Délmagyarország, 1931. augusztus (7. évfolyam, 173-196. szám)

1931-08-02 / 174. szám

& DÉLMAGYARORSZÁG 1931 augusztus % ta lendíteni, — ugyanakkor a népesség struktúrájában nagyon erős változások mennek végbe. Sőt még tovább is kell menni: ezek a változások már nagyrészt itt is vannak. Bármely társadalom struktúrájának leglényegesebb része a keresők és eltartottak számának egymáshoz való viszonya. Hogy kik a keresők, azt tudjuk. Eltartottak a gyermekek, a családban lévő külön kereset nélküli nők, az úgynevezett háztartásbeliek és az elaggottak. A változás, amely az utolsó két-három évtized folyamán végbement, abban foglalható össze, hogy a gyermekek száma viszszament, a nők főleg a háboru óta hihetetlen arányokban foglaltak teret a kereseti foglalkozások körében és igy eltartottakból ők is keresőkké váltak. Egyszóval ma sokkal kevesebb eltartott esik egy keresőre, mint azelőtt. Ebbe kapcsolódik bele a rímben kifejezett elmélet logikai megindokolása. A társadalom egészének eltartásához egy bizonyos adott munka- és keresetmennyiség szüksr es. A népesség összetételében beállott változás folytán azonban ma több a kereső, mint amennyire szükség van és ez az arány állandóan rosszabbodik. Minél inkább fogy az eltartottak arányszáma, amelyért dolgozunk, annál inkább fogy a kereset szükségessége és a keresetek lehetősége is. Egyszóval: fogyó népesség a mostani megoszlás mellett munkanélküliséget is felent. Ha ehhez hozzávesszük még a racionalizálást és a gépek által teljesitett emberi munkaerő-helyettesítést, akkor nyilvánvaló, hogy a mostani helyzet nwgjavulására nem számit"hatunk. Ha most ezek után valaki az én véleményemet kérdezné, akkor csak azt mondhatom, hogy a két tudós szerző közül egyiknek sincs igaza. Nincs pedig azért, mert beleestek a szakemberek hibájába: egyetlen szempontnak, felfogásnak előtérbe tolásával és egyetlen tényezőnek a beállításával akax*nak mindent tm;pnagyarázni Az emberi élet és ennek egyik részlete, a gazdasági élet azonban számtalan komponensből tevődik össze és ezeknek eredője az, ami velünk és körülöttünk történik. És ahogy az egyes ember életének vannak szomorú napjai, ugy az egész társadalom életének is vannak megpróbáltatásai, válságai, nmelyeket azonban nem az elméletek oldanak mep, hanem maga az életnek eleven ereje. Ez adja meg a legnagyobb válságok idején is az optimista világnézlet magyarázatát és szolgálja jogosságának alanját. Ez az a biztató tényező, amelyet sonasem szabad szem elől tévesztenünk. Ufból meqnvilt a Virágház Éló kossoruk 9 pengőtől MUkosxoruk 3 pengőtől Dugonics-íér 1. (a patika melleit.) 96 Poloska és molyiríást teljss szavatossággal Szedreden a 6 Lakásfertőtlenltő Vállalat CIAn-lrOdAta xfcrsi Dugonics tér 12. Telefon 31-77. H. Lengyel Greíe Kozmetikai intézete Kállay Albert ucca 1. sz. I

