni az inségfront eseményeiről. Ma már mindenki harcol mindenki ellen a mindennapi falatért Kedden délelőtt a szegedi sütőiparosok küldöttsége jelent meg dr. Pálfy József polgármesterhelyettesnél. A küldöttséget Kőrmendy Mátyás ipartestületi elnök vezette, aki elmondotta, hogy a szegedi sütőiparosokat igen súlyos sérelem éri a szegényházi kenyéradagok súlyának felemelésével kapcsolatban. A szegényházi ingyenebédek kenyérporcióját 12 dekáról 20 dekára emelték fel. Ezeket a kenyérporciókat az ebéddel együtt a két népkonyha osztja ki az Ínségeseknek. A népkonyháról kosztoló Ínségesek száma pedig megközelíti az ötezret. A mult évben az ínségesek között a város osztott ki kenyérutalványokat és ezeket mindenki a legközelebbi péknél válthatta be. A pék viszont az utalványok ellenében megkapta a várostól a járandóságát A kolduskenyér üzleti hasznában Igy igen sok nehéz helyzetben vergődő szegedi pékiparos részesülhetett. Az idén, hogy a kenyeret is a népkonyha osztja és a népkonyha a város szerződéses kenyérszám tójánál szerzi be a kenyérszükségletét, annak az egy vállalkozónak a forgalma nagy mértékben megnővekedett, ellenben a többiek redukálódott forgalma még tovább csőkiken. A pékiparosok azt kérték a polgármesterhelyetftestői, hogy szüntesse meg ezl a rendszert, vagy tfllitsa vissza a kenyérosztás tavalyi módját, vagy jpedig hirdessen uj versenytárgyalást a szegényház, illetve a népkonyhák kenyérszükségletének (Jzállitására. Ezen a versenytárgyaláson minden pékiparos résztvehet és a város esetleg meg is oszthatja a rendelést több iparos kőzött. A polgármesterhelyettes kijelentette, hogy jogosnak tartja a pékek kívánságát és intézkedni is fog, hogy vagy a mult évben bevált utalványrendszeri léptessék életbe, vagy pedig a jogos elégedetlenség okát uj versenytárgyalással szüntesse meg a hatóság. Volt a sütőiparosoknak még egy hasonló természeti kérése. Azt panaszolták, hogy a kisvasút saját kenyérüzeme veszedelmes konkurrenciát teremt az adókat fizxstő és rezsit viselő sütőiparosok számára. Ez az üzem tulajdonképen azért alakult hogy a kisvasút alkalmazottait lássa el olcsóbb kenyérrel, de az iparosok értesülése szerint idegeneknek is ad kenyeret, sőt hogy még eredményesebben konkurráljon a pékiparosokkal, a kisvasút kenyérszállitási tarifáját erősen felemelték. A polgármesterhelyettes kijelentette, hogy elvi ellensége a kisiparral konkurráló közüzemeknek. Felszólította az érdekeltebet, hogy a jogos panaszt nyújtsák be az üzemigazgatósághoz, az megvizsgálja a dolgot és orvosolja a sérelmet Alig mentek el a sütőiparosok, uj küldöttség jelentkezett a polgármesterhelyettesnél, a vágóhídi mészároslegények küldöttsége. Azt panaszolták et, hogy a szegedi mészárosok a vágóhídon nem őket foglalkoztatják, hanem az úgynevezett »beleseket«, a béltisztitókat, akik pedig a vágáspk terén nem szakmunkások. A küldöttség tagjai kijelentették, hogy a belesek sem olcsóbbak, mint ők és arra kérték a polgármesterhelyettest, hogy értsen szót érdekükben a mészárosoknál. A polgármesterhelyettes azonnal érintkezésbe lépett a husiparosokfcal, akik kijelentették, hogy január elsejétől kezdve hajlandók teljesíteni a vágóhídi legények kívánságát, de előbb nem, mert a belesekkel kötött szerződésük akkor jár le. II kereskedők szövetsége feljelentést tesz a Szent Korona Szövetség karácsonyi vására miatt CA Délmagyarország munkatársától.) A Magyar Nők Szent Korona Szövetségének »Magyar Karácsony* cimü akciója, amely jogosulatlan konkurrenciát támasztott a szegedi kereskedőknek és amelyről a Délmagyarország már több cikkben tájékoztatta a nyilvánosságot, nagy felháborodást keltett a szeÜgedi kereskedők körében. Ebben a kereskedők exisztenciális érdekeit irintő ügyben kedden délben 12 órakor összeölt a