Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-23 / 190. szám

tf>31 augusztus 23. DÉLMAfitSBOKSZAG 7 DláKKELEHCYÉK * LAMPEL ÉS HEGYI l"Ézt!LFIH!,HEMÍiEI1 ¥ Tisza Laios körut harisnyák és kötöttáruk • * (puspör bazár). * ­VASÁRNAPI KONFERANSZ Hölgyeim és Uraim, a Könferansz a forró káni­kula perzselő napjai után mély hódolattal emeli meg kalapját és ugy véli, hogy most már az aranyos nyárvég kitűnő ideje következik, amikor még itt táncol a nyári napsugár, de már messzi­ről, távoli egekből frissen integet a legszebb ősz. Valahogy már éled az élet — ha lehet még élet­ről beszélni e. kíméletlen világban — és valahogy nyitogatják lassan a színházat is. A Tisza még ragyog a legszebb esti szinekben, de a város is fényleni kerd már a megnyúlt alkonyatban. Oly­kor jönnek még képeslapok a csillogó tavak felől, a varázslatos fenyők alól, — de lassan már csak a mesékben fénylenek fel a távoli tájak, a messzi szépségek. És mig a nyári történetek újra élnek a mesék­ben, addig szépen és véglegesen elbúcsúzik a házikezelés. A kánikulás pótszezon befejeződött és most már azok is búcsúznak, akik még itt maradtak. A végső akkord: az utolsó gázsifizetés is lezajlik most, aztán a házikezelést végleg bezár­ják. És lassan csak az emlékekben fog élni, mint ^ nyári tájak az utazások ragyogásában... És lassan megindul az uj szezon, lassan meg­jelennek az uj arcok. Az első fecskék már meg­érkeztek: Musoga László és felesége, Barna Anci, akik Debrecenből startoltak Szegedre. Kondor ibolya, a primadonna egyelőre Pesten van, ahová autón futott be Erdélyből. Pár napot még ott tölt és figyeli férje munkáját a Király Szinház­ban. Férje ugyanis Komjáthg zeneszerző, akinek »Éjféli tangójával* kezdik meg az uj szezont. A primadonna lesz — Páger Antal és Harmath Hilda után —. a harmadik szegedi autós színész... A tavalyi sereg közül Fülöp Sándor Miskolcra szerződött, Fdg Béla vadonatúj kislányával Kas­sára költözött. Károlgi Vilmos Kolozsvárra, Sán. dor Stefi szubrett lesz Gulyás Menyhértnél Nyír­egyházán. Németh Antal nem irt alá szerződést, Külföldi útra megy: Berlinbe, Münchenbe, Kölnbe... Pártos Klári sem tér vissza Szegedre, egyelőre külföldön tartózkodik, azután Pesten az Uj Szín­háznál kell jelentkeznie, ahol vezető szerepet ját­szik a szinház megnyitó előadásán... Vz uj társulat még nem gyűlt össze, de már meg­történt az első szerződésbontás. A fiatal 'és sze­gedi származású Dégi Piri bontotta fel szegedi szerződését és Pesten marad, ahol több ajánlatot kapott Görög igazgató a helyére Sümegi ödön tizennyolcéves kisleányát szerződtette... Az uj szezon a >Mosoly országávah kezdődik, de egyelőre I.ehár Ferenc nélkül. A kitűnő zene­szerző Ischlből értesítette az igazgatót, hogy csak januárban tud Szegedre jönni, amikor tiszteletére a szinház háromnapos Lehár-ciklust rendez. A megnyitó előadáson a Mosoly országát a követ­kezők fogják énekelni: Kovács Ilonka és Szedő Miklós (a Városi Színháztól), Kiss Manyi és Sass Imre. A főeunuchot Vágó Artúr kreálja. A her­ceget Szórád Ferenc is el fogja énekelni, aki tizenöt estére szerződést kötött a szegedi szín­házhoz ... Kiss Manyi művésznővel egy kis baj történt — el akarják vinni a szegedi színháztól, Pestre. Tarnag Ernő direktor, aki most a Belvárosi Szin­ház főrendezője, felhívta színháza figyelmét a szegedi kis művésznőre és a színház azonnal ajánlatot tett ifjú és édes művésznőnknek. Kiss Manyi persze boldog örömmel repülne a pesti álmok városába, de szerződése és Görög igaz­gató ur nem engedi. Jelenleg dul a harc, bár a béketárgyalások már megkezdődtek. A valószínű fegyverszüneti feltételek szerint Manyi művésznő jövőre Szeged ^ marad, de. a szerfedi •zsnház több szerepre kölcsönadja Budapestnek. . Jövőre aztán... folytatása következik... Van már eredeti darabja is (ne tessék meg­ijedni) az uj szezonnak. Farkas Imre, a pesti színházi és szerzői világ kedves Móducija fel­ajánlotta, hogy »A roulette« cimü színmüvét elő­ször Szegeden mutassák be. A darab: Gyöngy­halászok drámája — bappy end-del... Az első prózai darab az uj szezenban Musso­lini—Forzano tSzáz nap«-ja lesz. amely egyúttal Táray Ferenc első rendezése is .,. Az első operai előadás is meglesz még szeptem­berben: a Bánk bán. Éneklik: Halmos, Szabó Lujza, Budanovics Mária, Csóka Béla, rendezi Dalnoky Viktor... Elek Ica művésznő egyelőre betegen fekszik a kórházban, gondosan ápolják. — közben pedig per indult meg Görög igazgató ellen. A prima­donna ugyanis — mint még emlékeznek a Kön­feransz olvasói — a kaucióvadászat és igazgatói verseny idején 15 ezer pengőt bocsájtott Görög Sándor rendelkezésére, hogy a versenyben nyo­matékosan résztvehessen. Azóta azonban a helyzet megváltozott és Görög igazgató visszafizette a köl­csönösszeget. A primadonna azonban ragaszkodott Írásos megállapodásához, amely szerint a t5 ezer pengős gyors és baráti kölcsön honorálása és köszönete képen az uj igazgató szerződést ad számára az uj szezonra. A pénz, a megállapodás, a visszafizetés és a szerzőlés körül differenciák támadtak és Elek Ica most a bírósághoz fordult. A primadonna és az igazgató érdekes perében leg­közelebb hoz Ítéletet a biróság... És még egy történet még azokból a napok­ból, amikor friss volt a rémNr-"'%nö':ht. Tőtént ugyanis, hogy Fülöp Sándor művész ur hajnali táborozást tartott az egyik szegedi kávéházban. A táborozás igen emelkedett hangulatban ért véget és befejezésképen Fülöp művész ur össze­ütközésbe került — egy márványasztallal. És a márványasztal a férfias csapás súlya alatt ketté­törött... Két nap múlva Fülöp ur ismét meg­jelent a nemes táborozás helyszjnén és vig ba­ráti körben — mintha mi sem történt voln — 9 tekintettel a rémhir-rendejetre, valódi rémhíreket szólózott Például: — A román királyné férjhez njent Mussolini­hez... A1 Capone tegnap megérkezett Makóra ... A vig társak csak hallgatták a remek híreket, aztán az egyik így szólt: — Jól van öregem, a hirek szépek, — de mi van a márványasztallalf. .< — Miféle asztallal? — Hát amit szives voltál kettétörni Fülöp ur egy kicsit elhallgatott, artío $ világ legtermészetesebb hangján igy kacagott fel: — Ez se rossz épen, bár hallottam ennél már, jobb rémhíreket is... És nem akarta elhinni egy hordó sörért sem, hogy a táborozás hajnalán afférje támadt a már­ványasztallal. Már mindenki kacagott, csak Fülöp Sándor volt komoly. Előjöttek a pincérek is és teljes tisztelettel megmutatták a sebeket a mű­vész ur kezén, amelyeket a szerencsétlen márvány­asztal ejtett rajta a hajnali párbaj hevében. _ Fülöp még sötétebbre komorodott, majd percek múlva csöndesen, szerényen, halkan igy suttogott: — Hál ugy nézek én ki, mint aki hozzá tudok nyúlni csak egy asztalhoz isf... A történet végül is békekötéssel fejeződőtt be, de Fülöp művész ur még mindig haragszik — a rémhir-rendeletre. ANGOLOK Irta Tonelli Sándor. Az angolok a világtörténelemnek politikai­lag kétségtelenül legtehetségesebb nemzete. So­ha egy népnek még akkora területeket és any­nyi népfajt, mint nekik, egy impérium alatt egyesíteni nem sikerült. Az angol világura­lom titkát igyekeztek földrajzi, történelmi, faji és mindenféle egyéb tényezőkkel megmagya­rázni, de egyik magyarázat sem bizonyult tö­kéletesnek. Minden magyarázatnál az ellen­mondások egész tömege merült fel. Egy alap­jában véve arisztokratikus nép meg iudja teremteni a világ legdemokratikusabb alkot­mányát. Egy nép, amely a többinél különb­nek tartja, uralkodik a népek millióin, anél­kül, hogy a gyűlölség érzését váltaná ki az általa kormányzottak körében. Egy állam, amely a legirgaimallanabb módon viseli a háborúit és leggyorsabban tud őszinte békét kötni az általa legyőzöttekkel, söt bennük még szimpátiákat is ébreszteni maga iránt. Egy ország, amely sohasem hódított, hanem a hódítást évszázadokén át kalandorokkal és kereskedő társaságokkal végeztette el s maga csak az eredményeket zsebelte be. Egy nem­zet, amelynek tömegéből hiányzik az elvont gondolkozásra való készség, de az adott pil­lanatban ösztönszerűleg mindig tudja, hogy mit kell cselekednie. A világháború és az angolok A világháború kitörése után olvastam vala­melyik német professzornak, — azt hiszem, Sombari volt, — a klasszikus hasonlatát Ró­ma és Karthágó harcának megismétlődésé­ről. Cikkében a professzor a hösöket állította szembe a kalmárokkal. A hasonlat akkori­ban nagyon tetszetősen hangzott Egyik olda­lon a kereskedő jellegű, koloniális zsoldoscsa­patokkal harcoló. Karthágóra emlékeztető Al­bion, a másik oldalon a kontinentális, milita­risztikus és kemény céltudatossággal előretörő Németország. A hasonlat azonban befejezésé­ben nem vált valóra. Az uj Karthágónak el­keresztelt Anglia nem bukott el, ellenkezőleg hatalmasabban került ki a háborúból, mint volt azelőtt s a győztesek a spártai és római ambíciókkal, — esetleg erényekkel is — büsz­kélkedő Németországra kényszeritették rá a karthágói békét. Most azonban itt állunk egy tucat eszten­dővel a békekötés után s az az Angija, amely annak idején megkeményítette Franciaország hátgerincét s hirdette, hogy a háború tarthat akár tiz esztendeig, de győzni kell, a megértés hangját használja a legyőzöttekkel szemben. A győztesek közül Angliában van legnagyobb pártja a békeszerződések becsületes revízió­jának. Angol vezető politikusok mondják, hogy teljesíthetetlen feltételekkel nem lehet Euró­pa legelső kontinentális államát örök időkre megnyomorítani. Nem véletlen, hogv idegen Bécsi koksz a legelső márka, mér e'ólegyeihelő «i BACH'Cégntl

Next

/
Oldalképek
Tartalom