Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-24 / 267. szám

DEVIZANEHEZSEGEK dacára sikerUll HÓ «s SÁRCIPÓKET nagy választékban legolcsóbb árak mellett beszerelni HA-HA cipőáruház, Kelemen ucca 12. Revolveres rablótámadás egy belvárosi banKüszlelben B tapest, november 23. Ma délelőtt fél 12 örakor a Petőfi Sándor-uccában lévő Gorzó és társa banküzletbe két fiatalember állított be. Az egyik revolvert rántva az ajtónál meg­állt, a másik a kasszához futott, ahonnan kétezer pengőt vett ki. Ezután a kasszát ki­fosztó rabló revolveres társának védelme alatt kiugrott az ajtón és futásnak eredt. Társát, aki röviddel később követte, a Városház-uccá­ban Varga Lajos soffőr és Bocskai István ma­gántisztviselő rendőrök segítségével elfogták. 'Az elfogott rabló Tamás István 22 éves cipész­segéd. Tamás István társáról azt mondotta, hogy Is nevét nem tudja biztosan, Bárányi Mihály­nak, vagy Stifter Mihálynak hívjak, aki a Füzér uccában lakik. Éhes volt, azért rabolt. A jó ruhában levő rabló azonban inkább min­denre elszánt suhanc benyomását kelti Tamás Istvánt megbilincselve vitték a főkapitány­ságra. Itt már a társáról határozottan állí­totta, hogy Schifter Mihálynak hívják, cipész­segéd és szintén 22 éves. Nemrégiben elvesz­tették állásukat, pénz nélkül voltak és elha­tározták, hogy akármilyen uton is pénzt sze­reznek. A rablás gondolatát Schifter pendí­tette meg, ő beleegyezett Tegnapelőtt terep­szemlét tartottak. Végignéztek a belvárosban több bankfiókot, mig végül a Gorzó-féle bank­üzletet találták megfelelőnek. Tamás azt állította, hogy nem akart senkit agyonlőni, csak ijesztésül volt nála a re­volver. BELVÁROSI MOZIBAN ma utolfár a a szezon legsikerültebb magyar szövegű énekes táncos vígjátéka -AL liLCüi^L 1) álVáliy a legjobb magyar színészek főszereplésével Azonkívül: Ünnepségek Kariníhióban és Fox Híradó Előadások kezdete 5, 7, 9, vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor. Zombori Rónay Imre 800 ezer pengős pere rokonai ellen Érdekes keresel a szegedi törvényszék elöli a 477 holdas P&lInkAs-malor öröbséqe körül (A Délmagyarország munkatársától) Zombori Rónay Endre kiszombori lakos, aki né­hány évvel ezelőtt is dúsgazdag földbirtokos volt, ez év tavaszán szegényjogon 800 ezer pengő ér­tékű pórt indított nokonai: Rónay Imre, Rónay Gyula és Rlaskovits Péterné, született Rónay Mag. da ellen. A szegedi törvényszékhez benyújtott ke­resetében azt kéri a bíróságtól, hogy ítélje meg részére az úgynevezett »Pálfnkés major* felerészét, 477 hold földet, valamint az itt lévő szeszgyár felét és a föld hozamát visszamenőleg 1926-ig. Az érdekes pör örökösödési ügyből keletkezett. Zombori Róuay Emő, akinek Kiszomborban vol­tak birtokai, 1913 juüusában meghalt. Mivel gyér. mekei nem voltak, tekintélyes vagyonát unokaöcs­csére: Rónay Dénesre és Rónay Endrére, — akik Nem repríz I Korzó Mozi Kedd, szerdán Nem repríz I Nagy vígjáték esték! Buster mint infanteristá a neveltetés koronázatlan királyának legufabb attrakciója 9 f. ban. Azonkívül Zoro és Huru A kopenhágai rikkancséi: 10 vidám felvonásban Előadások kezdete 5, 7, 9 órakor. akkor mindketten kiskorúak voltak — hagyta vég­rendeletiig. A halála előtt néhány hónappal kelt végrendelet ugy intézkedett, hogy im kórt vélj esi majort, 700 hold földet Ró nay Dénes kapja azzal a kikötéssel, hogy azon atyja, Rónay Jenő haszonélvezőé ha­láláig A Pálinkás-majort kitevő 1000 holdat Rónay Dé­nes és Rónay Endre felerészben kapták azzal a megszorítással, hogy ha valamelyikük fiuutód nél­kül hal meg, akkor a felerészét a másik örökli, ép ezért a birtokot sem megterhelni, sem elidege­níteni nem lehet Rónay Ernő a családi házat kiszombori házait bútorait ezüstnemüit nővérei­re hagyta. A végrendelet kihirdetése utáni hagya­téki tárgyaláson a kiskorú örökösök gyámjai: Ró­nay Dénes édesapja és Rónay Endre édesapja osz­tályos egyezséget kötöttek, amelynek értelmében a két kiskorú örökös kölcsönösen lemond utó­öröklési jogáról, Rónay Endre megkapja a kőrt­vélyesi birtokot amely 76 holddal nagyobb, mint