Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)
1931-11-24 / 267. szám
SZÉCHENYI MOZI Chaplin legnagyobb világ filmjével Legközelebb lázba hozza Szegedet NAGYVAROS! FENYEK II Szegedi Mlafvédőegyesüiet a közönség támogatását kéri munkáiéhoz (A Délmagyarország munkatársától) Szegeden még mindig állandó probléma a madarak és a háziállatok védelme. Körülbelül csak az állatvédőegyesület törődik ezzel a kérdéssel. Pedig nap-napután látni kegyetipa jelenségeket. HetL piaook idején megszokott látvány, ahogy az apró jószágot lefelé lógatott fejjel, sokszor himbálva visiik hazafelé a piacról De nem ritka látvány, Bhogyan a lovakat, főleg télviz idején ütik, verik. iDs lehetne arról is beszélni, hogyan fogdossák össze Szegeden a kutyákat és macskákat Végre fis meg kellene már szüntetni ezeket a mindennapos kegyetlenkedéseket ffarminc éve annak, hogy a Szeged és Vidéke Állatvédő Egyesület megalakult Az alapítók aorálan ott voltak Lantos Béla, báró Gerliczy Fereiic, dr. Székely Vilmos, Bakonyi Ármin, Pákozdy László, raggambi Fhick Ferenc, Orkonyi Ede. Az egyesület jelenlegi elnöke, Lantos Béla az állat rédők munkásságát a következőkben ismertette a Délmagyarország munkatársával: •— Az egyesület megkeresésére a rendőrség vezetője vállalkozott arra, hogy kioktassa a rendőrlegénységet miszerint az állatkínzásokat akadályozza meg és az állatkínzókat jelentse fel. De nemcsak a magukról megfeledkezett emberek kegyetlenkedésének megszüntetése ad munkát az egye sületnek, hanem a hasznos madárkák és ártatlan galambok légi hóhérának, a ragadozó vércse elszaporodásának a megakadályozása is Egykét évvel ezelőtt a vércsék annyira elszaporodtak, hogy nem volt ritka látvány a Széchenyitéren énekesmadarat vagy galambot üldöző vércsét látni. Az egyesületnek anyagi áldozatok árán sikerült a nagy jelen tőséggel biró énekesmadarakat megvédeni. — Nagy gondot fordit az egyesület az itt telelő éhező és didergő madárkák etetésére is. Minden tílen számos madáretetőt helyezünk el a Stefánián, Újszegeden, a Széchenyi-téren és a város többi terein. Ezeket madáreleséggel látják el megbizottaink. Tavasz elején a madáretetőket fészkelőkkel, fészekodukkal cserélik ki, hogy kényelmes fészkelési helyekkel a sétányokra szoktassák a dalos kis kármentőket . — A Szeged és Vidéke Állatvédő Egyesület kezdeményezésének az eredménye az is, hogy ujabban az elemi iskolákon kivül a polgári iskolák is hötelesek a »madarak- és fáknap}a« iskolai ünnepélyt megrendezni. — Az egyesület kérte a földmivelésügyi miniszteriumtól a lovak károsnak bizonyult szemellenző használatának eltiltását is. Ugyanis amellett, hof[y a szemellenző alá kerülő por és piszok a lovak gyakori szembetegségének, majd megvakulá*;lnak egyik főokozója, a gyakori forgalmi akadályoknak és szerencsétlenségeknek is előidézője. Mert a lovak ijedtségtől származó megvadulását legtöbb esetben az okozza, hogy a szemellenzőtől távolról nem láthatják a közeledő gépjármüveket s mikor azok váratlanul, közvetlen mellettük na,([y robajjal elszáguldanak, megijednek és okoznak sokszor végzetes kimenetelű szerencsétlenségeiket — Kedves terv megvalósításával foglalkozott az egvesület a közelmúltban. A terv szerint — külföldi mintára — mókusokat akart tk telepíteni az ujízesedl népliget fáira, hogy a kedves állatkák üfiyességükkel, bohókás 'játékukkal megnyerjék a lifietben üdülést keieső gyermekek és felnőttek szivét az állatok szeretetének A szép terv azonbun, mivel a hatóság károsnak minősítette a mókus-telepitést, nem valósulhatott meg Az egyesület mostani programjai közé tartozik az is, hogy a szegedkőrnyéki községekben az intenzivebb állagvédelem meghonosítása céljából, fiókegyesületnket szervezzen. Az elmondottak alapján látnivaló, hogy az állatvédő egyesület agilis munkásságot fejt ki, amely megérdemli a közönség támogatását iMaBaanaa^nanKMBMHaai irtizifa fuvartélelekben Vérles Szénkereshedelmi rt ss* Boldauasszony sugárut 17. A munkanélküliség enyhítése és a szegedi adózók fillérjei (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország vasárnapi számában ismertettük azokat az indítványokat, amelyeket a szociáldemokrata városatyák nyújtottak be a novemberi közgyűlés napirendjére. Az indítványok legnagyobb' része olyan, amely a legutóbbi közgyűlés napirendjén is szerepelt. Ezeket a politikai vonatkozású indítványokat azonban a közgyűlés többsége — nem kívánta tárgyalni. A törvény szerint a nem tárgyalt indítványok automatikusan rákerültek volna a novemberi közgyűlés napirendjére, azonban az indítványozók a biztonság kedvéért újra, jó korán benyújtották indítványaikat a polgármesterhez. Az indítványok között szerepel a munkanélküliség enyhítését célzó indítvány is, amelyben azt kívánják a szociáldemokrata bizottsági tagok, hogy a város feliratilag kérjen engedélyt a kormánytól, illetve