Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-19 / 263. szám

E földbérhátralékok törlesztése, a közlegeifik felparcellázása és a termelési kataszter ügye a mezőgazdasági bizottság előtt Csendőrséget kér a tanyákra a bízottság (A Délmagyarország munkatársától.) Annak Idején részletesen ismertette a Délmagyarország dr. Bokor Pál tb. főügyész javaslatát, amelyet a szegedi főldbérlőkérdés megoldására dolgozott ki és nyújtott be dr. Pálfy József polgármesterhelyetteshez. A javaslattal szerdán délelőtt foglalkozott a mezőgazdasági bizottság, amely Kiss Ferenc nyugalmazott miniszteri tanácsos elnökletével tartott ülést. A mezőgazdasági bizottság a javaslat egyik pontját sem találta elfogadhatónak. Dr. Bokor Pál javaslatának, mint emlékezetes, az volt a leglényegesebb része, hogy a város tőkésítse a földbérhátralékokat, a tőkésített bérhátralékokkal terhelje meg a bérföldet és kötelezze az egyes parcellák mindenkori bérlőjét, hogy a béren felül fizesse meg a negyven-ötven félévre elosztott törlesztési összegeket. A város szükség esetén leszámitoltathatná a tőkésített hátralékot és igy nagyobb összeghez juthatna. A javaslattal szemben a mezőgazdasági bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy az keresztülvihetetlen, mert — amint azt dr. Bokor Pál is megállapította javaslatában — a hátralékok megnövekedésének elsősorban az irreális földbér az oka. Igy tehát az amortizációs részletekkel megnagyobbított földbéreket még kevésbé fizethetnék" a bérlők". Megvalósíthatatlannak találta a bizottság azt a javaslatot is, amelyben azt indítványozta dr. Bokor Pál, hogy a város készíttesse el a bérföldek minősége alapján a termelési katasztert. Ennek a kataszternek az lenne a rendeltetése, hogy a bérlők minden egyes bérparcelláról megtudhassák, mit milyen módon termelhetnek rajta a legeredményesebben. A bizottság 'szerint a kataszter összeállítása igen hosszadalmas és költséges munka lenne anélkül, hogy nagyobb gyakorlati hasznot várhatnának CSe a bérlők, vagy a város. Hasonló sorsra jutott az indítvány harmadik része is. Bokor Pál azt javasolta, hogy a 'város hasítson ki ezer holdat a közlegelőkből, azt ossza föl öt-tizholdas parcellákká és adja bérbe olyan földmiveseknek, akik kötelezik magukat, hogy az egész parcellát egységes gyümölcsfákkal telepítik be. Bizonyos ideig nem fizetnének érte bért, öt év mulva ingyen taegkapnák öröktulajdonul a várostól a bérelt parcella felét, a másik, szintén betelepített fele pedig ellenszolgáltatás nélkül viszseaszálna a városra. A város a betelepített gyümölcsösöket azután bérbeadhatná. A mezőgazdasági bizottság véleménye szerint a javaslat azért nem valósitható meg, mert a váiy>snak mindössze 1700 hold közlegelője van, ebből tehát ezer holdat nem lehet kihasítani az állattenyésztés érdekeinek veszélyeztetése nélkül. De a közlegelő területe nem is alkalmas mindenütt gyümölcsös létesítésére. A város különben semmiféle módon sem garantálhatna megélhetést négy-öt éven keresztül a gyümölcsös bérlőinek, már pedig a bérlök a gyümölcsösből csak néhány év mulva láthatnának termést. Bokor Pál javaslata a mezőgazdasági bizottság véleményével kerül a novemberi közgyűlés elé. Széchenyi Mozi Ma csütörtökön utoljára A szegedi közOns&g eéqltangiü kritifrála szerint a