Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-08 / 179. szám

4 DÉLM4GY4ROHSZAG i931 au<?i]S_ruí> S" BANGHA DINNYE leszállított áron kapható a városi bérház Károlyiuccai helyiségében. Csak a lebélyegezett valódi. „Végigellenőrizte" az alsóvárosi paprikatermelőket egy éhező magántisztviselő Annyi pénzt akart szerezni, hogy jóllakhasson (A Délmagyarorszig mu nkatársától) Pénteken reggel az alsóvárosi paprikatermelöket és k*r«kedőket egy jól öltözött fiatalember látogatta végig. Mindenütt allamj papritaetienőríőnrk adta ki magát és mindent tüzetesen, lelkiismeretesen megvizsgált. A paprikásoknak gyanús volt a fiatalember, azonban nem mertek szólni és t: fizették szó nélkül azt az összeget, amelyet ni ellenérzésért kért. A* egyik termelőnél ugyancsak szigorú vizsgálatot tartott, majd kérte az ellenőrzésit járó összeget A termeifi, aki kezdettől fogva gyanúsnak találta a fiatalembert, kereken megtagadta a kért összeg lefizetését. A fiatalember erre zavarba jött és gyorsan elsietett. A papri' a'e melő ebből látta, hogy szélhámossal van dolga és rendőrért sietett A rendőrrel végigkutatta a környéket. Nyomozásuk sikerrel járt, mert a fiatalembert rövidesen megtalálták az egyik kocsmában, amint éppen enni készült A fiatalember a rendőr felszólítására igazolta magát Kiderült, hogy Schulz Károlynak hivják és vásárhelyi magántisztviselő, aki hónapok óla állás nélkül van. Schulz Károlyt előállították a központi ügyeletre és részletesen kihallgatták. Elmondotta, hogy az egyik vásárhelyi cégnél volt alkalmazásban, de leépítették. Szegedre jött állást keresni, de nem kapott Napok óta éhezett. Pénteken reggel már nem bírta tovább, elhatározta, hogy minden uton-módon annyi pénzt keres, amiből jól megebé. delhet, ez azonban nem sikerült mert elfogták. A rendőrségen enni adtak Schulz Károlynak, azután letartóztatták. Kizárólag elsőrendű áruk Uri és ntfl divatcikkek. NŐI és férfi fehérnemüek (mérték után i«) Áqy- és a»ztalnemiiek. Férfi kalapok és sapkák. Nyakkendő különlegességek stb. rendkívül olcsó árakon A ÖFB harisnyák gyári lerakala Pollák Testvéreknél Hogy let) el megszüntetni a bankzárlatot ? Asc Idegen valutákban való sxámlásás — A banksár lat megszüntetése - A devizaforgalom szabaddá tétele (A Délmagyarorszig budapesti tud Ősit ójától.) A bank- és deviza korlátozó rendelkezésekkel kapcsolatosan a gyakorlati kereskedelemben nagyon sok olyan kontroverz kérdés merült fel, amelyek tekintetében nemcsak az érdekeltek, de a közigazgatási hatóságok is tanácstalanul állanak. Ezért a Délmagyarország budapesti munkatársa illetékes helyeken éS a budapesti pénzintézeteknél igyekezett tájékozódási szerezni, hogy a felmerült kérdések tekintetében milyen álláspontot foglalnak el. t kérdések között van az idegen valutában való számlázás Mind gyakrabban előfordul ugyanis, hogy egyes gyári vállalatok és nagykereskedők vevőiknek a számlát idegen valutában — egyes esetekben aranypengőben — állítják ki. A vásárlók egyrésze kifogásolta ezt az eljárást és azon az alapon ragaszkodott a számláknak pengőérlékbeji való kiállításához, hogy a penfjő Magyarországnak törvényes fizető eszköze és belföldön másként számlázni nem szabad. Olyan törvényes intézkedés azonban, amely a pengőt>en való számlázás kötelezettségét kimondaná, nincs és igy a kérdés tisztán a gyakorlati szempontok szerint bírálandó el. Vannak gyári vállalatok, amelyek tulnyomőrészben idegen nyersanyagokkal dolgoznak és vannak nagykereskedők, akik tulnyömórészben idegen eredetű cikkeket forgalmaznak. Ilyen például különösen a gyarmatáru-nagykereskedő esete. Ha az ilyen gyárosok, vagy nagykereskedők számlájukat idegen valutában állítják ki és egyebekben is alkalmazkodnak azokhoz a feltételekhez, melyeket a külföldi eladók velük szemben felállítanak, ezt kénytelenségből tudomásul kell venni. Ha például a nagykereskedő rizst csak készpénzfizetés ellen kap, természetszerű törekvése, hogy a hitelezést a maga részéről megszorítsa, mert máskülönben saját üzletének folytatása válik lehetetlenné. Más a helyzet az olyan gyárak fe nagykereskedők tekintetéhen, amelyek főleg hazai eredetű anyagokkal és gyártmányokkal dolgoznak. Tiltani ezeknél sem lehet az idegen valutában való számlázást, viszont azonban ez szükségtelen és nem is használ a magyar valutának. Ettől tehát a szakkörök véleménye szerint tartózkodni kell és mindenki, aki a magyar pengő alátámasztására törekszik, helyesen jár el, ha az ilyen jelenségek ellen felemeli szavát. Maga az alapvető kérdés, hogy mennyiben volt szükség a bankzárlat elrendelésére, már többé-kevésbé teoretikus és históriai jellegű. A bankzárlat és a devizaforgalomkorlátozása megvan és«a főkérdés, amely a pénzügyi és kormányköröket a jelen pillanatban a legerősebben foglalkoztatja az, hogy miként lehet a zárolásoknak ezt a rendszerét a legkevesebb rázkódlalás nélkül leépíteni. Kétségtelen ugyanis, hogy a zárlati rendelkezések olyan mértékben bénították meg az üzleti életet, hogy ez a megkötöttség huzamosabb ideig fenn nem tartható. Ebből a szempontból a rendelkezések két részre osztandók. Egyik csoportba tartoznak a devizakorlátozások, a másikba a bankzárlattal kapcsolatos intézkedések. A devizaforgalom teljes felszabadifására addig, mig a Nemzeti banknak jelentősebb devizaállományt szerezni nem sikerül, számítani nem lehet. A pengő belső forgalma azonban ezzel nincs összefüggésben s éppen azért nagyon komoly pénzügyi körök ugy vélik, hogy a betétek éa| folyószámlák feletti szabad rendelkezési joga tulajdonosoknak minél sürgősebben visszaadandó volna. Azok, akik ezt az álláspontot képviselik a kormánnyal szemben, két körülményre hivatkoznak. Áz egyik az, hogy a magyar közönség, de különösen az üzleti világ a julius 17-én elrendelt korlátozás egész tartama alatt példás fegyelmezettséget tanúsított és az izgatottságnak olyan jelei, mint aminők a német gazdasági élet alapjait megrázták, ami állítólag közgazdaságilag kevésbé iskolázott publikumunk körében egyáltalán nem voltak tapasztalhatók. Ezért nyugodtan fel lehet tételezni, hogy a betétek felszabadítása esetén sem fognak aggasztó jelenségek mutatkozni. De a pénzügyi világ egyik kiváló kapacitásának véleménye szerint, aki ezt a nézetét egyébként Wekerle pénzügyminiszterrel is közölte, ettől nem is szabad tartani Mert, ha feltételezzük is, hogy a betétek felszabadítása után egy-két napig erősebben is veszik igénybe a bankokat, ebből veszedelem nem származhatik. Aki ugyanis kiveszi a pénzét, annak bizonyos célja van vele. Ha árut vásárol, ha építtet, vagy ha meglevő kötelezettségét egyenlíti ki, az a gazdasági élet szempontjából csak hasznos lehet. Veszedelem csak abban lehet, ha idegen valutában akarja pénzét fektetni s az idegen valuta vásárlásával a pengő árfolyamát rontja, vagy ha magát a pengőt a szekrényében a fehérnemű kőzött elrejti s igy a forgalomban lévő pénzeszközök számát apasztja. Az első veszedelem megszűnik, ha a devizavásárlási tilalom átmenetileg még egy ideig megmarad, mert ez esetben bankoktól devizát szerezni nem lehet. A zugforgalomban szereplő devizakészletek ugyanis a budapesti nagybankok tapasztalatai szerini oly csekélyek, hogy azokra egy-két ideges ember bukhatik ugyan, de a helyzetet éppen csekélységüknél fogva egy szemernyit sem befolyásolhatják. A mindinkább kialakuló nézet tehát az, hogy a pengő belső forgalmát minden korlátozás alól fel kell szabadítani. Ezt abban a mértékben, amint sikerül a kölcsön ügyé tető alá hozni és alátámasztani idegen devizákkal a pengő külföldi árfolyamát, követni kell a devizaforgalom fokozatos szabóddá tételének is. A magjar gazdasági életnek legfontosabb érdekei fűződnek ugyanis hozzá, hogy minél gyorsabban vissza tudjon térni rendes kerékvágásába. JTSST Szegeden vásároljon!