Délmagyarország, 1931. december (7. évfolyam, 273-296. szám)

1931-12-02 / 274. szám

Benvovszky István ZTT képkiállitása ES'iut A kiállítás dec. 15-ig tart. Megtekinthető minden nap délelőtt 10-tŐI este 8-ig. Néhány szó az arany problémájához Egy olvasónktól kaptuk a következő sorokat: Szegény arany! Az embernek megesik a szive rajta, hogyan támadják, szidják minden oldalról; az úgynevezett gyakorlati közgazdászok éppen ugy, mint az elméleti szociálisták és a két tábor közötti területen is mindenki őt okolja a mai soksok nyomoruságért Ne tessék' tehát csodálkozni, Eá közéleti férfiak — mint dr. Tonelli Sándor is —, akik keresik és szeretik az igazságot és akik feladatukká tették a gyengék védelmét, most felemelik a szavukat a szegény, üldözött arany védelmére Ehhez néhány szóval magam is szeretnék hozzájárulni: Tessék elhinni, a gazdasági életünk mai kuszáltsáRáért. fenekestül felfordulásáért semmi bún nem terheli az aranyat Ha el is fogadjuk — alanyi költőink nyomán —, hogy az arany pokoli származású, önző, rideg, kegyetlen és gonosz, mégis, ha igazságosak vagyunk,' meg kell állapitanunk, hogy mai világgazdasági helyzetünknek mindenkit lenyűgöző nagy bajait nem az arany okozta; azon egyszerű oknál fogva hogy az aranynak ez nem Is álma ha talmiban. Az aranynak a szerepét és helyzetét a gazdasági életnek mai, hatalmas és bonyolult nagy szövevénnyé kifejlődött rendszerében általában nagyon is túlbecsülik. Ma az arany már hirfll sem játsza azt a szerepet, amelyet annak idején abban az időszakban játszott, amely,et a kapitalizmus első időszakának nevezünk. Az arany, amely tulajdon. kép«n akkor vált igazi fizetési eszközzé, pénzzé, abban az időben tényleg döntő tényezője volt a gazdasági életnek, irányitója volt a nemzetek közötti árucserének és ezért inditó oka és eszköze •olt a jólét fejlődésének és a vagyonok keletkezesének. Akkor az arany teljesen betöltötte termőszetadta hivatását: értékmérő volt és • legldeálL sabb csereeszköz: a pénz- A kapitalista rendszer hihetetlen fejlődésével az aranynak, mint egyedüli csereeszköznek jelentősége mindjobban összezsugorodott; a termelésnek már csaknem csillagászati szamokban kifejeződő nagysága, a nemzetek és világrészek között lebonyolodó árucsere hihetetlen méretei uj eszközöket kellett, hogy teremtsenek maguk számára az elkerülhetetlenül szükséges gyorsütemű lebonyolítás eszköze gyanánt s ez az uj eszköz: a Hitei. A hitelrendszernek a gazdasági élet mai igényeinek megfelelő kifejlődésével és világhálózatának szédületes kiépülésével az arany lassanként kikerült a világforgalom öntöző csatornáiból és visszavonult az egyes államok jegybankjainak hűvös pincéibe és hajdani kettős hivatása közül ma már valójában csak az egyiket: az értékmérői hivatását teljesiti. Erre az aranyellenes tábor azt feleli, hogy igen. visszavonult a jegybankok pincéibe. de onnan irányítja a brn';jegy«k kibocsátását és ezzel az egész ország hitelellátását s igy mégis ő a bűnös. Erre csak azt válaszolhatjuk, hogy akik igy gondolkoznak, összetévesztik az okot az okozattal: a jegybankok pincéiben fekvő arany nem ok hanem okozat, az illető ország összes gazdasági erőtényezői működésének oko7ata, vagy technikai nyelven szólva: eredője. A jegybank pin céjébe fekvő arany egy szimbólum, az ország egész lakossága egész gazdasági életműködésének: munkásságának, fogyasztásának, takarékosságának vagy pazarlásának s mindezek együttes eredményének szimbóluma. A Jegybank pincéjében fek. vő arany tehát egy jelzőkészülék egy igen érzékeny jelzőkészülék, mint a gőzkazánon a man> méter, amely pontosan jelzi a kazán falain belül a feszültség minden változását Ha a feszültséget jelző aranykészlet folytonos, meg nem állit ható csökkenést mutat, akkor az ország gazdasági vérkeringésében valami hiba van, amelyet idejében orvosolni kell s akkor a jelzőkészülék majd ismét — javulást mutat Ha tehát fogy az aranyunk. ne az aranyat okoljuk, hanem keressük a hibát ott, ahol van: önmagunkban. Az előbbi gondolatmenetből azután logikusan folyik aunak a vádnak az alaptalansága is, hogy a világgazdasági bajok főkutforrása