a törvényhozástól a munkanélküli jövedelmek' és a 3600 pengőnél magasabb évi jövedelmek megadóztatására. Ezt az adójövedelmet azután kizárólag a munkanélküliség enyhítésére, munkaalkalmak teremtésére és a munkanélküliek segélyezéséré fordítsák. Mondja ki azt is a Közgyűlés, hogy addig is, amig az uj adó kivetésére nem kerülhet sor, a szükságadóból befolyó összeget is erre a célra fordítják. Az ügyben a városi adóhivatalban a következőket mondották: — A szociáldemokrata városatyák által indítványozott adónemek már megvannak, ha más formában is. A magánalkalmazottak például négyféle címen adóznak keresetük, illetve jövedelmük után. Fizetik az eredeti Ker©-' set- és az eredeti jövedelmiadót, ezenkívül fizetik a kétszeres jövedelmiadót. A város a szükségadókból befolyó jövedelmet saját tetszése 6zerint nem használhatja föl, mert ezt a pénzt esetről-e6etre be kell fizetnie az állami adóhivatalba, ahonnan a befizetett összegeket fölküldik a pénzügyminisztériumba. Az állami adóhivatal az elmúlt héten nem kevesebb, mint 370.000 pengőt küldött Budapestre. Az adóhivataltól nyert információk nem változtatnak a helyzeten, sőt jogossá teszik azt a kívánságot, hogy a szegediek verejtékes adófilléreit elsősorban és kizárólag a szegedi muri- \ kanélküliség enyhítésére használják föl. Legújabb párisi modellrajzok és schniftek érkeztek! Különleges őszi és téli ruhák a legegyszertlbbtfit a legkomplikáltabb estélyi ruhákig mérsékelt áron készülnek Braun Mihályné „Szegeden megöltem egy leányt — erősítgeti Szabadkán Sárkány József Szegeden semmit sem tudnak az állítólagos gyilkosságról f« (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány nappal ezelőtt — mint jelentettük — a szabadkai ügyészségen jelentkezett egy Sárkány József nevü legény és előadta, hogy hét esztendővel ezelőtt gyilkosságot követett el Szegeden: megölt egy leányt, azután a gyilkosság után elmenekült A szabadkai ügyészség az esetet jelentette a szegedi rendőrségre, amely nyomozást indított és — amint megírtuk — megállapították, hogy az adatok szerint — Sárkány József nem követett el gyilkosságot. Szegeden. Csak két kiderítetlen gyilkosságot tart nyilván a rendőrség, de ezek közül egyik sem illik a Sárkány által elmondott esetre. A szegedi rendőrség a nyomozás eredményét közölte a szabadkai ügyészséggel, ahol ezek után azt hitték, hogy Sárkány ilyen módon óhajt téli szállásra szert tenni. Amint most Szabadkáról jelentik, Sárkány hétfőn ismét vallomásra Jelentkezett a vizsgálóbírónál és méltatlankodva adta elő, hogy egyáltalán nem érti a szegedi rendőrség eljárását, ö ugyanis 1924 augusztus 28-án Szegeden, Bárányucca 47. szám alatti házban megölte Holló Rózsi cselédleányt. Holló Rózsi egy szegedi nagykereskedőnél volt szolgálatban és ő a gyilkosság napján felkereste a leányt szolgálati helyén. Szóváltás támadt közöttük, "előkapott egy kést és a leányt szivén szúrta.! Sárkány József a szabadkai ügyészségen azt isi előadta, hogy hajlandó elutazni Szegedre, ahol megmutatja azt a házat, ahol a gyilkosságot elkövette.' Szegeden mit sem tudnak Sárkány állítólagos gyil-' kosságáról. A Gém~uccai halálos a bíróság kártérítésre (A Délmagyarország munkatársától.) Februárban halálos szerencsétlenség történt a Gém-uccában. Kovács Ferenc kőmüvessegéd leszakadt antennáját igyekezett rendbehozni. Az antenna drótja rázuhant az uccán lévő magasfeszültségű villanyvezetékre. Kovács hosszú póznával kísérelte meg levenni a drótot a villanyvezetékről, azonban esős idő volt, a pózna is átnedvesedett. Ahogy a szerencsétlen ember az árammal telitett dróthoz ért, holtan esett össze. A szerencsétlenség után megejtett vizsgálat során megállapították, hogy a szerencsétlenségért a kőmüvessegédet terheli felelősség. Kovács özvegye a szerencsétlenség után pert indított a gázgyár ellen és a törvényszékhez benyújtott keresetében havi 60 pengő özvegyi járadékot, két kiskorú gyermeke részére pedig neveltetési segély megítélését kérte. A biróság már többszőr tartott az ügyben tárgyalást, legutóbb ugy határozott dr. Schopler János biró, hogy helyszíni szemlét tart és szakértőket szerencsétlenségért kötelezte a gázgyárat hallgat ki. Hétfőn reggel a biróság a szakértőkkel és az ügyvédekkel együtt kiszállt a Gém-uccába1 és ott tüzetes szemlét tartott, majd visszavonultak a tőrvényszék épületébe, ahol a szakértők] előterjesztették véleményüket A biróság végül Ítéletet hozott, amelyben kötelezte a gázgyárat, hogy özv. Kovács Ferencnének havi 48 pengőt, a gyermekeknek pedig nagykorúság gukig havi 12—12 pengőt fizessen. A biróság a s ítéletet azzal indokolta meg, hogy bár a gázgyá-! rat büntetőjogi felelősség nem terheli, de mivel veszélyes üzemet tart fenn, tárgiji felelősséggel tartozik. REDÖNVIPAR 15 A REFORMÁTUS PALOTÁBAN. Olcsó, szép virágok csarnokban- Széchenyi-tér 9. kaphatók. 324'