Szegedi Kereskedők Szövetségének nagytanácsa a kereskedelmi és iparkamarában [Yarga Mihály elnökletével. Bejelentette az elnök, hogy a társadalmi egyesületek alkalmi árusításai mélyen sértik a legális kereskedelem érdekeit. Bejelentette, hogy a Magyar Nők Szent Korona Szövetsége szegedi csoportjának nincs is iparengedélye, mégis annak cégére alatt nyitották meg a karácsonyi vásárt. Adler Mór arról beszélt, hogy a tiltakozás csak az akciónak jelent ingyen reklámot, ő azt tartaná helyesnek, ha a kereskedelem inkább belekapcsolódna az akcióba és a Széchenyi-téri üzletbe vinnék portékáikat eladásra. Adler besziédét a nagytanács tagjai viharos ellentmondással kisérték. Nyomban szólásra emelkedett Vértes Miksa, a szövetség ügyvezető elnöke és tiltakozott Adler beszéde ellen. — Bármennyire is rosszul megy a szegedi kereskedőknek — mondotta —, annyira még nem sülyedtek, hogv egy ilyen vállalkozáson keresztül bonyolítsák le üzleteiket. Javasolta, hogy a szövetség minden törvényes eszközzel járjon el annak az érdekében, hogy a Magyar Nők Szent Korona Szövetségének »Magyar Karácsony* cimü akcióját a jelenlegi cégér alatt szüntessék meg, mert az a N«I ét f«rfl icvesrflrrcl bélelt mosható bőrkesztyű valamint divatkesztyü a legszebb karácsonyi ajándék Máté Klára Bútorokat CTnk Kertésznél! Feketcsas'ucca. 72 cégvalódiság elvébe ütközik. Nágel Manóné csak a saját neve alatt tarthat üzletet. Varga Mihály azt ajánlotta, hogy a szövetség a kamara intervencióját kérje. Dr. Kertész Béla szerint az akció a mai formájában a tisztességtelen versenyt üldözö törvénybe ütközik. Javasolta, hogy a Szövetség tegyen feljelentést a községi biróságnál az ipartörvénybe ütköző kihágás miatt Nágel Manóné ellen, mert a maga nevére kiállított iparigazolvánnyal más néven folytat üzleti tevékenységet, tegyen továbbá feljelentést a kereskedelmi és iparkamara választott bíróságánál, amely kötelezheti Nágelnét, hogy á szabálytalan cégelnevezést azonnal szüntesse meg. A nagytanács ezután az összes javaslatokat elfogadta. Foglalkoztak ezután azzal a legújabb devizarendelettel, amely a külföldről Magyarországba szóló utánvételes küldeményeket betiltja. Kardos Mihály felhívta a nagytanács figyelmét arra, hogy a festékáru szakmában vannak olyan cikkek, amelyek Magyarországon nem készülnek, de amelyeknek behozatala szükséges. Indítványozza, hogy a nagytanács olyan értelemben interveniáljon ennek a sérelmes rendeletnek a megváltoztatásáért, hogy külföldről legalább 50 pengő értékig lehessen utánvételes csomagot szállítani az országba. Reich Mór felszólalása után a nagytanács az indítványt elfogadta és ezzel az ülés véget ért. Burgonyatermelés a szegedi földeken (A Délmagyarország munkatársától.) Az Alföld, kutató bizottság mezőgazdasági szakosztályában tegnap Hoffmann János nagykereskedő előadást tartott Szeged burgonyatermeléséről és exportlehetőségeiről. Szegeden a gazdák elhanyagolták a burgonya termelését és igy Szeged behozatalra szorul Évente átlag 2000 vagon burgonyát hoznak be Szegedre kétmillió pengő értékben. A szegedi gazdáknak rá kellene térniők a burgonyatenyésztésre, mert Szeged talaja és éghajlata kedvez a burgonyának. A feleslegnek exportlehetősége volna Olaszország és Görögország felé. A szegedi határban a termelésre legalkalmasabb fajta: a korai sárga, az Ella és a Rózsa. két nagy attrakció ^ egy miisorban! Salamon Béla első hangos attrakciója oiiisíoi A YIOÉC 9 felvonásos Kacagó orhán Személyek: A konyakvigéc Salamon Béla A konfekciós utazó Fritz Schultz A kis nö Mária Paudler Azonhlvfll: Greta Garbó csodálatosan szép Hímje a ROMÁNC 8 felvonásos METRÓ GOLDWYN attrakció, a férfi főszerepét Lcwis stonc alakltta Leszállított helyárak Belvárosi Moziban Előadások kezdete: 3, (él S és tél 10 érakor.