az, hogy Franciaország ^összeharácsolta. a világ aranykészletének 10 százalékát s a?zt bankja pincéiben a világ, tói elzárva tartja. Ez is csak egy okozat, Franciaország nagyszerű gazdasági helyzetéből folyó okozat; az araayat Összeharácsolni nem t-hetj az arany odafolyik, ahova a gazdasági élet kérlelhetetlen törvénye! szerint folvnia kell. Hogy azután Franciaország hatalmas gazd sági erejét nem használja fel arra hogy hitelle! más. országok segítségére siessen ez a mai iszonyok kőzőtt talán nem is olyan nagyon csodálatos, de ez a g< a :olat. vagy ennek az elbírálása már a politika területére tartozik. Egy hires német szociológus >Phasen der Kultur« cimü kitűnő munkájában a kapitalizmus ider jét két időszakra osztja: az első a »FrühkapltaJismus, amelynek jellemző tünete a »GeWwl tschaft. s a jelenlegi időszakra, amelyet >HochkapUallsmnis«.nak nevez s amelynek főjellemző vonása a >KredltwIrtsehaft«. Egy bizonyos: hogy a »Hochkapitalismus« mai szédületes idejében az arany már csak egészen passziv szerepre van kárhoztatva; ha nem támad, tuk akkor, amikor még aktív és virulens volt, ma igazán békességben megtűrhetjük, amikor még trónon ül ugyan, de már nem uralkodik — csak látszat szerint. Ne kívánjuk tehát detronizálni az aranyat, mert valóságban már régen detronizálta' őt — a Hitel. D- E. A város a fövő héíen megkezdi a íüzifaoszfást (A Délmagyarország munkatársától.) A novemberi közgyűlés napirendjén szerepelt — mint ismeretes — Iritz Béla indítványa, amelyben azt kérte, hogy tekintettel a nagy Ínségre, a város szervezze meg az idén is a tűzifával való segélyezést. Ezt annál inkább megteheti, mert a város erdeiben fokozott tempóban folyik a fakitermelés, tehát a városnak a szegények számára nem kell fát vásárolnia. A polgármester a kisgyűlés előtt ellenezte az indítványt azzal, hogy a város, nak nincsen pénze. A kisgyűlés azonban ugy találta, hogy addig is, amig a népjóléti miniszter válasza megérkezik, szükséges a faosztás megkezdése, ezért az indítványt olyan javaslattal terjesztette a közgyűlés elé, hogy a törvényhatósági bizottság utasítsa a polgármestert, hogy legalább decemberre keressen fedezetet a faakciő költségeire. Időközben megérkezett az értesítés, hogy a tár sulati adó pótadójából a kormány negyvenezer pengőt bocsájt a város rendelkezésére. Ezt a pénzt kifejezetten azért kapja a város, hogy gondoskodjék az ínséges lakosság téli tüzelőanyaggal való ellátásáról. A közgyűlés ennek alapián az indítványt elfogadta. A városházán megtették a szükséges Intézkedéseket, hogy az inségfa kiosztását a lehető leggyorsabban megkezdhessék. A város erdeiben elegendő tűzifát termeltek kl, a rőzse és a tüskék eladását szabályszerű árverések utján deoember 16-án kezdik meg a helyszínen, a hasábos fát pedig a kisvasuton beszállítják a városba és talán 7-én megkezdik az inségfa kiosztását. A várost hat körzetre osztották, minden körzet más-más napon kap fát a népjóléti ügyosztály által kiállítandó utalványokra. Karácsony fiavában, mint minden évben bezárólag december 31-ig1 az idén is meglepően lensálliíottuk ax Ssszes cikkeink Uralt. Arakat nem sorolunk fel. mert abból nem lehet az árak minóségét megismerni Csali elsörcndU, sxavatolt minőségű árul adunk el. Nöi és férfi fehérnemllek, harisnyák, bőr- és kBttStt kesztyűk, férfi kalapok és sapkák, Agyéi osztalnemllek, nyakkendők, selyem és gyapjú sálkendők stb. stb óriást -választékban. sSs££ -PollúU Testvérek 170 Keztyü, fűző, sérv- és haskötő szükségletét PniEliiC7 Ipnií Szaküzletében, Kelemen u. 7. szerezze bei UlllllO^L JGIIU (Klauzál téri villamosmegálló mellett) OlCSÖ ArOK. ^Az első világvárosi divatrevii Szegeden Bemutatja a Városi Szinház | december 7-én este 3/4l0 órai kezdettel Reggeltől hajnalig Nagy opereH-divatrevfl 3 felvonásban, 8 képben. Irta: Hilf László. Zenélét Donászy Károly és Osváth Ttbor Oltó verseire részben szerezte Beck Miklós és E C. Duncan Az 1931-32. évi téli divat káprázatos felvonulása a szegedi szalónok és cégek részvételével Elsőrendű szereposztás Siessen Jegyei bixíositani, mert a divatrevii iránt óriási éráeKlöáés nyilvánul meq 360