Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-23 / 190. szám

A DfiLMAGYARORSZVG Í931 augusztus 23. ürszágok közül Angliából indult ki a trianoni öékeszerződés revíziójának hirdetése is. Az angol politika rendszere Csalódnék, aki ezekbon a jelenségekben vé­letlent akarna felfedezni, vagy a legcsekélyebb nértékben is szentimentális momentumokat seresne mögöttük. Ettől az angol léleknek "gész összetétele és struktúrája idegen. Ez az ». számitó, hideg jóság, amelyet például a rranciák megtanulni sohasem tudnak, ez a Kiegyenlítésnek és kiengesztelődésnek az a szel­leme, amely állandóan visszatérő módon is­métlődik az angol történelem folyamán. Ott van Kanada, melyet Anglia hosszú, keserves dáboruk után ragadott el a franciáktól és amelynek nagyrészben francia lakossága csak ismétlődő és levert felkelések sora után tu­dott beletörődni a megváltoztathatatlanba. An­glia nem félt tőle, hogy ennek a Kanadának megadja az önálló szerződéskötés jogáig ter­jedő önkormányzatot és attól sem rettent visz­sza, hogy Sir Wilfried Laurier személyében még francia eredetű főkormányzót is állítson a dominion élére. Mindenki visszaemlékezhe­tik még a bur háború idejére. A keménykezű Kilchencr, hogy meghódolásra kényszerítse a szabadságukért küzdő búrokat, drótsövények­kel körülzárt koncentrációs táborokba zárta az elfoglalt területek asszonyait és gyerekeit. Ot esztendővel a háború titán már bur mi­niszterelnöke volt az egyesitett Délafrikának és bur csapatok verték le azokat a felkelőket, akik a világháború idején Anglia ellen fel akartak lázadni. Cromwell idejétől kezdve Ír­ország nrm mostoha gyermeke, hanem ki­zsákmányolt rabszolgája volt Angliának, ahol a landlordizmus a legrémesebb ember- és nemzetpusztitást végezte. Az ir home rule. né­hány esztendő előtt megteremtette a békét és bizonyára magával fogja hozni a teljes ki­engesztelődést is. Két titka van az angol politika sikereinek. Az egyik nz angol közmondásban foglalható össze: The right man on the right place, — a megfelelő ember a megfelelő helyen. Ka­landorok az előtérben, ha olyan vállalkozá­sokról van szó, amelyekért az ország nem vál­lalhatja az erkölcsi felelősséget. Warren Has. fings, Walther fíalcigh, Jameson és a töb­biek. Kegyetlen katonák, Wellingtonok és Kit­chenerek, mikor háború van és szervező ál­lamférfiak, békéltetők, ha elmultak a harc napjai. A másik tulajdonság összefügg ezzel, akár a belpolitikáról, akár a külpolitikáról van szó: Mindent a maga idején. Háborút a harcban és békét a békében. Fair play a sportban és a közéletben egyaránt Változatok az angol politika húrjain Vannak az angol politikának jelenségéi,me­lyeket kontinentális tapasztalatok alapján jó­formán megérteni sem lehet, pedig a legmé­lyebb politikai bölcscség nyilatkozik meg ben­nük. Több, mint két évtized előtt, a nők po­litikai egyenjogúságáért vivott harcok idején egy esztendőt töltöttem Londonban. A suffra­gette-mozgalom vezetői botrányokat rendeztek a parlamenten kivül, sőt bent a parlament­ben is. Megtámadták és inzultálták a minisz­tereket, hozzálánoolták magukat a parlament rácsához, hogy a rendőrök ne tudják elvinni őket, éhségsztrájkokat rendeztek a rendőri fog­dákban, felfordították az egész ország béké­jét. A mult esztendőben leleplezték a leghar­ciasabb suffragette, Miss Pankhursl szobrát Londonban és a szoborleleplezésen hivatalo­san voltak jelen az angol kormány tagjai. Mikor megbukott a konzervatív kormány és fíaldwint a miniszterelnöki székben MacDo. nald váltotta fel, a volt miniszterelnök, őfel­sége alkotmányos ellenzékének vezére nyújtot­ta be a parlamentben a javaslatot a minisz­terelnök fizetésének felemeléséről. Mig ő volt kormányon, pártja ezt nem tehette meg; sze­mélyes tapasztalatok alapján kötelességének tartotta azonban gondoskodni róla, hogy az angol miniszterelnöknek olyan javadalmazása legyen, amely állása tekintélyének és méltó­ságának