Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-25 / 167. szám

DfiLMAGYARO^'MC. tés és az illegálisan felhasznált ösíze^k elkobzást 1* lesz. Hangoztatta ezután, hogy ai alkotási vágynak ngv az államnál, mtal a közületnél meg kell állani, félirfl keli Iflnnt ezeket a terveke* Jobb Időkre] amikor megvalósítható*. Hosszú, vagy rövidlejá­ratú hitelt csak rendezeti államháztartás kaphil. Mihelyt sikerül hosszúlejáratú kölcsönné! uj vér­keringést vinni a közgazdasági életbe, reméli, hogy maguktól annyira emelkedni fognak a közvetett adókból származó bevételek, hogy nem lesz szük­ség az államháztartás bevételét szolgáló intézke­désekre. Végül hangoztatta, hogy a kormány intézkedé­seinek egyedüli oka az volt, hogy védje a magyar valutát és megvédje azokat, akik bizva a pengőben, betétjeiket a helyükön hagyták. A kormány gon­doskodik arról, hogy lói járjanak azok, akik nem Mbolíak, akik nem helyezték saját érdekeiket az ország érdekei elé. Reméli, hogy a viszonyok a közel jö­vőben enyhülni fognak, a kormány azonban a pengőt minden körülmények között meg fogja védeni. VáriteGs&l Konferencia Budapest, julius 21. A MTT .ítenti Almáig László házelnök elnöklésével ma délelőtt a képviselőház elnöki fogadójában pártkőzi ér­tekezlet volt. A pártközi értekezletről az alábbi hivatalos kommünikét adták ki: fBethlen István gróí miniszterelnök a párt­közt értekezleten azzal a kéréssel fordult a pártok vezetőihez, hogy tekintrltrl a folya­matban levő pénzügyi tárnyaláiokra. a mái ülésen benyújtóit felhatalmazási jav.:,,latot hosszabbra nyúló vita nélkül tárgyalja le a képviselőház. A pártok vezetői egyes részletkérd'seket in­téztek a miniszferclnöVhft? és a pénzügymi­niszterhez, amelyekre azok megfelelő felele­teket adtak.* 1931 julius 25. Mi van a fel&atalmaxási javaslatban Budapest, julius 24 A képviselőház póateki ülésén a kormánv beterjesztette a felt.-' ":na­zási tőrvényjavaslatot, amelyben a kormány felhatalmazást kér a költségvetési kiadások csökkentésére és n bevételek emelésére. A törvényjavaslat négy szakaszból ér. tia paragrafusból áll. Az első paragrafusban a korín;'nv lóváhagyásf Kér az országgyű­léstől azokért íz intézkedésekea:.:.' " ' - lenk. pénztárakat zárv i tartani rendelte. Ezenkívül ez a paragrafus szabja meg azt, hogv a most jóváhagyott rendelkezéseket 1: 7 ^észilhetl,.mó­dosíthatta. hatályon kivül helyezheti és a szük­séges átmeneti szabályokat m^álh^ithutja. A második paragrafus felhatalmazza a kor­m'ányt, hogy amig az ország gardnsági és hitel­életének • megóvása tne«kivánja, rendeletekkel magánjogi és a törvénykezés hatáskörébe 'tar­tozó egyéb intézkedéseket is tehet. A harmadik paragrafus tartalmazza a büníelő szankciókat. A rendeletek megszegői kihágást követnek él és 2 hónapig terjedhető elzárással büntet­hetők, a pénzbüntetés maximuma 8000 pen­gő, behajthatatlanság esetén hathónapi fog­ház. A negyedik paragrafus az államháztartás egyensúlyának blztositása érdekében jogot ad a kormánynak arra, hogv egyrészt az állami kiadások csökkentése, másrészt az Állami bevételek tokozása érdekében közszolgáltatásokat a törvényben megállapított mértéken felül Igénybe vegyen, vagy uj közszolgáltatásokat elrendeljen. Ez a paragrafus intézkedik arról, hogy a kiadások csökkentése érdekében a folyó évi költségvetésben megállapított kiadásokat re­dukálni kell. A köztisztviselőknek már korábban elhatározott és hat év alatt végrehajtandó létszámcsökk entését lehetőleg hat évnél rövidebb idő alatt kell keresztül­vinni. Még ezévben a pénzügyminiszter törvény­javaslatot terjeszt a Ház elé, a nyugdíjasok illetményeire vonatkozó jogszabályok módo­sítása tárgyában a nyugdijterhek csökkentése "éljából. Az ötödik paragrafus kimondja, hogy mind­ezeket az intézkedéseket az önkormányzatok, tehát a törvényhatóságok kötelesek végrehaj­tani. A hatodik paragrafus a pénzügyminiszter­nek ad felhatalmazást, hogy az illetékhátralé­kokból származó, esetleg jelzálogilag is biz­tosított követelései erejéig a szükséghez ké­pest kamatozó pénztári Jeqyeket, vagy kincs­tári váltókat adhasson ki és ezeket mindenkor, de legfel­jebb az illetékhátralék erejéig forgalomban tarthassa. A hetedik paragrafus intézkedik' az országos bizottság megalakításáról, amelynek a kormány minden tervbe vett rendeleti intézkedését bejelenteni köteles. A bizottság 33 tagból áll, ezek közül 22 tagol a képviselőház, il-et a felsőház vá­laszt. A bizottság a parlament szünete, esetleg annak feloszlatása után működik, utóbbi eset­ben mindaddig, amig az uj országgyűlés nem intézkedik A bizottság üléseire szakértők is meghivhatók. A bizottság hatásköre az, hogy megvizs­gálja a kormány által tervbe vett intézkedések helyességét ós célszerűségét és erről vélcmé- j nyél nyilvánítsa. A bizottság javaslatokat te- ' bet a törvény végrehajtása során tapasztalt hiányokra, a kívánatos és célszerű intézke­dések megtételére, végül a minisztériumok fe­lelősséorevonására. A miniszlérlumot, vagy az intézkedésre jogo­sitott minisztert a bizoltság hr'árosnta nem akadályozhatja meg abban, hogy a tervbe vett intézkedéseket életMéptesse. A nyolcadik paragrafus értelmében a foga­natosított intézkedéseiről a minisztériumok az országgyűlésnek kötelesek jelentést tenni. A kilencedik paragrafus szerint • a rémblrlerfesztrtket egy évig terjedhető fogházzal lehet büntetni. A tizedik paragrafus a törvény életbelép­tetését a kihirdetés napjától számítja és végre­hajtásával az illetékes minisztereket bizzameg. A javaslat mogokolftsa kiemeli, hogv a nemzetközi pénzpiacon a leg­utóbbi másfél esztendő alatt hosszúlejáratú kölcsön felvétele nehézségbe ütközött, a mező­gazdasági termékek és iparcikkek ára hanyat­lott, emelkedett a munkanélküliek száma, nml a fogyasztóképesség hanyatlását vonta maga után E tényezők hatása alatt bizalmi "álság jelei kezdtek mutatkozni, ennek a következ­ménye viszont az volt, hogy a rövidlejáratú külföldi tőke kivonatott a termelésből. Megállapítja az indokolás, hogy gazdasági életünk teljesen független a német és osztrák gazdasági élettől, mégis miután a tőke álta­lában tartózkodó lett és nehogy az események a magyar gazdasági életre is kihassanak, kell az uj intézkedéseket megtenni, amelyek mér­tékadó külföldi pénzügyi körök egyetérlésé­vel is találkoztak. Kiemeli még az indokolás, hogy a személyi járandóságok csökkentése kedvező hatást fog gyakorolni a nyugdíj ter­hek alakulására is és a kiadások csökkentése remélhetőleg jelentékeny eredményeket fog felmutatni. A magyar fontKölcsön Budapest, julius 24. Az 5 millió fontos ma­gyar kincstárjegyek elhelyezéséről már régóta folynak a tárgyalások. Ebben az ügyben a magyar megbízottak érintkezésbe léptek' a TUnion Parisienne-nal, amely vállalta az át­vevő szindikátus vezetését. Az emisszióban az angolok is résztvesznek, ugy, hogy a megbízot­tak Párisból Londonba utaztak és az angol pénzkőrökkel is behatóan tárgyaltak. A tárgyalások menetéről ma hire kelt, hogy a magyar megbízottak a fontkölcsőn felvéte­lének pénzügyi feltételeit letárgyalták a kül­földi bankcsoporttal. Most már arra van szük­ség, hogy a kölcsönnyujtó országok kormá­nyai helybenhagyták a pénzügyi tárgualások eredményét. Parlamenti bizottságot a választási visszaélések kivizsgálására Budapest, julius 24. A szociáldemokrata párt a választási visszaélések ügyében indítványt nyúj­tott be, amelyben 21 tagu parlamenti vizsgáló­bizottság kiküldését kéri a választási visszaélések megvizsgálására. Az indítvány igy szól: indítványozzuk, küldjön ki a képviselőház 21 tagu parlamenti vizsgálóbizottságot az 1931. évi országgyűlési választásokon a közigazgatási ható. ságok, személyek és választási funkcionáriusok elkö'tetelt választási bűncselekményeinek és vissza, éléseinek, a választók ellen alkalmazott terrornak, a hivatalos hatalommal való visszaélésnek és min. den olyan intézkedésnek a megvizsgálására, amely közvetve, vagy közvetlenül a választókat szabad akaratuk' nyilvánításában akadályozta, vagy befo­lyásolta. A vizsgálat kiterjed az ajánlási biztosok, nak az ajánlási elbírálásában gyakorolt, tevékeny. ségére, valamint a választási elnökök tévékehysé. gére is.« »A képviselőház a kiküldött parlamenti bizott­ságot teljes jogkörrel ruházza fel —, folytatja az" indítvány. Feladatának teljesítésében tanukat idézhet meg, kihallgathat, vizsgálatot folytathat, kiszállásokat elrendelhet és általában minden olyan Intézkedést, amelyet féladatának elvégzésében szük­ségesnek talál, elrendelhet, amit a kormány és a közigazgatási hatóságok kötelesek végrehajtani. A kiküldött parlamenti bizottság a választásokon el­követett visszaélésekről és bűncselekményekről szóló jelentését a megtorló intézkedésekre vonat­kozó javaslataiv al együtt sürgősen a képviselőház elé terjeszti.! Az indítványt a Ház egyik legközelebbi ülésén Büchler József fogja megindokolni. Géphiba miatt másfélérát késett a péntek esti budapesti gyorsvonat (A Délmagyarország munkatársától.) A Sze­ged-állomáson pénteken este a budapesti gyorsvonatra várakozók között izgalmat kel­tett, hogy a gyorsvonat nem futott be a pálya­udvarra a szokásos időben. Amikor 10 óra is elmúlt és a vonat még mindig nem érkezett be, a türelmetlenül várakozók kórében riasztó hirek fokozták az izgalmakat. Az a hir kelt szárnyra, hogy a gyorsvonatot Kistelek után sulvos baleset érte. Szerencsére a hir nem bizonyult válónál?. Mindössze az történt, hogy a gyorsvonat moz­donya Szalymaz és Kiskundorozsma között géphiba miatt kénytelen volt megállani és, nem tudta utjál folytatni. A géphiba konsta­tálása után nyomban mozdonyt kértek Szeged­ről, ahonnan azután egy tartalékgép hama­rosan kifutott, de még igy is 11 óra volt, mire a segélymozdony másfélórás késéssel a budapesti gyorsvonatot bevontatta a pálya­udvarra. váiiai bútor­kocsival ts MEGHEüS Antal. Berlini körut 26/a. I Tel. 20—49. PUözküdést

Next

/
Oldalképek
Tartalom