Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-12 / 182. szám

1931 augusztus 12. - DCLMAGYAHOKSZAG Keddre virradóra két fiiszeriizletbe kíséreltek meg betörést ismeretlen tettesek 1 Debreceni-uccában likfirt, csokoládét zsákmányoltak; a Feitámadás-uccában megzavarták a betürfiket (A Délmagyarország munkatársától.') Több­ször beszámoltunk arról, hogy ismeretlen let­tesek sorra fosztogatják a füszerüzleteket és oly ügyesen dolgoznak, hogy a rendőrségnek mindezidejg nem sikerült nyomukra akadni Keddre virradó éjszakán ismét két helyen dol­goztak a betörök, de munkájuk csak az egyik helyen járt sikerrel, mert a másik üzletnél megzavarták őket és igy kénytelenek voltak eredmény nélkül tovább állani. Kedden reggel Pálfy Ferenc Debreceni-ucca 29. szám alatti füszcrkereskedő tett jelentést a rendőrségen arról, hogy az éjszaka folyamán ismeretlen tettesek betörtek üzletébe. A betö­rők itt is, mint minden eddigi betörésüknél,, először a kézipénztárt feszitették fel, itt azon­ban nem akadlak pénzre. Az értékesebb áruk­ból, likőrökből, cukorkákból csomagoltak ezután össze mintegy 100—150 pengő érté­kűt, azután eltűntek. A tolvajok itt is barbár munkát végeztek. Valószínűen afölötti dühük­ben, hogy pénzt nem találtak, szétszórták az üzüet berendezését. Nemsokkal később a Feltámadás-ucca 17. szám alatti füszerüzlet ajtaját kezdték fesze­getni az ismeretlen tettesek. A zajra feléb­redt a szomszédos házban lakó tulajdonos. Rónai János és kinézett az ablakon. Látta, hogy két alak, akiknek arcát a sötétség miatt nem vehette ki, azoft igyekszik, hogy üzle­tének ajtaját felfeszítsék. A kereskedő rá­kiáltott a betörőkre, mire azok megrettenve, futásnak eredtek és csakhamar eltűntek a sö­tét uccákban. Rónai János megfigyelte, hogy a betörők futás közben csomagot cipelnek magukkal. Rónai János az esetről jelentést tett a rend­őrségen. A nyomozás megindult, a detektívek megállapították, hogy mind a két helyen való­színűleg ugyanazok a tettesek dolgoztak, sőt a betörés módjából az is valószínű, hogy a betörők azonosak az eddigi betörések tettesei­vel, Eziek a betörők már hosszú idő óta dolgoz­nak és előszeretettel keresik fel az elhagya­tottabb uccákban lévő kisebb füszerüzleteket. A rendőrség a nyomozást a kapott személy­leirások alapján folytatja. 1 'A kamara hatalmas körzetéből százával futnak be a panaszok, legutóbb is a szegedi exportőrök részéről, akiknek ügyét a kamara teljes megelége­désre el is intézte a Nemzeti Banknál. Reméli, hogy a küldöttségnek si'icrül könnyítéseket kapnia, legalább is a be­hozatali hitelek kontingentálása ügvében. A kamara vigyázni fog, hogy. 1 vidéki kereskedelmet ne érje méltánytalanság. A lisztkivitel dolgában is érintkezést ke­resnek az exporüntézettel, hogy a vidéki malmokat is be lehessen kapcsolni a ki­vitelbe. Szenesi Adolf azt a sérelmet tette szóvá, hogy annak, aki exportálni akar, garan­tálni kell az összeget. A külföldi cégek nem hajlandók előre fizetni, inkább más országból szerzik be szükségleteiket. Azt kellene keresztülvinni, hogy. utánvétellel lehessen kiszállítani. Rudolf Ernő a gyárak hitel- és árpo­litikáját tette szóvá egy konkrét esettel kapcsolatban. Előadta, hogy az ország leg­nagyobb bőrdiszmüárugyára, amely főleg retikülöket gyárt, a kiskereskedőknél nem­csak a régi számla kiegyenlítését köve­teli, hanem még azt is, amely nem vált esedékessé. Ujabb árut pedig csak előle­ges fizetés mellett ad és ujabban 20 szá­zalékos felárat számit, amely tulajdonké­pen 25 százalékos áremelkedésnek fe­lel meg. És ez á gyár vámvédelemben részesül, mert az állam minden egyes retiküljét 6 pengő vámmal védi. 'Vértes Miksa a panasz kapcsán meg­emllitette, hogy ez a dolos nem elszigetelt jelenség. A textilipar inditja el az 'áreme­lést és a hitelkorlátozást. Szükségesnek tartja, hogy a kiskereske­dők, akik közvetlen kapcsolatban álla­nak a közönséggel, a nyilvánosság előtt leszögezzék, hogy az áremelkedések nem tőlük indulnak ki. Ezzel a kereskedőknek el kell hárítani magukról minden vádat és gyanúnak árnyékát is, mert a kereske­dők nem spekulálnak. — A gyárak a vámvédelem köpenye alatt árdrágítást indítanak —, jelentette ki. Fenyő Mátyás felszólalása után Vértes ismét hangsúlyozta, hogy nem a szegedi kereskedők kezdeményeztek áremelést. Pollák Endre azt is szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogyha a szegedi kereske­dők megvonnák a fogyasztóktól a hitelt, annak sem a kiskereskedők az okai. Wiesenberg Ernő a városi árverési csar­nok ügyét tette szóvá. Elmondotta, hogv az árverési csarnok tisztességtelen versenyt támaszt a kereskedőknek. Ezért arra kell törekedni, hogy a esarnr*­kot bezárják. Konkrét dolgokat mondott el arra vonatkozólag, hogy az arany és a valódi szőnyegek áremelkedését konjunkturális célra használják fel. Az arany és a többi érték! a napokban eltűnt a csarnokból, nem kap­ható. A bútorkereskedők is panaszkodnak az árverési csarnokra. A csarnok nem vonhatja ki az értékeket az árverés alól. Az értekezlet elhatározta, hogy szerdán dél­előtt küldöttséget vezet a polgármesterhelyct­tes elé és ott feltárja az árverési csarnok elleni panaszait és bemutatja konkrét ada­tait is. FeSlélC legolcsóbb áron C«;7/i#mí restékkereskedOnél ?" I Dugonics lér 11. szám. Telefon «—«7. | pr. firéi-féie boraxos kcSniva agy Illatánál, mint borii tartalmánál fogva kitttaS hatáen. Caak ta?h!tóTkbg Szent Rókus gyógyszertárban. KI» Üveg 6re 1-ZO. nagy Üveg Ara 2 <0. Dz éjszakai vihar hatalmas tűzvészt okozott Kevermesen (A Délmagyarország munkatársától.') Kevermes községben a hétfő éjszakai vi­har hatalmas tűzvészt okozott. A sürü vil­lámlással kisért vihar hétfőn este 10 óra­kor érte el Kevermest. Az egyik villám belecsapott Butyka János gazdálkodó gaz­dasági színjébe, ahol a gépek voltak el­helyezve. A villámcsapás lángralobban­totta a szin zsindelytetejét. A hatalmas szélviharban a tüz percek alatt elharapó­zott. Mire a tűzoltók megérkeztek, már lányokban állott nemcsak a gazdasági szin, de a mellette elhelyezett b90 kereszt szalma is. Az óriási tűztől megvadultak az istállóban az állatok és kirohantak az ud­varra, majd elvágtattak a községben. A tűzoltóság minden erejét megfeszítve dolgozott, hogy legalább a lakóházat meg­menthesse. Hosszú, fáradtságos munkával sikerült a házat és az udvarra kihordott ingóságokat megmenteni. A tüz kitörése után valóságos pánik keletkezett a köz­ségben, mert ugy látszott, hogy a tüz az egész falut elhamvasztja. Körülbelül két óra leforgása alatt véget ért a tüz, amely elhamvasztotta a gazdasági szint gépeivel együtt, a szérűskertben felhalmozott szal­mát és polyvát, mintegy tízezer pengő értékben. A szegedi kereskedők a Mtelkortótozás es a devliarendelef ellen Tiltakozás egges gyároK Indokolatlan áremelése ellen — Szerdán haiűOttslg tárta lel a városházán az árverési csarnokkal kapcsolatos sérelmeket (A Délmagyarország munkatársától A Szegedi Kereskedők Szövetsége kedden este értekezletet tartott a Lloydban, ame­lyen a legutóbb kibocsájtott devizaren­deletet beszélték.meg. Vértes Miksa elnök ismertette az elnökségnek a szegedi pénz­intézetekkel folytatott tárgyalásai ered­ményét, majd a devizarendeletről beszélt, amelyet a kereskedelemre és az iparra bénító hatásúnak jelzett. Dr. Landesberg Jenő ismertette a ren­deletet, amely hirtelen való megjelené­sével nagy zavart keltett a kereskedők és az iparosok körében. Ez a rendelet — mondotta többek között — teljesen meg­bénítja az ipart és a kereskedelmet, a külföldre irányuló exportot, mert az üz­letek lebonyolítását a közbeiktatott Nem­zeti Bank rendkivül nehézkessé teszi. El­mondotta, hogy az ügyben depul^ió ke­resi fel a minisztert "és kérni fogja a hitelkorlátozás megszüntetését és a devizarendelet visszavonását, de legalább is azt, hogy a külfölddel dol­gozó cégek részére kontingenst jelöljenek meg. A rendelet ugyanis tarthatatlan álla­potokat teremt. Fenyő Mátyás szólt elsőnek a kérdés­hez. Az a véleménye, hogy a sérelmekkel a kamarának kellene foglalkozni esetről­esetre rendkívüli üléseken. Nem hiszi, hogy a deputáció eredménnyel járna és cólravezetne a külföldi hitel megnyitása szempontjából. A kivezető utat abban lát­ja, ha belső erőnkből az exportot forszí­rozzak és az igy befolyó külföldi pénzből fedezhetnénk külföldi szükségleteinket. Azok, akik tudnak exportálni, azok expor­táljanak. De a kamara őrködjék a helyes lebonyolítás felett és ő állapítsa meg azo­kat a cégeket, amelyek jogosultak, nehogy egyes favorizált cégek kapjanak csak en­gedélyt. Vértes Miksa válaszolt Fenyő felszó­lalására. Elmondotta, hogy a kamara ez­időszerint nem ülésezhetik, mert tulajdon­képen még nincs megalakulva. A vezető­ség, az adminisztráció azonban jelenleg is nagy munkát végez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom