Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-12 / 156. szám

E-t>El»- SzerKesztos«g: Somogyi ucca 22. Lem. Telelőn: 23>33.^Kiadóhivatal, kölcsOnkönyvlAr es tegylroda Aradi ucca S. Teleion s 13-OS. — Nyomda : Lliw Uoól ucca 19. Telefon : 26-34. TAvIroI) és levélcím DélmagyarnnzAa Sseged. Vasárnap, 1931 julius 12 Ara fillér VII. évfolyam, 136. szám ELŐFIZETÉS: Bavanla helybea 3.ÍO vidéken e* Budapesten 3-eo, (tUlfOldBtt 6-40 pengd. - Egyes szám Ara hélkö*. nap 16, vasár- és Ünnepnap 24 >1(1. Hlr. delések felvétele tarifa suerlnt. Megjelenik hítlft klvelelével nnmtnn re iorl A mindennapi kenyér Az imádság áhítatával kellene róla szólni, térdre hullva a könyörgésben és hálálkodásban. Add meg nekünk a mi mindennapi kenyerünket, — van-e ennél igazabb fohász? A test és lélek kívánsága öllelkezik össze ebben a fohászban. A mindennapi kenyér előtt ugy hulltunk térdre, mint szentek és vértanuk oltárképei előtt: szimbólum volt és valóság, jóság és eledel, az élet maga volt. Verset irtunk róla, imánkba foglaltuk nevét, harcaink céljává tettük és áldott-átkos oka lett teremtésnek és gyilkolásnak. És mos jön a boletta s elporlasztja mindazt az áhítatot, ami eddig körülvette fogalmát, mint szentek fejét a glória. Jón a boletta és jönnek vele rikácsoló nagy sz n ak. Hallunk világgazdasági válságról és érlíí&esitési csődről, beszélnek világpiaci paritásról és a búzatermelők világkarteljéről. Számok röpködnek a levegőben, valaki gyorsan kiszámítja, hogy a hat pengős boletta hetvenkétmillió pengős évi kiadást jelent az államnak, hetvenkétmillió pengőt fognak fizetni — kik? — a fogyasztók — miért? —, azért, hogy a nagvbirtokosoknak puhábban legyen megvetve a fejük alja. És megszólal a gond s felemeli szavát az aggodalom: szabad-e nyolcmillió ember mindennapi kenyerét mesterségesen megdrágítani csak azért, hogy azok, akik gabonát adnak el, többet kapjanak termékeikért? Ha még a mindennapi kenyér megdrágulása — nem, nem helyes ez a kifejezés, azt kell mondani: — megdrágítása a válságba jutott mezőgazdaságon segítene, a kisgazdák százezrein, akiket egy idő óta a nemzetfentartó társadalmi rétegként ünnepelnek, éppen csak a nemzet fentartásából akarják őket kizárni, ha azt lehetne várni, hogy ez a törvénnyel megszabott felár a kisgazdákat fogja talpraállitani s ezáltal a nemzeti haladás legértékesebb rczervoárját erősítik meg, akkor talán azt lehetne mondani: hallatlan nagy áldozatot követelnek, mérhetetlen uj terhet rónak" a fogyasztókra, a dolgozókra, de talán megéri az áldozat, talán érdemes vállalni és viselni ezt a terhet Ámde azzal mindenki tisztában van, hogy a kisgazda átlagban alig tud több szemes gabonát termelni annál, amire neki és családjának szüksége van s amit a gazdaságában el kell használnia. A kisgazda számára azért majdnem közömbös, hogv a holettn ára három péngő-e vagy hat. S talán még ezt sem lehet mondani, talán a kisgazdának nagyobb érdeke, hogy olcsóbb legyen a kenyér, mint az, nogy a nagybirtokosok hat pengős felárat kapjanak a buzájuk után, hiszen ha olcsóbb a kenyér, olcsóbb az iparcikk s a kisgazdákat éppen az fektette a földre, hogy az ipari cikkek ára nem tartott lépést a mezőgazdasági Cikkek árának csökkenésével. Ez volt az az agrárolló, ami két éles karja közé fogta a kisgazdákat A kisgazda ma gyümölcsből, konyhavetem ényből és állattartásból él. Gabonát csak a közép- s főként a nagybirtokos ad el s éppen ezért a boletta hasznát csak a nagybirtok élvezi. A kérdés az: megengedhető-e, hogy a fogyasztók évi hetvenmillió pengő szolgáltatására kényszeríttessenek a nagybirtokosok iavára? Megengedhető-e az, hogy a fogyasztok, a tisztviselők, a munkások, a kereskedők és iparosok, a szabad pályán nyomorgók évi hetvenmillió pengővel járuljanak ahhoz, hogy a nagybirtok megtalálja a maga renlabiliUlsát? Az igy lemeztelenített kérdésre vájjon ki merne igennel felelni? S a másik kérdés: amikor mindenki tudja már, hogy a gabonatermelés válsága az egész világon egyformán dul s amikor mindenki belátja azt is, hogy a mezőgazdasági termelést át kell szervezni, mert ez az egyetlen védekezés a gabonaválság ellen, akkor szabad-e ilyen mesterséges s ennyire erőszakos módon támogatni a gabonatermelést? Nem az lenne-e az okos és előrelátó gazdasági politika, hogy azt a termelési ágat támogassák, ami jövőt igér? Amikor a gazdákat arra buzdítják, hogy a gabonatermelés helyett térjen át a gyümölcstermelésre, a konyhakeríészetre, a baromfitartásra, akkor a kormányhatalom nem azokat támogatja, akik a gabonatermelésről át akarnak menni más mezőgazdasági ágra, hanem a halódó, a válságba jutott, a maga exejével már talpon állni sem tudó gabonatermelés mellett végez egyetlen évben hetvenmillió pengőbe kerülő propagandát Istenes cselekedet lehet-e az, amelyik az imádság fohásza elé áll. Imádkozunk a mindennapi kenyérért és megdrágítják a mindennapi kenyeret Add meg Uram, a mi mindennapi kenverünket, de add meg Uram, boletta nélkül. MacDonald, Baldwin és Lloyd George beszéllek az angol pártok békellinlelésén (Budapesti tudósítónk telefonjelentése, j Az angol pártok nagy közös béketüntetése szombaton délután zajlott le az Albert-Haliban. A pártok egyórás menetben vonultai fel London uccáin. A gyűlés kisebb incidenssel kezdődött, egy asszony büzbombát dobott a terembe. MacDonald, Baldwin és Lloyd George beszéltek a békéről. A tömeg Lelkesen tüntetett az állandó béke mellett Németország válságos naplal tnther visszaérkezett Berlinbe — \ korméng kivételes rendszabálgokot léptei életbe a devizapiac megszilárdításéra ? CBudapesti tudósítónk teleforj l öntése.) Berlinből jelentik: Dr. Luther, a Birodalmi Bank elnöke szombat délután megérkezeti Berlinbe. A repülőtéren rengeteg ujságiró várta, akiknek a kővetkezőket mondotta: — A francia lapokban fantasztikus számok jelentek meg, mintha én olyan kívánságokkal állottam volna elő Londonban és Párisban. A számok hallatára valószínűleg az iletékesek lesznek legjobban meglepve, mert tudják, hogy ezek nem felelnek meg a valóságnak. Luther megérkezése után összeült a miniszterelnökségen a jóvátételi tanács, hogy meghallgassa Luther jelentését A tőzsdén az a hir terjedt el, hogy a kormány kivételes rend' szabályokat vett tervbe a devizapiac megszilárdítására. Ennek ellenére szombaton emelkedett a forgalom és 100 millió márka értékű devizát vásároltak. A Vossische Zeitung azt írja, hogy a francia és angol követelések megvalósítása belpolitikai zavarokra vezetne, a.meljj megbuk' tatriá a Brünning-kormányU Londoni jelentés szerint angol pénzügyi és politikai körökben aggodalommal nézik o francia—német tárgyalásokat. Az angol lapok nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a berlini tőzsdén ismét áresések voltak Hélfőn megkezdődik a bázeli konferencia A Nemzetközi Fizetések Bankja a Hoover-lervezelről és Németország helyzetéről (Budapesti tudósítónk te Te fonjele ntése.) Bázelből jelentik: Hétfőn délelőtt megkezdődik a Nemzetközi Fizetések Bankja igazgatótanácsának fennállása óta legfontosabb ülése. Az egyes szakosztályokban napok óta lázas tevékenység folyik, de a nyilatkozatkérők elől mereven elzárkóznak. Elsőnek Mon'agn Normann érkezett meg Bázelbe, de ő sem volt hajlandó nyilatkozni. A hétfői ülés elsősorban a Hoover-tervezttel fog foglalkozni, amely érinti a Nemzetközi Fizetések Bankjának működését is, de természetesen szóba kerül Németország nehéz helyzete és a Németországnak nyújtandó segítség ügye is Egy évre elnapolják a német osztrák vámunió ügyét? London, julius 11. A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója il'e é'ies helyről nyert felhatalmazás alapján megállapítja, hogy nem igaz néhány berlini jobboldali lap híresztelése, amely szerint az angol kormány politikai nyomást fejt ki Németországgal szemben. Az angol. kormány a Németországnak nyújtandó pénzügyi segítséget nem teszi függővé politikai kérdésektől. Az angol kormány az ilyen terveket épugy, mint az amerikai kormány, kereken visszautasította A Daily Telegraph diplomáciai tudósítója azért megjegyzi, hogy Németország mindenesetre helyesen cselekedne, ha elhala^ztaná a paneé'os cirkálók építését és leialább ©gy évre elnapolna a néinei—osztrátr vám. ünió tervét. Az angol kormány nem követeti ezt, de őrömmel venné, ha Németország igy cselekednék. 4 jugoszláv saftó a Koover»lerv ellen Belgrád, julins 11. A jugoszláv sajtó a leplezett tiltakozás után most már nyíltan kárhoztatja a Hoover-tervet és azt irja, hogy a Jugoszláv kormánynak nem szabad hozzájárulnia 8 Hoover. akció megvalósításához. A Vreme szombat reggeli vezércikke felszólítja a jugoszláv kormányt, hogy ne engedjen Jugoszlávia szent jogaiból és őrködjék az ország pénzügyi érdekei felett. A párisi francia—amerikai megállapodás a YOung t?rv fiagráns megsértése és Jugoszlávia jógiinak s?mmi. hevevése. Jugoszláviát nem hivták meg a londoni szakértői konferenciára sem, holott Jugoszlávia szenvedi a legnagyobb veszteségeket a moratórium miatt. A jugoszláv költségvetés deficitje a jóvátételi fizetések elmaradása esetén 900 millió dinár lesz. A lap végül megállapítja, hogy a kis és nagy, szövetségesek kőzött ezúttal igen súlyos nézeteltérések merültek feL l