Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-22 / 240. szám

A rendkívüli közgyűlés hozzájárul! az aszfallfavilási munkálatok megkezdéséhez burkolatok olyan rossz állapotban vannak, hogy minden pillanatban súlyos baleseteket okozhatnak" (A Délmagyarország munkatársától.) Szerdán délután dr. Aigner Károly főispán elnökletével ösz­«zeölt a kisgyűlés, hogy előkészitse a rendkívüli közgyűlés napirendjét és letárgyalja a saját napi­Bendjére tűzött kisgyülési ügyeket, A rendkívüli közgyűlés napirendjére az aszfalt­Javítási munkálatok váilalatbaadását tűzték ki. A Javaslatot a kisgyülésen dr. Csonka Miklós tanács­nok ismertette. Elmondotta, hogy a megtartott versenytárgyaláson a legelőnyösebb ajánlatot a fJirsch Mihály budapesti cég tette, amely az asz­faltburkolatok kijavítását 181.140 pengőért vál­lalja. A vállalati összeget a város 1932 január el­aején kezdődő öt év alatt fizetheti ki félévi rész­letekben, a hivatalos kamatlábnál két százalékkal magasabb kamatteherrel, de minimálisan nyolc ifc félszázalékkal. Petrik Antal azt javasolta, hogy a város szegedi munkások foglalkoztatására kötelezze a vállalkozót Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes elmon­dotta, hogy a rendkívül nagy mértékben megron­gálódott aszfaltburkolat komoly baleseteknek lehet az okozója, éppen ezért a munka igen sürgós. Azt Javasolja, hogy a kisgyűlés mondja ki a határozatra ae azonnali végrehajthatóságot jelentő sürgősséget. Dr. Szekerke Lajos tiszti ügyész a főispán ér­deklődésére elmondotta, hogy csak az olyan munká­latok végrehajtására mondhatja ki a közgyűlés •x azonnali végrehajthatóságot, amelynek vállalati összege nem haladja meg az ötvenezer pengőt, fcülönben a vállalkozó csak saját felelősségére %ezdhetí meg azonnal a munkát. A kisgyűlés ez­Mtán az előadói javaslatot fogadta el. A kisgyűlés napirendjén még két tárgy szerepelt. Az első a Kőrös—Tisza—Marosmenti Armentesitő (Társulat kérelme volt. A társulat a tápéi réten Wajvizlevezető csatornát szándékozik építeni, ehez Déri a város engedélyét. A kisgyűlés az engedélyt megszavazta, de azzal a feltétellel, ha a társulat kártalanítja az érdekelt birtokosokat. Lájer Dezső interpellációval szerepelt a kis­gyűlés napirendjén. Elmondotta, hogy a Gedó meL tctti rokkantteleptől a városba vezető ut gyalog, járóinak elkészítése azért késik, mert az összes érdekelt telektulajdonosok közül egy, Danner Pé­fer nem vállalta a ráeső költségeket Lájer arra kérte a város hatóságát, hogy Dannert kötelezze ti hozzájárulás vállalására. A polgármesteri válasz bejelentette, hogy a város hatósága Danner Pé­tert kötelezni fogja a törvényes kereteken belül a ráeső költségek megtérítésére és igy a gyalogjáró elkészítésének nem lesz akadálya. öt óráig tartott a kisgyűlés és negyed 6-kor dr. 'Mrgner Károly főispán megnyitotta a rendkívüli közgyűlést, ifcft a közgyűlés tagjainak egyrésze élénk éljen­zés sel fogadott. A kisgyűlés aszfaltjavitási javaslatához Balogh Péter szólalt fel elsőnek. Szeged aszfaltburkolata • legsilányabb az egész országban, éppen ezért csodálkozik azon, hogy. a város hatósága ugyan­ilyen rossz minőségű javítóanyag alkalmazását java­solja, sokkal célszerűbb lenne, ha nagyforgalmu HANGOS 33 SZÉCHÉNYI MOZI» Horvhth MlhAly ucca 1Q. izém. TELEFON 33. Közkivána tra Ma csütörtökre prolongálva Erzsébet királyné Monumentális hangos lllm ll letezef, 3 részben I. Fejedelmi nAsz. II- A mayerllngl tragédia. III. A királyné tragikus halála. A békevilág fejedelmi pompája! Ezt megelőzi: SZÓZAT — énekli a Budai Dalárda. FOX — hangot hlradO. MIKI es a GORILLA, hangos frUkkfllm. Vasárnap : 3, 5, 7, 9 HCtköxnapokon : S. 7. 9 Pénztár d. e. 10—12-ig Pénztár délután 4 érától Helyárak 30 í.-löl 1 p.-Ig. utvonalak aszfaltburkolatát végérvényesen felszed­nék, ezzel javítanák ki a kisebb forgalmú uccák burkolatát, a nagyforgalmu occákat pedig kocka, kővel burkolnák. Ezeken a helyeken a rosz asz­falt javításával a város csak a pénzt dobja ki, mert néhány év múlva újra javítani kell majd a burkolatot. Felveti azt a gondolatot, hogy a kisebb forgalmú uccák burkolatát a szegedi téglagyá­rakban égetett kongó téglákból kellene elkészíteni. Ez sokkal tartósabb és olcsóbb burkolat lenne az aszfaltnál és foglalkoztatná a szegedi téglagyára­kat is. Glücksthal Lajos és Juhász János ntán Pick Jeaő I kisgyűlés JavaslaflSnB^ tf'o-á&iR ajánlja, bár kétségtelen, hogy igen nagy és már jóvá­tehetetlen hiba volt a szegedi uccák aszfalttal való burkolása. Az aszfaltburkolata uccákat men­tesíteni kellene a teherforgalomtól. Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos a for­galom irányítását lehetetlennek tartja, mert nem a forgalomnak kell a burkolatok szerint meg­oszolnia, hanem a burkolatokat kell a forgalmi szempontok figyelembe vételével készíteni. Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes tájékoz­tatta a közgyűlést arról a felelősségről, amely, jogilag és erkölcsileg a városra hárulna az aszfalt­javitási munkálatok további elhalasztásával. A bur­kolat olyan rossz, hogy minden pillanatban súlyos baleseteket okozhat. De a késedelem anyagi vesz­teséggel is jár, mert a burkolat tovább rongáló­dik. Uj burkolásra a városnak most nincsen pénze, a meglévő burkolatok rendbehozása pedig elódáz­hatatlan kötelesség. A főispán névszerinti szavazást rendelt el. A köz­gyűlés 38 szóval 4 ellenében elfogadta • kisgyűlés javaslatát. A kegyúri bizottság pénteken válaszífa meg Várhelyi József pápai prelátus utódát (A Délmagyarország munkatársától.) Vár­helyi József pápai prelátus, belvárosi plébá­nos halálával a város egyik legdíszesebb egy­házi méltósága üresedett meg. A belvárosi plébániára már régebben kiírták a pályá­zatot és a legkülönbözőbb kombinációk ke­rültek forgalomba a plébánia betöltésével kap­csolatban. Igen sok érdemes papról beszél­tek, akik hir szerint be fogják nyújtani pá­lyázatukat, mikor azonban a pályázati ha­táridő lejárt, kiderült, hogy Várhelyi prelá­tus örökére csak' egy pap pályázik, az el­hunyt plébános hajdani káplántársa, Bezdán József makói prelátas-pjébdnos 'és püspöki helynölc. A kegyúri bizottság péntekien délben U össze, hogy megejtse a plébánosválasztást, amely egyszerű formasággá vált, mivel csak egy pályázóról lehet szó. A kíegyuri bízott­ság szabályszerűen megválasztja Bezdán Jó­zsef prelátust belvárosi plébánossá, akinek megválasztását a megyéspüspök fogja meg­erősíteni. A szegedi törvényszék felmentette dr. Erdélyi Máriát A fiatal vásárhelyi orvosnőt gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolták (A Délmaggarorsság munkatársától.) A műit év szeptember havának közepén dr. Erdélyi Mária hódmezővásárhelyi orvosnőnél megjelent egy ta nyai parasztasszony, Csendéi Imréné, aki gyomor­fájásról panaszkodott. A fiatal orvosnő epehólyag. hurut tüneteit vélt konstatálni, orvosságot irt fe) Csendemének, akinek az állapota azonban nem javult, sót egyre rosszabbra fordult. Két orvost is kihívtak Csendeméhez, akit azután súlyos has­hártyalob tünetei között beszállítottak