Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-30 / 196. szám

Beszélgetés Klebelsberg Kunéval Szegedről „Nem fogjuk hagyni, hogy az ország második városát készületlenül íalálfa a tél** — egyetemi építkezések folytatódni fognak, de lényegesen lassúbb tempóban" — „Nem vonulok vissza a politikától4" (A Délmagyarország kiküldölt munkalársá tál.) Pest-HidegkuL Szemben a kis magaslaton emelkedő templommal, egyszerű kiképzésű, sárga kerités mögött, gyönyörűen gondozott park s két stílszerű, érdekes és jellegzetes épület vonja magára a figyelmet. Az egyik épület előtt két autó várakozik. Egy taxi s egy magánautó. Az ajtóban t>eretváltképü, sötétruhás férfi áll és figyel. Az inas. Bent a tágas hallban egymásmelleit állnak és beszélgetnek: gróf Klebelsberg Kunó, az egyik legelterjedtebb budapesti napilap főszekresztője s e sorok irója. Azt mondja Szeged egységespárti képviselője, aki már' nem "miniszter, a budapesti főszerkesztőnek: — A szerkesztő ur és én politikai ellenfelek vagyunk, de azért megbecsüljük egymást. A stílusnak ez a finom figyelmessége és lekötelező kedvessége jellemzi Klebelsl erget mindig és mindvégig. Amellett még — igaza van. Politikai ellenfelek vagyunk s a Délmagyarország munkatársa szegedi érdekek szolgálatában is csak azért látogatta meg, mert a fennálló nagy politikai ellentét mellett is — becsüljük. Érdemei és értékei szerint becsüljük. Nagyrabecsüljük. • Gróf Klebelsberg Kunórak a kultuszminiszteri székből való távozásával megindultak a kombinációk, különösen Szegeden. Mi lesz most? A befolyásos egységespárti, a gróf és a kulturpolitikus meg tudja-e majd annak csak a morzsáját szerezni, amit megszerzett a kultuszminiszter? lesz-e az ősszel egyáltalában épilkezés Szegeden? Egyesek tudni vélték, hogy Xlebelsberg Kunó, legalább átmenetileg, teljesen kikapcsolódik a politikai életből s igy politikai súlya és barátsága egyelőre teljesen elvesz Szeged részére. Másoknak arról volt biztos értesülésük, hogy a volt kultuszminiszter szakit a politikai élettel, lemond a mandátumáról s elmegy Berlinbe vagy Bómába nagykövetnek. Szeged szempontjából föltétlenül tisztázásra szorullak mindezek a hirek és kérdések. Ezért fordultunk a volt kultuszminiszterhez, akivel jóval hosszabb, mint egy órás, teljesen politikamentes szegedi beszélgetést folytattunk. — Hogyan méltóztatik képzelni a jövőt és jövendő munkásságát szegedi viszonylatban? Ez volt az első kérdésünk. Klebelsberg Kunó fölfigyelt, ránk nézett, egy-két pillanatra — szokása szerint — behunyta a szemeit, azután gördülékenyen, folyékonyan, közben szinnel és lendülettel is, beszélt: — Szegeddel kapcsolatos munkásságom kultuszminiszterségem utolsó éveiben lassankint egészen elterelődött a kultusztárcától s kulturális építkezést a közeljövőben abban az esetben is vagy nem, vagv csak nagyon lassú tempóban hajhattam volna végre, ha kultuszminiszter maradtam volna. A hét klinika, a természettudományi intézet, egyéb egyetemi intézmények s az elemi oktatás céljait szolgáló iskolák emelése után legföljebb arról lehetett volna szó, egy-két gazdasági iskolát adjunk még a tanyának s internátus emelésével növeljük a szegedi egyelem népességét. — Az idén december 3-án lett volna Szelvény 5 j0 fcillih engedményre. £L S "'ko'ós gyermekeknek, kirítt kabátok, oroszkák, W Uj pulloverek, ctottkötények uj fazonokban, paten'© harisnyák, fehérnemflek, tornacipők slb sth. leg. •S o'csóbb árban, Jó minőségben kophatok 5 l Tisza Áruház Pöspőíthüzár tiz éve, hogy a kultusztárcát gróf Bethlen fölajánlotta és én elfogadtam. Akkor, tehát tiz év előtt, a kormányelnök ur elé terjesztettem programomat s ezt a programot elejétől végig megvalósítottam. El bennem a program második periódusa is, de megvalósítására második életre lenne szükségem s ezzel már nem rendelkezem. Azt mondják, hogy költekező voltam — folytatta gróf Kfebelsberg. Most nem beszélek arról, hogy mennyi pénzt kaptak más tárcák és hogy mit produkáltak azért a pénzért. A kultuszminisztérium minden esetre sokkal kevesebb pénzt kapott, mint például a kereskedelmi vagy a földmivelési tárca. Ismétlem, nem kutatom, hogy ezek a tárcák mit teremtettek, de azt csak szabad hangsúlyoznom, hogy én huszonegy klinikát és több mint ötezer népiskolát hagyok itt a nemzet részére. — Annak érdekében, hogy Szegeden állandóan legyen közmunka és hogy intézményeinek számát a jövőben is szaporítsuk, a kultusztárcától egészen távoleső területeken kezdtem el dolgozni, amint már emiitettem, azért is, mert hiszen tisztán állt előttem, hogy a kultusztárca építkezéseivel vagy a tempót lassítani vagy teljesen szüneteltetni kell. Ezért eszközöltem ki az elmúlt ősszel a belügyi tárcától 500 ezer pengőt földmunkára. Az elgondolásom az volt, hogy, a kormányzat, amely annak idején abbahagyta a rekonstrukció munkáját, tartozik ezzel a hozzájárulással a városnak és hogy az 500 ezer pengőből elsősorban a Mars-teret kell feltölteni, amely; valósággal kínálkozik piaci célokra. Olyan állapot ugyanis, hogy a város aszfaltos főuccáin tartsanak fenn piacot, már csak a Balkánon található A félmillió egy részét á halastóra költöttük el. A földmivel ésügyi kormányzattól két szükségmunkára eszközöltem ki pénzt. Az egyik a dorozsma—-algyői közcsatorna volt, a másik az algyői hid rampaépitésének hatalmas kubikos munkája. összeköttetéseimet és munkásságomat továbbra is a város rendelkezésére bocsájlom. 1 Nem vonulok vissza a politikától. Most rövid ideig pihenek. Azután lemegyek Szegedre és megtanácskozom a leendőket ugy a város vezetőségével, mint a különböző gazdasági érdekeltségekkel. Semmi esetre sem fogtuk hagyni, hogy az ország második városát készQIelnfil találja a tél. Még nem tudom, hogy mi a kormány szándéka. De akár inségmunka mellett dönt, akár inségsegély mellett, a támogatás múlhatatlanul szükséges mérvét ki fogom eszközölni Szeged részére. A következő kérdés az egyetemi építkezésekkel kapcsolatosan merült fel és igy szólt: — Remélhető-e az egyetemi építkezések folytatása? — Azt hiszem, igen, válaszolta Klebelsberg, de az eddiginél lényegesen lassabb tempóban. Most már alattam is igy történt volna. Végül is vannak bizonyos adottságok, amelyekkel számolni kell és kötelezettségek", amelyeknek a teljesítését nem lehet elhárítani. Az érdekelt vidéki városok nagy áldozatokat hoztak és példáui Szeged esetében bizonyos intézmények sorozatos felépítésére kötelezve van a kormány pár fillérért kapja On a TIS Z íA 2+1 csöves váltóáramú hálózati hangszóró* val egybeépített készüléket. Kapható minden rádlókeresk^désben. Gyártja* Telefongyár R.T., Budapest. 24 fillér napi vajry 359 7 pengős havi részletre beszerezheti „Tisza" 2-fl csöves hálózati készüléket hangszóróval egybeépítve Enniin Pnmn rádíószaktizletében rUllf 0 OÖH13 nicsn a. 4. Telefan 11-85. Végül a kulturális decentralizáció kérdésére terelődött a heszélgetés. Gróf Klebelsberg Kunó ezeket mondja: — A publicisztikai tevékenységet folytatni fogom, még pedig fokozott mértékben. A sajtóban tehát továbbra is szószólója maradok a kulturális decentralizációnak. Álláspontom ebben a kérdésben is változatlan. Nem tudok elképzelni helyesen és okosan gazdálkodó embert, aki egész vagyonát egy bank részvényeibe vagy csak bankrészvényekbe fektesse. Pénze egy részéért házat vesz, esetleg kis földet és igy tovább. Nem lehét egy városba tömöríteni a magyar kultura minden intézményét. Szükség van kulturcentrumokra. Az alföldi gondolatot, a városi gondolatot nem szabad többé elhalványulni vagy meggyengülni hagyni. • A' beszélgetés továbbra is szegedi kérdésekről, szegedi problémákról folyt A' politikai ellenfél, aki rajongója és tántoríthatatlan küzdője Szeged helyes irányú fejlesztésének és naggyá emelésének, nemcsak a legteljesebb megbecsülést, hanem mély hálát is érezve jegyzi meg és fel az ilyen mondatokat: — Ne csüggedjen Szeged! Most ugyanabban a világbajban szenvedünk valamennyien. Szeged különben is a katasztrófák népe. Isten csodája, hogy még megvan. Lehet, hogy «7 is Isten csodája lesz, mégis naggvá tesszük. 9* » hangszóróval egybeépített, hálózati készülék 7 pengős havi részlet™ kapható: Csónyi Anial rádió és villamossági szaküzletében Frkríesnvuccn 2 2. ggr Teleion 30 -Jl. i I m és rádió A boszélő- és hangosfilmek teljes fe'vMeü és leadási technikájának a hozzátartozó erősítő hangvisszaadó stb. berendezéseknek ismerte- ns tése. írták: Zakariás János és Székely Sándor mérnökök. Ara 3 pengő, Kapható CYŐZÓ ANÜORSHnvvxcreiVwlí. seben, Budapest V. Vilmos csAizár tit