az örökölt Pálinkás-major fele és Rónay, Dénes egy tagban kapja meg a Pálinkás-majort a rajta lévő szeszgyárral együtt A világháború kitörése után Rónay, Dénes, mint huszárfőhadnagy vonult be és , 1910 ban orosz fogságban elprasztnft. Birtokát háromnyolcad-háromnyolcad részben Ró­nay Imre és Rónay Gyula, kétnyolcad részben Ró­nay Magda örökölte. Rónay Endre a körtvélyesi birtokot éveken ke­resztül épségben meg tudta tartani, de 1925-től kezdve egyre-másra adogatta el a földeket és egy­két évvel ezelőtt teljesen elszegényedett. A most benyújtott keresetében Rónay Endre előadja, hogy az örökhagyó végrendeletében ugy rend 'kezett reá és Dénesre vonatkozólag, hogy amelyikük tuiéU a másikat, az örökli az elhalt részét Is a Páünkás majorból, i föltéve, ha fiuörőkös nem marad utána. Rónay Dénesnek gyermeke nem volt ennek ellenére nem ő, hanem az oldalági rokonok örökölték Dénes , vagyonát j Az 1913-ban megtartott hagyatéki tárgyaHson — mondja a keresetlevél — az osztályos egyezsé­get az ingatlan vagyon az utóöröklési jog feljegy­zése nélkül és annak mellőzésével kötötték meg. A két kiskorú örököst a gyámok kölcsönösen lemondatták utőőröklési jogukról. Ez azért tör­ténhetett meg, mert ott egyikük sem volt kellő­képen képviselve gyámjaik által, a gyámoknak ugyanis az állott érdekükben, hogy ez az utó­öröklési jog töröltessék, mert ez esetben bárme­lyikük halála után nem a másik, hanem az oldal­ági rokonok öröklik, akik azonosak voltak a gyá­mokkal. Hogy a kiskorú örökösök érdekei lehető­kép megvédhető legyen, eseti gondnokot kellett volna kirendelni — irja Rónay Endre. Az osztá­lyos egyezség reánézve — mondja tovább — nem járt kellő haszonnal, mert az a 76 hold föld, ami­vel többet kapott nem kárpóíofja őt uióöröklésl Jogának elvesztésért, ö tehát ellenszolgáltatású' nem kapott semmit. Nem tekinthető ellenszolgáltatásnak az sem, hogy birtokát elidegenithette, mert tapasztalatlanság folytán elherdálta egész vagyonát. Inkább az lett volna a kedvezmény, ha az elide­genítési jog fenmarad, mert a háború alatl és után az volt a szerencsés ember, aki meg tudta őrizni földjét A kiskorúak egyezségét a gyám­hatóság jóváhagyta ugyan, azonban a jogszabály az, hogy a kiskorúak jogkezelése még gyámha­tósági engedéllyel is semmis, ha az visszteher nél­kül terhes a kiskorúra. Mindezek alapián Rónay Endre kérte az akkori egyezség hatálytalanítását az utóöröklést Jogának megállapítását és a 800 ezer pengó' értékű birloR odaítélését. A megtámadott örökösök a keresetnek ellent­mondottak- Ama hivatkoztak, hogy a birtokokra azóta hasznos bermházásokat eszKözöttek és Ró­nay Endre csak azért indította évek mulva ezt a pőrt, mert vagyonát eltékozolta és most így akar ujabb vagyonhoz jutni. Dr. Kelemen tőrvényszéki biró néhány nappal ezélőtt tartott másodízben tárgyalást ebben az érdekes ügyben Kiszomborban. Kihallgattak ren­geteg tanút akik Rónay Endre költekező éfetmódfára nézve tettek vallomást. Elmondották, hogy Rónay mulatott, pezsgőzött, mecénása volt a Makói TK-nak, amelynek 110 mlDló boronát adott trlbűnépilésre. Elvált fele­sége azt vallotta, hogy azért vált eí férjétől, mert látta, hogy ez a gazdálkodás a romlásba vezet. A biróság elnapolta a tárgyalást szakértők meg­hallgatása végett Köszönetnyilvánítás Mindazon rokonnak, ismerősnek, jóbaráfcnak, valamint a Szegedi Temetkezési és Hajós Egyleteknek, kik meg* jelenéflflkkel, valamint virágokkal felejthetetlen drága jó anyánk özv. Pálfy Ferencné temetésén fájdalmunkat enyhíteni i gyökeitek, siratón mondánk hil&s köszönetet. A gyászoló csal&d A Szegedi Temetkezési Egyesü­let elnöksége és tisztikara mélyen megrendült szívvel tudatja, hogy 36 éven át voll szeretett és nagyrabe­csfllt elnöke Nemecskay István ny. Iskolaigazgató-tanító f. hó 23 án, hétfőn hajnalban hosszas betegség, a halolti szentségek ájtatos felvétele ntán meghalt. Temetése f. hó 25-én, szerdán lesz Budapesten (Bethlen u 10. I) Emiéhét örökké szeretettel őrizzük. Szeged, 1931. nov. 23. ts As. elnökség. tjflBf

Next

/
Oldalképek
Tartalom