legsikerültebb katonai bohózat: Csókos regiment Énekes, zenés, táncos filmbohózat Előadások kezdete 5, 7 és 9 órakor. Foglalkozott a mezőgazdasági bizottság más ügyekkel is, igy letárgyalta azokat a panaszokat, amelyek leginkább Alsótanyáról érkeztek a városhoz az egyre gyöngülő mgyonbiztonság miatt. Az alsótanyákon napirenden vannak a kisebb-nagyobb tolvajlások" és a bizottság megállapítása szerint az államrendőrség képtelen arra, hogy biztosítsa a tanyavilágban a rendet A bizottság azt javasolja, hogy az államrendőrség működési területét a város belterületére korlátozzák a hatóságod, a tanyákon pedig bizzák a rendet a csendőrs'égre. Megállapította a bizottság, hogy Rószkén régebben is csendőrség látta el a szolgálatot Az ülés napirendjén szerepelt még a Futura ügye is, amely ellen különböző panaszok merültek föl. A gazdák elsősorban azt sérelmezik, hogy a^ Futura csak nagyon kis tételekben vásárol gabonát Érdekes pontja volt még a napirendnek" a káptalani földek bérletének ügye. A szegedi gazdák körében ugyanis már régebben fölmerült az a kívánság, hogy a létesítendő püspöki káptalan számára fölajánlott városi föl-, deket nagyobb tételekben és hosszabb időre adja bérbe a város. Ez a kívánság most, hogy Szeged hivatalosan is székhelye lett a csanádi püspökségnek és igy rövidesen sor kerül a káptalan megalakítására, aktualitását vesztette, mert a kérdéses földekét a káptedan át-' veszi. Bezdtíu prelátus szociális léren együtt Uiván működni a sajtóval Küldöttségek ax uj belvárosi plébánosnál (A Délmagyarország munkatársától.) A" vasárnapi ünnepélyes installáció óta üdvözlő küldöttség küldöttségnek adja át a belvárosi plébánia kilincsét Sorra fölvonul a* uj plébános, Bezdán József prelátus, püspöki helynök elő t az egész város, hogy üdvözölje Szeged uj főpapját Várhelyi József őrökében. Szerdán délelőtt a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének küldöttsége üdvözölte Danner Jánosné elnöknő vezetésével. Dannerné a pusztaszeri Árpád Egyesület tiszteletét is tolmácsolta. Az alsóvárosi franciskánusok küldöttségét páter Vén Jakab vezette. Szerdán délelőtt fogadta Bezdán helynők a szegedi sajtó képviselőit is. Az újságírókat nagy szeretettel fogadta a Belváros uj plébánosa és üdvözlő beszédükre hosszabban válaszolt Kijelentette, hogy tisztában van a sajtó munkájának nagy jelentőségével és örömmel vállalkozik arra, hogy szociális téren együtt dolgozzon a sajtóval. Hangsúlyozta, hogy a sajtó munkásságát egész életében nagyra értékelte, mert meg van győződve arról, hogy minden lap, $pggeUenM pottÖMd psártáHásatói, világnézetétől nagy, nemzeti és emberi célokat szolgál. Beszélt a szegedi sajtóról is éa őrömmel állapította meg, hogy a sacgedi újságírás, amelynek neme* tradíriói vannak, mindig az élen járt és sok értékés ML, wjságirót ajándékozott a magyar kGzétetnek". Arra * kérte a sajtó képviselőit, hogy őrizzék ezt a nemes tradíciót a jövőben is, mert egymás meggyőződésének tisztetetbentartásávai és saját meggyőződésük szolgálatával esak hasznot hozhatnak a köznek. , Bezdán József sokáig elbesoflgefett az njságirókkal, régi szegedi emlékeit elevenítette fel,; kedves történeteket idéeett abból az időből, amikor még szegedi káplán vdR Ivönkovics rókusi plébániájén Várhelyi Jfoseflel együtt 'és amikor a legmelegebb baráti szálak fűzték a szegedi újságírókhoz, Békeffy Antalhoz,: Kulinyihoz, TTjtaki Antalhoz. Az újságírók után a MŐPavárosrifez egyházközségének vezetőségét fogadta a preíSfes. A Templom-téri városi bérház lakóinak ugye (A Délmagyarország munkatársától.) A Templom-téri városi bérház lakóinak ügye — mint ismeretes — lekerült a hivatalos élet napirendjéről azzal a határozattal, amelyet ebben az ügyben a kisgyűlés hozott a lakóknak a kisgyűlés határozatát követő felmondásával. A közérdek aktái azonban nem tekinthetők lezártnak, mert a közönség részéről az ügygyei kapcsolatosan egyre több és ujabb kérdést vetnek fel és mert felmerült annak' a kérdése, hogy nem marad-e május 1-én a Templom-téri városi ház legtöbb lakása üresen? Meg kell vizsgálni mindenekelőtt, hogy kik azok, akik' — a kisgyűlés egyik szónokának kijelentése szerint — terrorisztikusan akartak' fellépni a várossal szemben. A Templomtéri városi bérháznak 12 lakója van. A házbérmozgalmat 10 lakó együttesen indította meg, nem csatlakozott a lakók' együttes akciójához a belvárosi plébánia hivatal, amely a földszinti hivatalhelyiségekért nem fizet bért, amelynek azonban az első emeleten 3 szobás lakása van és nem csatlakozott dr. Menyhért Gáspár egyetemi tanár, akinek az első emeleten 4 szobás lakása van. Bésztvett a mozgalomban Fodor Jenő nyugalmazott polgármesterhelyettes, aki egy elsőemeleti 3 szobás lakást 1740 pengőért bérel és akinek a bérét november 1-én 1700 pengőre mérsékelték. Pirányi Béla miniszteri osztálytanácsos is részt vett az akcióban, akinek elsőemeleti 3 szobás lakása után szintén 1740 pengő volt a bér és aki november l-e óta 1700 pengőt fizet, Csornák Elemér kántor, dr. Taraiossy Béla törvényszéki biró, Malitzky Oszkár tábornok, akik egy-egy másodikemelet! 1 háromszobás lakásért 1(524 pengőt fizettek1 és akiknek évi bére november l-e óta 1600Ü pengő. Dr. Scháffer Ferenc postaigaegató egy; másodikemeleti 4 szobás lakásért 2204 pengőt fizetett, november l-e óta bérét 2000 pengőre; mérsékelték. Dr. Listkay Lóránd királyi] ügyész, Müller Antal építész és Mayer Antal; társadalombiztositóintézetí főtanácsos egy-egy,\ harmadikemeleti háromszobás lakásért 1508' pengőt fizettek, amit 8 pengő elengedésével 1500 pengőre mérsékeltek november l-tőll kezdve. Végül részt vett a mozgalomban dr., Papp Menyhért rendőrtanácso6, aki a harma-' dik emeleten levő négyszobás lakásáért 2088. pengő bért fizetett és akinek lakbérét 1800 pengőre mérsékelték. Meg kell állapítani a kisgyűlés határozata! után is, hogy ezek a bérek a mid viszonyokhoz képest magasak. Már a mult évben lehetett kapni elsőemeleti lakást évi 1800 pengő' bérért és az idén a legtöbb háztulajdonos szívesen mérsékelte ezt a bérösszeget is. Ezzel szemben a Templom-téri városi bérházban egy elsőemeleti négyszobás lakás 2200 pengő bért fizet és 1800 pengő évi bérért csak a har-' mademeleti négyszobás lakást adják". Igaz,' hogy a házbércsökkentéssel a város jövedelmei megint esnének, de ez még mindig jobb,] mintha a város bérházainak lakásai lassankint üresen maradnak és átmegy a köztudatba, hogy a városi lakások drágák" és a városhoz csak az menjen lakni, aki magánembernél nem tud lakást kapni, mert a város,1 mint háztulajdonos nem ismer sem arányt, sem mértéket