Délmagyarország, 1931. november (7. évfolyam, 249-272. szám)

1931-11-19 / 263. szám

,Nem engedem, hogy a lestvérem ártatlanul szenvedjen, inkább üljön az uram .. " Drámai Jelenetek az*Héi9ttlila előtt egy gyilkossági per tárgyalásán (A Délmagyarország munkatársától.) A mait év leién a Somogyi-telepi Tyukász-kocsma közelében halálosvégü verekedés játszódott te. A kocsmában egy társaság mulatozott, amelynek tagjai Huszár Pál, Sallay József, Malmos György és Tápai János vollak. Ugyancsak az ivóban foglalt helyet Boldizsár Sándor algyői legény is, akit a társaság többször az asztalához invitált, de aki a meghívást mindig visszautasította. Záróra felé fenyeget volt a hangulat, ezért a kocsmáros azt tanácsolta a legénynek, hogy menjen haza. Néhány perc múlva betoppant az ivóba a legény öccse, Boldizsár János és most már a két legény elindult Algyő felé. Alig haladtak száz-százötven métert, amikor hátulról megtámadták őket. Boldizsár Sándort egy léccel leütötték, mielőtt védekezhetett volna, Loldizsár Jánost pedig leszúrták. A legénynek a nyakát járta át a kés pengéje és azonnali halált okozott A rendőrség másnap reggel letartóztatta mind a négy férfit, akik ellen szándékos emberölés büntette miatt indult meg az eljárás. A törvényszéki tárgyaláson a vádlottak egyike sem vállalta, hogy ő szúrta volna le Boldizsár Jánost Mindegyik a másikra tett terhelő vallomást, de főleg Sallatf Józsefet vádolták valamenynvien. Malmos György a halált okozó bicskáról elismerte, hogy az övé volt, de azt állította, hogy azt Tápainak adta kölcsön, aki viszont Sallaynak adta azt át A biróság a védők kérésére elrendelte annak a körülménynek a tisztázását, hogy a másik három vádlott összebeszélt-e a fogságban arra nézve, hogy a gyilkosság elkövetését Sallayra tolják. Kihallgattak több rabot a Csillagbörtönből, akik azt igazolták, hogy hallottak a három vádlott között ilyesféle beszélgetést. Tápai Antal a vallomások végén Sallay ellen tett terhelő vallomását visszavonta. A biróság ítéletében Malmos Györgyöt és Huszár Pált a vád alól felmentette, Tápai Antalt és Sallay Józsefet pedig 10—10 esztendei fégy házra Ítélte mint társtetteseket a szándékos emberölés bűntettében. A biróság megállapította, hogy a két eKtélt volt az, akik Boldizsárékat megtámadták és Sallay tette a halálos szórást Az üggyel szerdán foglal koeott a SMffdi HéMI" tábla Sjtotttfy-tanácsa. A tárgyalás során izgalmas események játszódtak le. Az iratok ismertetése után dr. Balogh Béla, Sallay védője bizonyitáskíegészitési Indítványt terjesztett elő. Elmondotta, hogy a vádlottak elitéltetése óta többen felkeresték ,őt irodájában és olyan értelmű kijelentést tettek, bogy Sallayra Malmos tolta rá a bűncselekményt. Néhány nappal ezelőtt egy férfi és egy nő jelent meg irodájában, akik elmondották, hogy találkoztak Malmossal, aki részeg volt és azt mondotta, hogy sikerült rányomni az ügyet Sallayra. Előadta még a védő, hogy Malmos a bűncselekmény eK5tt vaió napon olyan kijelentést tett hogy A mér másnap amúgy is börtönben lesz. Arra nézve |s kérte a bizonyítás elrendelését hogy a meghalt Boldizsár Jánosnak jelentős összege volt a bankban. Ezt a pénzt valaki kivette és ennek a pénznek nyoma veszett Tanukat jelentett be arra is, hogy Boldizsár János a gyilkosság előtt benojárt a Csongrádiban és a gyilkosság estéjén találkája volt a Tynkász-bocsmában Malmos Györgygyet A biróság a bejelentett indítványokat elutasította. Ezután Skuitéty elnök tett váratlannl érdekes bejelentést Előadta, hogy néhány nappal ezelőtt Sallay apósa, Forrai János, aki egyúttal apja a másik vádlottnak, Tápai Antalnak, eljuttatott a rendőrség utján egy bicskát a bírósághoz azzal, hogy azt most találta meg a kut mellett elrejtve és a bicska veje tulajdona. Ez a kés annyiban birt fontossággal, mert Sallay mindvégig tagadta, hogy lett volna bicskája. Forrai János azt is közölte a táblával, hogy vallomást kíván tenni az ügyben. Fórrai János vallomását Izgatottan lesték a 1 lottak. Az öreg előadta, hogy Tápai Antml vádlott az 5 fia, Sallay József pedig « veje. A bicskát a napokban találta meg és ez a bicska lehet az, amellyel Sallay a tettét elkövette és amelyet acután eldugott A biróság ezután Satlay feleségét saflHtJa M, hogy akar-e vallomást tenni, az asszonv kiielen^J hogy akar: — Nem engedem, hogy Tápai, a testvérem tattanai üljön, inkább üljön az ttram.. mm Ezután magát átkozva és gyermekei életére es-j küdőzve kijelentette, hogy a bicska férjéé vott., Sallay a vallomásra megjegyezte, hogy a bícs-i kát csakis otthon használta cipőpucolásra. — Téged pedig — fordult ezután Sattay a feto-i ségéhez — ezek után nem ismerlek el többé fele-í ségemnek... A biróság Forrai Jánost és Saftay Jóesefnét vai-j tamásukra megeskette. A perbeszédek elhangzása után a btröság dél-', után öt órakor hirdette ki ítéletét A tábla a tör-j vényszéki Ítéletnek a minősítésre és a büntetési kiszabására vonatkozó részét megsemmisítette a vádlottakat tettestársaságban elkövetett halált okozó súlyos testisértés bűntettében és könnyül testisértés vétségében mondotta ki bűnösöknek ési Sallay Józsefet hat, Tápai Antalt háromesztendei1 fegyházra ítélte. Az ügy végső fokon a Kurta elé feerfll. evőeszközök, tálcák, dísztárgyak, egész olcsó afándéktárgyak, iparművészeti újdonságok, sváfei Arák, hrilliáns ékszerek legolcsóbban bizalommal Relch Mór és Tlö neszvéntifársaságnál Kelemen i. 11. ™ Salát vtilanvarfire berendvzatt éra- és ékszarmflbahra. II törvényszék felmentette a Hangya szegedi fiókjának sikkasztással vádolt vezetőit (A Délmagyarország munkatársitól) A szegedi törvényszéken dr. Apezy Ernő egyesbiró eWtt szerdán két volt Hangja-fiókvezető állott sikkasztással vádolva. Az egyik, Olasz György a szegedi főüzletet vezette éveken keresztül, a máik vádlott Ltetakner György, az ujszegedi fiók vezetésével volt megbízva. Olasz Györgyöt 4200 pengős hiány miatt amelyet a leltározásnál észleltek a vezetők, bocsájtotta el az igazgatóság állásából és egyúttal feljelentést tettek ellene. A vád szerint Olasz György a folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntettét 1929 és 1930-ban követte el olyan módon, hogy a kiárusítás és a többi fiók ellátása végett reábízott áruk egyrészét illetve az azokért befolyó vételárat eltulajdonította és ezáltal a Hangyát me^árosította. Hogy a sikkasztását leplezze, manipuÜHt a számlákkal, olyanképpen, hogy egyes fiókokat: csupán számlát küldött az árukkal az illetS fiókot megter. helte, de az árut a nála esetenként megtartott leltározásig le nem szállította, hanem azzal a nála BELVÁROSI MOZIBAN MA PREMIER!!! MAGYAR Az első 100 százalékos beszélő, éneklő, zenésfilm \ KÉK műm a legelső magyar azlnéazek: G ó z o n Sárossy 5 regi Vendrey Jávor Makláry P e t h e s Rédey Nelly Gárdonyi Előadások kezdete : 5, 7 és 9 órakor. főszereplésével Azonkívül: Magyar Híradó mutatkozott hiányt leplezte. Igy a felügyelők néha még árutöbbletet is konstatáltak nála. Később azonban állandóan hiánnyal dolgozott Az igazgatóság az első nagyobb hiány esetén garanciát vállalt érte, de később, amikor a hiány 4200 pengőre emelkedett, elbocsájtotta és feljelentette,. Az ujszegedi fiók vezeWje elleu az *oH a vád, hogy 400 pengő értékű árut elsikkasztott és Obs*j Györggyel összejátszott. Q volt ugyanis az a fiélw vezető, aki a főüztetből küldött számlát áru néUi kül elfogadta, hogy az áruval Olasz a nála mutatkozó hiányt palástolni tudja. A szerdai főtárgyaláson Olasz beismerte a hiányt, de azzal védekezett, hogy a hiány a Hangya üzleti politikája révén állott elő. A felügyelők ugyanis arra törekedtek, hogy minden fióknál többletet matassanak ki, mert az tetszett az igazgatóságnak. Ezt a törekvésüket mindenképen igyekeztek érvényre juttatni, sőt egyik-másik felügyelő azt is1 kijelentette, hogy csak olyan fiókvezetőt tör meg, akinél felesleg mutatkozik. Nála 1929 elején tör-í tént egyik leltározásnál az egyik felügyelő 1500 pengős többletet állapított meg, ami tulajdonképen tévedés volt Hiába íeklamátta azonban, ezt a többletet a terhére írták és mivel többlete w>R, nem irták javára a szokásos portást, beszáradást,; romlást, hogy ilyen módon stimmeljen a kassza. Mivel tudta, hogy tulajdonképen többlete nem volt, a következő leltározás előtt arra törekedett, ftogy most már a helyes számítás esetén se mutatkozzék a hiány. Ezért tényleg küldött számlát az ujszegedi fióknak, de az árut a leltározásig viszszatartotta. ^livel nem tudta, hogy pontosan menynyi árut kell visszatartani, hogy egyezzék a leltár, biztonság okáért nagyobb összegről küldött számlát és igy a felügyelő ismét többletet állapított meg és ismét nem irta javára a szokásos jóváirni valókat Igy hajszolódott bele mindég jobban és jobban a dologba, mert féltette állását.; Tagadta, hogy a hiányból egy fillérnyit is a saját céljaira fordított volna. Lichkner Dezső védekezése is ez volt. Tagadta, hogy Olasz Györggyel összejátszott volna. A bíróság rengeteg tanút hallgatott ki, majd dr. Kővé rg Ottó védőbeszéde után Ítéletet hozott, amelyben mindkét vádlottat felmentette az ellene emelt vád alól. A biróság nem látta beigazoltnak, hogy Olasz György fondorlattal akart volna magának jogtalan vagyoni hasznot szerezni. A 4300 pengőnyi hiány mondja az itélet — az olyan nagy forgalom mellett, amilyent a főüzlet lebonyolított, előállhatott gondtalan üzletvezetéstől is és ez az: összeg a nagy forgalom mellett nem számottevő. A biróság nem látta Olasz bűnösségét fennforogni abban a vádpontban sem, hogy igyekezett a számlákkal rejtegetni a hiányt mert beigazolódott^ hogy ezt azért tette, mert állását féltette. Ezen az alapon mentette fel az ujszegedi fiók vezetőjét is. A felmentő itélet ellen az ügyész fellebbezést jelentett be.