a kórházba, ahol szeptember 23-án meghalt. Csendeiné a kórházi halálos ágyon, amikor kü­lönböző tünetekből már megállapították, hogy szepsis lépett fel, az őt kihallgató Molnár Endre detektivnek azt vallotta, hogy szeptember 2-án, amikor dr. Erdélyi Mária először megvizsgálta, »csinált vele valamit*. Ennek alapján az ügyészség magzatelhajtás és gondatlanságból okozott emberölés vétsége miatt vádat emelt dr. Erdélyi Mária ellen, akinek az ügyét szerdán tárgyalta nagy érdeklődés mellett a szegedi törvényszék Habermann.bmíc&&, A vád szerint dr. Erdélyi Mária 1930 szeptember elején Csendeiné magzatát eltávolította, azonban az a készülék, amivel a beavatkozást végezte, nem volt eléggé fertőtlenítve. Ez fertőzést okozott, Csendeiné hashártyagyulladást kapott és szeptem­ber 23-án meghalt. A biróság először a vádlott orvosnőt hallgatta ki. — Nem érzem magam bűnösnek, — mondotta dr. Erdélyi Mária. Csendeiné szeptember 2-án nem is járhatott nálam, mert akkor ágyban fekvő beteg voltam. Szeptember 16-án jött el hozzám először és gyomorfájásokról panaszkodott. Megvizs­gáltam és fájdalomcsillapítóul porokat rendeltem neki. Egyetlen szóval sem emiitette nekem, hogy áldott állapotban van. Azóta nem is láttam Csen­demét. A tanuk közfii először a férjet, Csendet Imrét szólította be Habermann tanácselnök. Nem tudott arról — mondta —, hogy a felesége áldott állr. pótban lett volna. Később arról beszélt hogy fele sége tényleg emiitette, hogy járt dr. Erdélyi Má­riánál. Ot orvost hallgatott ki ezután a blrőslg, akik Csendemét kezelték. Valamennyien azt vallották, hogy az asszonynak hashártyagyulladása volt és ennek következtében halt meg. Legérdekesebb volt dr. Gál Andor vallomása, aki kijelentette, hogy az asszony vallomása szerint ki volt zárva az, hogy Csendeiné áldott állapotban lehetett volna. A tanúkihallgatások ntán az orvosszakértők meg. hallgatására került a sor, akik a boncolás adatait ismertették és megállapították, hogy a boncolásnál semmi olyasmit nem észleltek, amiből ami lehetett volna következtetni, hogy Csendeinéoél valamilyen ' beavatkozás történt volna. Az orvosszakértők és dr. Mezei Pál védő között hossza vita keletkezett a kérdés körfii, majd vita kezdődött az figyész és a védő között. Valóságos klinikai előadások hangzottak el. A vitában dr. Erdélyi Mária is szót kért. — A Tauffer-féle könyvben benne van — mondta [ —, hogy a valódi és az álsárgatestek között semmi különbség nincs, még mikroszkóp alatt sem. — No kérem Tauffer professzor esak tndjaíl — jelentette kl erre dr. Mesei Pál. Az ügyészi vádbeszéd ntán a védP5 dr. Erdélyi Mária felmentését kérte azon as alapon, hogy az orvosnő nem követte el a terhére rótt cselek­ményeket. __ A biróság dr. Erdélyi Márlát a vád átát felmen­tette, miután bűnösségének megállapítása a főtár. gyaláz adataiból meangugtató módon non ngert bebizonyítást. ^ Dr. Erdélyi Mária és védője as ítéletben meg­nyugodott, az figyész fellebbezett. Törvényjavaslat az álláshalmo­zások megszűntetéséről Budapest, október 21. A 33-as bizottság tag­jai között ma délelőtt osztották szét az állás­halmozások megszüntetését célzó rendeletter­vezetet A rendelet szerint minden állami alkalmazott és nyugdíjas október 31-ig köte­les bejelenleni Dalamelyik közpénztártÓl él­vezett mellékjövedelmét. Az igy készült sta­tisztika álapján törvényjavaslatot alkotnak, amely november elején a törvényhozás elé 'cerül. REDŐNYIPAR 14 A REFORMÁTUS PALOTÁBAN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom