Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-12 / 182. szám

z 1931 augusztus 12. Klebelsberg vagy Rassay Amikor Rassay Károly őt év elölt, mint képviselő Szegeden fellépe t, éppen ugy, mint most, minden félreértést kizáróan elmo dotta, hogy Klebelsberg Kunó gróf és az egé.;z kor­mány gazdasági és főleg pénzügyi politikájával szemben áll. Mások az elgondolásai. A beru­házásoknál a produkiivitást tartja a fő.lvnek és nem a dekoratív sz n. intokat a mostani viszonyok közölt A jelenlegi beteg és vesze­delmeket sejtelő európai pénzügyi atmoszférá­ban, nem a magasabb fokú kulturális élet tuldimenzionálását és művészeti fejlesztését, de a szélesebb néprétegek jobb és biztosabb megélhetését, kenyerét biztosiló intézményeket. Az ipar, a kereskedelem és az intellektuellek lecsúszott életnívójának legalább a megtartá­sát. Elmondotta, hogy nem a Szegednek és itt egy pár vállalkozónak és iparosnak adott pillanatnyi munka- ós kereseti alkalommal, de az egész országnak jobblétét biztosító de­mokratikus kormányzat tartós eredményeivel kiván ja az ország és a beletartozó szegedi polgárság érdekeit is szolgálni és létét meg­menteni. Aki ezt belátja és a szegedi épít­kezések gazdasági, pénzügyi és polilikai meg­birálásánál, a pillanatnyi kedvező látszat elle­nére és esetleg éppen itt bizonyos személyi tekintetek és egyéb mellékszerapontok talán nem éppen könnyű félretételével magáévá meri és tudja tenni az ő hitvallását, csak az csatlakozzék hozzá. Ezt nemcsak programbe­szédében, de minden egyes pártösszejövetelen és vacsorán, tanyán és városban egyaránt, különösen a választás előtt nyiltan és ismétel­ten félreérthetetlenül elmondotta Meggyőző érvei nyomán beláttuk és vallot­tuk, hogy a luxusos, tudományos és kulturális építkezés a mai csonka kis országban minden szépsége mellett is, megengedhetetlen és olyan, mint a cilinder egy meztelen ember testén és olyan segitség, érték, mint a forró Szaharában ; a hőségtől alig vonagló vándor vállára tett nagy zsák arany, amely halálra nyomja, mi­előtt az óázisba érkezne. A választók akarata emellett a nyiltan ki­mondott program mellett nyilatkozott meg most a választásnál. Aki ezt nem tette ma­gáévá, az természetesen nem szavazott rá. Aki pedig rászavazott, az annyit jelent, hogy ezt magáévá tette és most nincs joga őt ennek kifejezésében feleletre vonni és instrukciókkal ellátni. Nemcsak jogilag, de erkölcsileg sem. Az én szerény álláspontom szerint tehát Ras­say Károly liberális pártjához csak az tarto­zik és tartozott a választás alatt, aki a kul­tuszminiszter ur politikai és pénzügyi pro­gramjával szemben az ő álláspontját elfo­gadta. Tiltakozom tehát Wimmer Fülöp vezérigaz­gató urnák a »Hétfői Rendkívüli Újság* augusztus 3-i számában ezzel ellentétes és a most kifejtettek alapján szerintem egyáltalá­ban nem Rassay-párti álláspontjának és kí­vánalmainak alátámasztására használt ama kijelentése ellen, hogy az ő álláspont ;át a szegedi szabadelvűek legnagyobb része ma­gáévá tenné. Allitom az ellenkezőjét. Utalok a kisajátított márciusi vacsorával kapcsolatban történtekre, az elnökválasztás körülményeire és végül arra a kísérletre, hogy a mi pártunk is vegyen részt Klebe:s':erg mandátumának átadásán. Ezen tények alapján vagyok bátor kétségbevonni a párt többségére való hivat­kozás jogosságát. Mi éreztük a választási harcban is, hogy néhány ur a párlvezetősJgben hajlik eme ál­láspont felé és a harcot ''reztük, hogy első­sorban velük folytatjuk. Éreztük, hogy ál­lásfoglalásuk, indokolallan passzivitásuk ne­hezíti küzdelmünket, de mégsem rettentünk vissza. Munkánk eredménye nélkülük lelt meg, de ránknézve ez annál felemelőbb és bizta­tóbb a jövőre nézve. A liberális eszme harcát készek vagyunk tovább is tiszta meggyőző­déssel folytatni, de szerelnénk nyiltan tudni, hogy kik vannak velünk és kik ellenünk. Al­kalmat fogunk keresni a szinva'.latásra. Leg­előszőr meg fogjuk kérdezni Rassay Károlyt, hogy melyik az ő zászlója? Azután pedig a pártot, hogy melyik zászló után megy? Lehet, hogy fiatal vagyok Vezérigazgató ur poli'ikai belátásához és élettapasztalásához ké­pest, de Vezériga gató ur személyének szóló mélységes tiszteletem, sok évtizeden át való politikai és tiszta közéleti működésének nagy elismerése melleit, mégis ugy érzem, hogy kötelességem és főleg jogom volt mind­ezt elmondani, mint egyszerű választópol­gárnak. Kötelességem Rassay Károllyal szem­ben is és á liberális párt iránti hűségem szempontjából is, bár tudom., hogy Rassay (A Délmagyarország munkatársától.') A vaskuti csendőrség kedden reggel bor­zalmas bűntényről tett jelentést a szegedi csendőrkerületnek. A jelentés szerint hét­főről keddre virradó éjszakán a község egyik házában halálos családi perpatvar játszódott le. Ribár Imre idősebb gazdál­kodó együtt lakott a házban fiával és me­nyével. A fiatalok és az öreg között napi­renden voltak a torzsalkodások a vagyon miatt. Az öreg Ribár útjában állott a fia­taloknak, akik már szerették volna az örökséget megkaparintani. Az öreg azon­ban hallani sem akart arról, hogy kiadja a fia részét. A fiu többször meg is verte az apját emiatt, azután rövid időre h vre­állt a béke. Tegnap este ujabb veszekedés kezdő­dött. A veszekedésben részt vett ifj. Ribár Imre felesége is, aki tüzelte a férjét. Az öreg erre ki akarta utasitani a házból a fiatalokat. Parázs verekedés fejlődött, amelyben mindhárman résztvettek. Ifj. Ribár ezután kiszaladt az udvarra, felka­pott egy kapát és azzal esett neki apjának. Egymásután zuhogtak az ütések az öreg (A Délmagyarország munkatársától.') A Délmagyarország keddi számában meg­írta, hogy kitűnően beváltak a pécs—bu­dapesti és a nyíregyháza—budepesti re­pülőjáratok. Pécs ést Nyiregvháza nagy áldozatokat hoztak annak érdekében, hogy a légiforgalmat a maguk részére bizto­sítsák, legújabban pedig Debrecenben in­dult meg széleskörű mozgalom a debre­cen—budapesti légijárat érdekében. A vi­déki repülőjárathálózat kiénitése megle­hetősen gyors tempóban halad, annál in­kább feltűnő, hogy Szeged teljesen lema­radt ebben a versenyben. Miután Sze­gednek már régóta megvan a repülőtere, sőt pilótaiskolája, meg vannak a hangá­rog is, ugy, hogy a légiforgalom bekap­csolásához minden előfeltétel adva van, felmerül a kérdés, hogy Szeged és Buda­pest között mégis miért nincsen repülő­forgalom. Ebben az ügyben, amelynek je­lentőségét Pécs, Nyíregyháza, Debrecen és Kaposvár már régen felismerte, kérdést Károly nem szorul az én védelmemre. Mélyen tisztelt Vezérigazgató ur, én Rassay­tól az országban és a városban is sokkal értékesebb és maradandóbb szolgálatokat vá­rok. Azt az Apponyi Albert gróf által sür­getett demokráciát és produktivitást várom tőle, rmely megteremti a magyar polgár poli­tikai öntudatát és amely a haza most élő és szenvr 'ő polgárainak és öngyilkosjelöltjeinek kiveszi n kezéből a fegyvert. A legnagyobbat várom tőle: a nemzet megmentését. Dr. Tóth László. fejére, aki először kezével védekezett 8 csapások ellen, majd vérző fejjel terült el a konyha padlóján. » A feldühödött fiu ezután sem hagyta abba az ütlegelést. Feleségével együtt to­vább verte az apját. A kapával a sz6 szoros értelmében szétverte az öreg fejét és testének más részén is súlyos sérülé­seket okozott. Csak akkor eszméltek rá tettükre, amikor látták, hogy az öreg nem mozdul. A fiatalok először ijedtükben el akarták rejteni a holttestet. Becipelték apjukat a kamrába, majd hozzáláttak, hogy a halálos verekedés nyomait eltün­tessék. De már késő volt, jnert az ékte­len zajra szomszédok gyűltek az udvarrá és érdeklődni kezdtek/ Ifj. Ribár Imre ekkor a kerítésen keresztül megszökött, míg felesége elszaladt a csendőrségre és feljelentést tett saját maga és férje ellen,; A csendőrök azonnal letartóztatták az asszonyt, majd ifj. Ribár keresésére in-: dúltak. Az apagyilkos fiút rövidesen meg­találták a község határában egy árokba elbújva. Mindkettőjüket letartóztatták. intéztünk dr. Pálfij József polgármester­helyetteshez. — Nem a városon mult — mondotta a polgármesterhelyettes —,hogy Szeged nin­csen bekapcsolva a repülőgépforgalomba. A város annak idején mindent megtett annak érdekében, hogy Szeged és Buda­pest kőzött a repülőgépjáratok megindul­janak. Tekintélyes költséggel kibővítettük a repülőteret és még szó sem volt a vidéki járatok megindításáról, amikor Szeged, mint az a vidéki város, amely legelőször rendelkezett szabályos repülőtérrel, igényt tartott a Budapest—Szeged légiforgalom megteremtésére. Ugy látszik, hogy a légi­forgalmi vállalatnak nem volt rentábilis a szegedi ^reláció, mert a vasúti összeköt­tetés olyan Budapesttel, hogy az igényeket kielégíti. Arra is gondoltunk, hogy a nem­zetközi forgalomba szintén bekapcsolód­hatna Szeged, de ugy látszik ez sem fizetné ki magát. Egyelőre tehát Szeged igy ki­maradt a légiforgalmi hálózatból. Intézel! kelengyék, paplanok és Mlanffi^r F fl áe Fia cégnél matracok a legelőnyösebben 195 iHdHilöI I. H. C5 lld szerezhetők be Uri és női divatcikkek. NŐI és férfi fehérnemUek (mérték után i«) Ágy- és asztalnemiiek. Férfi kalapok és sapkák. Nyakkendő klliönlegességek stb. rendkivül olcsó árakon " Pollák Testvéreknél \ fiatal házaspár kapával agyonverte az Oreg gazdálkodót Az apaaullhos Unt es feleségét letartóztatták Miért roncsén repülőgépforpalom Szeged és Budapest között

Next

/
Oldalképek
Tartalom