Egyéni arcápolás, alkalmi kikészítés, Összes szépséghibák kezelése. Olcsó bérletrendszer. Uri és női divatcikkek. NŐI és férfi fehérnemUek (mérték ulán Is) Ágy~ és asztalnemUek. Férfi kalapok és sapkák. Nyakkendő különlegességek stb. rendkívül olcsó árakon A GFB Harisnyák gyári lerakata 88 Pollák Testvéreknél RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK irta: dr. Szab* László 87 Gárgyán. A családi hagyományok szerint Gardány volt az eredeti nevük' és a tőrök világ után származtak Szegedre Szilágy vármegyéből. Iparos család volt A XVIII. század második felében Gárgyán Ilona Szabó János felsővárosi polgárnak volt a felesége. Neve az anyakönyvekben 1757-ben Gardián, 1761-ben Gargyián, 1764-ben Gargian, 1767-ben Kvardián, 1768-ban Gárdán s 1772-től kezdve véglegesen Gárgyán. Az ácsmesterek jegyzékében 1785-ben szerepel Gargyány Mihály. Gárgyán Imre, sz. 1869 november 4-én, 1893 január 16-án házasságot kötött Eördögh Rozáliával. földbirtokos, borkereskedő, rum-, likőr- és pálinkagyáros, a »Gárgyán Imre és Fia* cég tulajdonosa. Törvényhatósági bizottsági tag. Az ellenforradalomban a Nemzeti Bizottmányban jelölő tag és az ABC tagja, a 3. sz. toborzó bizottság elnöke. Fia Dr. vitéz Gárgyán Imre. a »r,:'r^yán Imre és Fia« cég társtulajdonosa, tőrvényhatósági bizottsági tag, a szegedi vitézek hadnagya. A háborúban a 3. sz. honvédhuszár c rcdben szolgált és több kitüntetést szerzett. Az ellenforradalomban a vörösöket leszerelő csapat tagja volt 1927 julius 4-én nőül vette Szabó Mária Magdolnát, Szabó István félegyházai h. polgármester és Szőke Mária leányát. Gyermekeik: 1. Mária Magdolna. 2. Imre István. Gebhard. Gebhard Jakab fiatal kőműves legény József császár idejébon Puchlauból vándorolt be Szegedre s miután itt megnősült és házat szerzett, 1789-ben felvették a város polgárainak sorába. Mivel építőmesteri képesítése nem volt, a közmunkákra Grieszer József építőmesterrel együtt vállalkozott, ugy, hogy Grieszer volt a pályázó és Gebhard az építő. Igy építették föl a régi rókusi iskolát is 1828—1830-ban a templom mellett A kőműves Gebhard fia, Ferdinánd 1847ben engedélyt kapott egy »Cselédszerzői és Tudakozási Intézet* felállítására. Akkoriban a cseléd-ügy még nem tartozott a közigazgatás hatáskörébe s engedély-okirata alapján Gebhardnak volt joga cselédkönyvet kiállítani. »Intézete« a szabadságharc mozgalmai kőzött megbukott Gebhard Ferdinánd, aki kétségtelenül a legrégibb »cupringer* Szegeden, nevét Keméndvre változtatta, később városi szolgálatba lépett és mint nyugalmazott rendörbiztos halt meg. CLásd: Keméndy.) Gedó. Régi halász család, mely ugy látszik, már kihalt Szabó Antal. Szabó János és Zsótér Erzsébet 1824 junius 24-én született nyolcadik gyermeke, 1816 február 4-én Gedó Rózáit vette feleségül. Ezek, ugy látszik, elköltöztek Szegedről. Gedő János az 1879-iki árvízvédelem után belügyminiszteri elismerésben részesült Gedó Márton a mult század végén elnöke volt a Halász Egyletnek. A Vásárhelyi-sugáruton tul levő vendéglő és kirándulási hely, melyet az árviz után építettek fel, még ma is őrzi a Gedó-család nevét Geges. Szeged' ősi famíliái közé tartozott a Marod Geges család, melynek nevét a szegedi tájszólásban Gegös-nek ejtetnék. 1408-ban Geges György volt a város bírája. Szegeden 1478 óta nyoma veszett ennek a családnak. Geisler. Francia eredetű család, mely Meanvilleből költözött be a XVIII. század köziepén. Geisler Márton szerezte a szegedi polgárjogot 1764-ben. Márton fiának, Geisler Mihálynak a palánk! főutcában volt háza, melyet 1795-ben * elcserélt* Wodianer Fülöp házával; miután azonban a Fő-utcában akkor még nem lakhattak zsidók, a cserét a városi tanács megserfimisitette. Geisler János a mult század közepén lakatos és fegyverkovács volt 1848-ban mint hadnagy szolgált a nemzetőrségnél. 1851-ben céhmester volt a lakatosok, órások és puskamüvesek céhében. Gelselbrecht. 1814-ben felvették a város polgárai közé Geiselbrecht Ádám bajorországi származású órást Egyetlen nevezetessége az, hogy lutheránus volt és mégis megkapta a polgárjogot •• • • ú tá!c*k. evfieszkSzök, dfsztár I. oveV. brilltfins ékszerek. # I Schaffhausen, Omega. Doxa nftivi V A Arák. — Arany és cxUst beváltás legmagasabb áron. BOKOR IZSÓ ékszerésznél. Kelemen u. 7. BECSKY PEK sülődéjét Somogyi uccából Fecske ucca 3. sz. alá helyezte. Olcsói Jól Kenyér - Sütemény ^ Liszt. Karlsbadba utazó szegediek és szenedkörnyékiek figyelmébe! Karlsbad legfőbb és legszebb helyeinek <?a?ikén — a Cnrtenzeilen — fekszik e VILLA TSCHAMLER Minden kényelemmel és komforttal legelsőrendfibben berendezve Hideg és melegvíz. Központi tütés. £111. leleton. - FUrdölc a tyáxban. 43 szoba. Egész Karlsbadban az eisö magyar villatulajdonos, aki mindenkor készséggel áll magyar honfitársai rendelkezésére. Hazafias üdvözlettel Antal Bertalan.