megfelel. Viszont MacDonald, mikor első izben foglalta el miut a munkáspárt ve­zére a miniszterelnöki széket és megkérdezték tőle, hogy a királynál való első tisztelgés al­kalmával felveszi-e az udvari térdnadrágot és a vékony diszkardot, azt felelte, hogy ter­mészetesen. A lényeg ugyanis a párt prog­ramjában van és nem a külsőségekben, ame­lyek a hagyományok tiszteletét jelentik. Hol lehet Anglián kivül kormánypártnak és ellen­zéknek ilyen egymáshoz való viszonyát elkép­zelni? Pedig ennek megvan a magyarázata is. Az angol politikában a pártok azt tudják egy­másról, hogy más utón ugyan, de minden, esetre őszintén és önzetlenül szolgálják az angol nemzetet Rosszhiszeműséget sem a his­tóriai pártok, sem a legújabban melléjük emelkedett munkáspárt, — tulajdonképpen a munkájukból élő kisemberek pártja, — egy­másról nem tételeznek fel. Ezért van az is, hogy angol újság színezhet ugyan ludósitásai­ban a pártérdekeknek megfele.ően, de lénye­gében hazug tudósítást angol újságban poli­tikai eseményekről olvasni nem lehet. Vi­szont, mikor egyetemes angol érdekekről van szó, akkor megszűnik a tréfa, akkor nincse­nek pártok, csak angolok. Az angol nagytőke teljesen biztos benne, hogy kifelé a munkás­párti pénzügyminiszter százszázalékosan kép­viseli az érdekeit. Indiában, a birodalom vi­harszögletében áll a konzervatív miniszterből lett alkirály a kormányzat élén és fedezi a munkáspárti kormány politikáját. Fair play az egész vonalon. Az angol világhatalom kialakulása Ha keressük, hogy ezek az elvek miként érvényesülnek a gyakorlatban, akkor egy szempontot látunk vaskövetkezetességgel érvé­nyésülni az újkori angol történelem folya­mán. Ez az európai, helyesebben kontinen­tális egyensúly fentarlásának elve. Angolra lefordítva ez azt jelenti, hogy a kontinensen egy állam se tehessen szert olyan tulhatalom­ra, amely Angliát veszélyezteti Ezért volt Anglia háromszáz esztendőn át mindig a szá­razföld második legerősebb hatalmának szö­vetségese; ezért szövetkezett Hollandiával Spa­nyolország ellen, ezért segített megdönteni Na­poleon hegemóniáját, ezért vett részt a krimi háborúban Oroszország ellen és ezért szer­vezte meg a bekerítő szövetséget a Hohen­zollernek impériuma ellen. Mihelyt a vetély­társ elbukott, meg kellett változni az angol politikának. Ma Németország nem veszedel­mes, tehát soron van az igazán békés állapot helyreállítása, sőt sorra kell kerülni a szö­vetségeseknél jelentkező tulnagy ambíciók le. nyesegetésének. Az európai egyensúly bizto­sítja Angliának egyensúly nélküli világural­mát és emellett minden egyéb szempontnak háttérbe kell szorulni. ^ Maga az angol világbirodalom tervszerűt­lenül, szakadozottan jött létre és csak ké­sőbb, a szükség hozta meg az össze nem füg­gő gyarmatoknak nagyobb blokkokba való tö­mörítésének szükségességét. A középkorban Anglia a legszerencsétlenebb fekvésű országa volt Európának. A kontinens szélén, egy szi­geten feküdt, amelyen tul nem volt más, csak a végtelennek hitt óceán. Anglia úgyszólván csak kültagja volt az európai államok szö­vetségének. Amerika felfedezésével Anglia földrajzi helyzete egy csapásra megváltozott. A fekvése centrális lett az ó- és újvilág kö­zött, szigeti helyzete pedig világuralmának az alapja. Azt az erőt, amit a többi európai ál­lam határainak védelmére és vélt hatalmi állásának biztosítására pazarolt, idegen or­szágok, koloniák megszerzésére, ipari és ke­reskedelmi hegemóniájának megalapozására használhatta fel. Gyarmatpolitikája pedig any­nyira sikeres volt és az Egyesült Államok el­vesztését kivéve, annyira nem érte balsiker, hogy az angolok a tizennyolcadik század pu­ritánjainak képzetei szerint valósággal Isten választott népének képzelhették magukat, me­lyet Isten különös rendelése állított a többi népek és nemzetek fölé. A világbirodalom átszervezése Az idegen népekkel való állandó érintkezés valósággal kifejlesztette az angolokban az okos módon való uralkodás technikáját Mióta ftz amerikai g3'armatok elszakadásából megtanul­ták, hogy a koloniákat nem lehet kizárólag adófizető alanyoknak tekinteni, megteremtet­ték az önkormányzati gyarmatok típusát, me­lyek hovatovább az anyaországgal egyenrangú és egyenjogú faktorai a birodalomnak. Ma már az alkotmányjogi átszervezés is folyamat­ban van. A hálwru előtt divatba jött a gyar­mati miniszterelnökök konferenciája: ez a kon­ferencia már állandó szervezetet kezd ölteni és központi jellegű kormányzati szervvé növi ki magát. Ez az angol többséggel biró önkormányzati gyarmatok a dominionok esete. Vannak azon­ban a brit világbirodalomnak idegen fajú va_ zallus és meghódított népei is, elsősorban ma­ga az angol hatalom és gazdagság igazi alap­ja, India, melyek sokkal nehezebben nyugod­hatnak bele alárendeltség' állapotukba. Alig hihető, hogy ma egy angol is komolyan gon­dolná, amit Macaulay mondott, hogy Angliá­nak az lesz a legboldogabb pillanata, ha be­fejezte India civiüzálását és a hindukat a par­lamentáris kormányrendszer áldásaival meg­ajándékozva, kivonulhat Indiából. Bizonyos azonban, hogy ezeknél a sokkal nehezebben kezelhető, színes gyarmatoknál is az angolok az adott pillanatban nagyon sokszor megta­lállák a helyes utat, melyet követniök kell. Hét esztendővel ezelőtt az angol kormány a kellő pillanatban bocsájtotta szabadon Zagh. lul pasát, az egyiptomi szabadságmozgalmak vezérét és megtalálta a módot arra is, hogy felvegye a tárgyalásokat a legendás Gandhi­val, akinek nevére Indiában százezrek esküsz­nek. Nem kell azt hinni, hogy ezek az aktu­sok akár az indiai, akár pedig az egyiptomi aspirációk százszázalékos teljesedését jelen­tenék, bizonyos azonban, hogy alkalmasak olyan modits vivendik teremtésére, melyek a birodalmat a politikai nehézségeken átsegítik. Az angol politika azonban másféle biztosíté­kokkal is dolgozik. A palesztinai zsidó nem­zeti otthon megteremtése nagyon Komoly poli­tikai megfontolások eredménye. A Balfouv deklaráció a világháború legválságosabb órái­ban a zsidóság rokonszenvét Anglia mellé ál­lította. Viszont alig tételezhető fel, hogy a zsi­dóság szép szeméért ment volna bele Anglia ebbe az akcióba. Az angol világbirodalom­nak életere a szuezi csatorna. A zsidó nem­zeti otthon és a palesztinai protektorátus nem egyéb, mint átköltózködés a csatorna keleti partjára, hogy szükség esetén erről az olda­láról is meg lehessen védelmezni Mi és az angolok Ilyen szempontokon és ezeken az adottsá­gokon keresztül kell az angol politika útjait megítélni. Ez a politika nem szentimentális, sőt önző, de mindenesetre józan és ezen a kereten belül nagyon becsületes. Ezért lehet és kell nekünk, túlzó és vérmes reménykedé­sek nélkül az angol politikára számitanunk. Ezért parancsolja a mi részünkről a józan előrelátás politikája, hogy folytassuk az angol közvélemény felvilágosításának munkáját Az angol közvéleményt, amely nélkül Nagybritan­niában politikát csinálni nem lehet, nemcsak arról kell meggyőznünk, hogy a trianoni szer­ződés intézkedései tarthatatlanok, hanem ar­ról is, hogy ezeknek megváltoztatása Anglia érdekét is szolgálja. Ránk nézve nem lehet közömbös, ha Angliában egyre fokozottabb ér­deklődést lehet tapasztalni a legyőzöttek, de különösen Magyarország viszonyainak igazi megismerése iránt. Ebből a szempontból az a Magyarországot ismertető kötet, melyet a magyar Rotary klubok hatezer példányban szórtak szét az angolul beszélő világban, a legjobb külpolitikai befektetések közé tarto­zik. A helyzet az, hogy az angol politikának minden tényezője ma Európában olyan hely­zet teremtésére törekszik, amely a brit po­litika kezét felszabadítja a tengerentúli, iga­zán világpolitikai kérdések megoldásához. Itt van a mi sorsunk a világpolitika szekeréhez láncolva: ennek tudatában kell megszabnunk külpolitikai orientálódásunk irányát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom