Délmagyarország, 1931. október (7. évfolyam, 222-248. szám)

1931-10-22 / 240. szám

Fuchs Antal vendéglőst a Kúria is felmentette kivetett d bűncselekményt a vendéglős, aki lelőtte az udvarába éllel belopózó tüzért {2ft Délmagyarortzüg munkatársától.) Emlékezetes még az a tragédia, ámelyik 1929. éri április 25. és 26-ika közötti éjszaka játszódott le a Kossuth Lajos-sugáruti Fuchsféle vendéglő udvarán. Fucht Antal vendéglős akkor már hetek SUta észlelte azt, hogy dézsmálják baromfiait. Ezen az éjszakán üzletzárás után lefeküdt • már 'éjfél is elmúlt, amikor zörgettek ablakán. Balassi) Sándor egyházgondnok, aki az Orgona-uccai szomszédja volt, költötte fel, inert egy alakot látott bemászni a vendéglő kerítésén. Fuchs ijedten felugrott az 'ágyából s hiányos öltözékben kiszaladt az uccára, csak annyi ideje volt, hogy revolverét felkapja. Közben Balassy egy lámpagyujtogatőt rendőrért küldött el s a kirohanó Fuchs-szal együtt odamentek az Orgona-uccai kerítéshez, ahol Balassy a bemászó alakot látta. 'Az eső esett, koromsötét .-olt, se a Kossuth Lajos-sugárutról, sem az Orgona-uccáról nem világított ide a lámpás. Először zörejt hallottak az Orjona-uccai kiskapun, majd a zörej • kerítés mentén tovább haladt a kiskaputól négy-öt méter távolságban levő fa irányában. Kívülről Fuchs és Balassy követték a zaj irányát Fuchs egyszerre elkiáltotta magát: *AH] meg gazembert« — de választ nem kapott Két-három másodpercig várt s ekkor felrántotta kezét s a kerítés fölé lőtt Tompa zuhanás hallatszott a lövés után, mintha valaki a fáról leugrott volna. A fátéi 15 lépés távolságra guggoló helyzetben a falhoz támaszkodva megtalálták holtan Tóth Benjámin kőztüzért Fuchs ellen szándékos emberölés büntette miatt indult meg az eljárás. Fuchs Antal kezdettől fogva azzal védekezett, hogy ő nem látta a tüzért, csak riasztásul használta fegyverét s amikor fölfelé lőtt, nem gondolhatott arra, hogy a golyó emberi testet fog érni. A főtárgyalást a szegedi törvényszék Gömöry-tanácsa tartotta meg s Fuchsot gondatlanságból okozott emberölés miatt ezer pengő pénzbüntetésre itélte. Ki Ítélet ellen dr. Hetire János védő fellebbezett, de fellebbezett az ügyész Is azért, mert nem szSndélfaÉ emberölés büntette miatt itélte a biróság a vádlottat A szegedi itélőtáblá megsemmisítette a törvényszék ítéletét s Fuchsot az ellene emelt vád alól felmentette. Az ítélet ellen a főügyész semmiségi panaszt jelentett be. Tegnap tartotta ebben az ügyben a tárgya*, tást a Kúria Szeőke-tanácsa. A koronaügyészség részéről dr. Aczél Imre jelent meg! s kérte Fuchs bűnösségének megállapítását. Utána dr. Dettre János védő szólalt fel s bizonyította, hogy sem szándékosság, sem büntetőjogi beszámítás alá eső gondatlanság nerrt állapitható meg Fuchs Antal terhére. Kúria hosszabb tanácskozás után elutasította a főügyészség által bejelentett semmiségi panaszt s ezzel az ítélőtábla felmentő ítéletei jogerőssé vált Nyilatkozatok a városi takarékpénztár felállításának lervérOl (A Délmagyarország munkatársától) Jelentett* a De'magyarország, hogy a város közigazgatási életében ismét fölbukkant a városi takarékpénztár terve, amennyiben Gál Miksa igazgató Indítványt nyújtott be az ügyben a közgyűléshez éa hasonló előterjesztést intézett a polgármesterhez Fonyó József zálogházi igazgató. A kérdésről a Délmagyarország munkatársa az alábbi nyilatkozatokat kapta: Dr. Pálfy Jó»ef polgármesterbelyettea: — Véleményem szerint most amikor nincs tőke és nincs hitel, a városi takarékpénztár megalapítása nem lenne Időswrft. A gondolattal aronban érdemes foglalkozni, bár ez idő szerint a varosnak egyetlen pillér fölöslege sincs, amelyet elhelyezne CHÉVAIIE12 nagyszabású filmoperettfe a MOSOCYGO HAD*AGY kerül bemutatásra a B e 1 v á r o s 1 Moziban Oscar Sirauss gyönyörű muzsikáfu „Varázskerlngöfének- filmváltozata A világ legelsöbbrenáü VrlxaT gazdagsággal átala fotócellás leadásában. kitolt akusztikailag a legtökéletesebb terem. a városi takarékpénztárban, hitelt sem lehet fcap< ni, a betétesek száma is nagyon összezsugorodott, tehát a kérdést mindenekelőtt a legnagyobb körültekintéssel tanulmányozni kell. Meg kellene nézőt elsősorban Debreoen város takarékpénztárát, ta« nulmányozni kellene annak működését és adminisztrációját. Kétségtelen, hogy bizonyos hitelmü-J vele ti szempontból sokszor jó lenne, h« meglenne a községi takarékpénztár. Kozma FeWne, veasérígazga* a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár tója: — Soha alkalmatlanabb időben nem vetődöd fel még olyan gondolat mint most a községi taka. rékpénztár terve. Amikor az egész világon dul a gazdasági és pénzügyi krízis, akkor a községi pénztár alapításának gondolata még a laikusok előtt sem lehet szimpatikus és logikus. Nem a* a baj, bogy kevés a pénzintézet hanem as, hogjj kevés a mobil tőke, amely, lehetővé tenné a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem prosperitását és rentabilitását. Ha egy közületnek, egy város, nak nagyon sok a felesleges tőkéje, akkor meg fe. bet .érteni, bogy egy ilyen községi takarékpénztár alapításának gondolatával komolyan foglalkoznak! az illetékesek. — Szegeden ugy, a helyi pénzintézetek, mint a fővárosi bankok szegedi fiókjai olyan nagy, hi< telorganizációt jelentenek, amellyel a gazdasági éle. tet nagyszerűen lehet alimentálm, ha sok és oícsó belföldi betét és sok és olcsó külföldi pén* állna rendelkezésre. Mindenki tudja, hogy a külföldi tőke kivonult az országból és igy nem ma. rad más hátra, mint rendkívül komoly takarékosa sággal a belföldi tőkeállományt betétképződés formájában szaporítani. — A közérdek szempontjából szerintem irrfl sem jelentene a községi takarékpénztár, mert hi. szen nem tudná az adós társadalmat olcsó és hosz. szulejáratu hitellel ellátni, ami pedig a legna* gyobb érdek lenne. Ha ezt a szolgálatot nem tud* ják a helyi intézetek és a nagyobb fővárosi m. tézetek helyi fiókjai ellátni, akkor egy ujonnatí alakítandó községi takarékpénztár még kevésbé kén pes erre. Az ipar és a kereskedelem elszánt küz. delmet folytat az államilag támogatott közüzemek! és városi üzemek ellen, hogyan képzelhető tehát hogy egy njihb közüzem létesl'éséve" éppen akkor! érje egy ujabb ütés a magángazdaságot, amikoí minden közé'eti embernek csak egyetlen kötelességé lehet, a magángazdaság taipraAlliiása, fenntartásai és felsegitése. A központi takarékpénztár gondolata! mögött meghúzódhatnak egyéni aspirációk, de er. föl, mint közérdekről komolyan beszélni nem sza. bad. Különben nemsokára úgyis bekövetkezik a magyar hitelélet nagyszabású átszervezése és igy; hiszem, hogy a közeljövőben az összes nagy hi. telügyi problémák, a meglévő hitelszervezet ke. retein belül megoldást nyernek. Grosz Mareei, | Kereskedelmi és Iparbank vezérigaaa Szegedi gatója: — Nekem az a véleményem, hogy Szegeden ugy is több már a pénzintézet, mint amennyit a gazdasági élet szükségessége indokol. Tehát semmi értelme nem volna a városi takarékpénztár felállításának. Ez különben ellenkezne a kormányzat intencióival is. A mai viszonyok kiválóan alkalmatlanok az ilyen kérdések felvetésére, amelyek csak fiaskóval végződhetnek. A községi takarékkal a város csak egy uj közüzemet létesítene, amely,, ben legfeljebb a protekciós rendszer tovább bar. Jánzására nyílna ujabb tehetőség de a városnak semmiféle előnye nem lenne belőle.