Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-12 / 156. szám

WÍI..MA0YAWO 1931 julius 12. \ A légkárosult gazdák még nem kaptak semmiféle segítséget A nép|ö!éll miniszter hatpengős kedvezményes búzát utal ki a károsultaknak (A ttélmagyúrómág munk :m\.ú!61j Siómba ton délelőtt a hodómi jégkárosult gazdák nagyobb küldöttsége Jelent meg dr. Somogyi Szilveszter polgármesternél. A károsultak elpanaszolták, hogy a gazdái- még mindig téllenül tehetetlenül állanak a nagy elemi csapás következtében, mert a kormány még nem a megígért gabonasegitséget. sem a készpénzSegélyt nem utalta kt számukra. Az a kívánságuk, hogy a város az őrőkfőldtulajdonosok számára eszközöljön ki, Illetve biztosítson megfeleld adókedvezményt, a károsult bérlők bérlőit síeríődését hosszabbítsa meg, os*2on ki köröttük vetőmagot te szerezzen^ számukra Ír -ír! íbb őt ívre szóló kedvezménye.* kölcsönt. l>ftlMJrmeéter elmondotta a küldöttségnek, ho , . a jégverés utáni napon sürgönyilég kért a kormánytól vagon búzát és százötvenezer pengő szükségmunka segélyt. A segély kiutalása azért késik, mert nemcsak a szegedi gazdákat érte jégkár. A jégverés Sopron felől kiindulva, egészen a megszállt területekig végigverte igen széles sávban a termőföldeket és mindenütt sulyós károkat okozóit. A jégkárok összeírását most fejezték be, minden egyes gazdának külön megállapítják a kárát és annak arányában kapnak majd segítséget A károsult váróéi bérlők bérleti szerződésének egy évvel való meghosszabitásáhot a közgyűlés már hozzájárult. A kért százötvenezer pen«ő szükaégsegélyt a város — ha megkapja — csak a téli hónapokban kívánja a tanyai utak javítására fölhasználni, amikor nagy lesz a nyomor és nagyobb szükség lesz a segítségre. Itt említjük meg, hogy a népjóléti miniszter sürgős leiratban értesítette dr. Algner Károly főispánt a jégkárosultak buznsegélvének kiutalásáról. A minisztertanács a jégkárosult gazdák segélyezése céljából korlátolt mennyiségfi búzát bocsájtott a népjóléti miniszter rendelkezésére. A burát a károsultak métermázsánként, hat pengős kedvezményes árért kapják, Bt bf ennek a mérsékelt árnak a megfizetése is nehézsécret okozna, akkor a befi, ötéire, a károsultak november 15-ig haladékot kapnak. A búzát lő vagy 15 tonnás vagontételekben a városnak kell.megrendelnie, tehát a városnak kell összeírni az igényeket és a városnak kell bészednie a buza kedvezményes árát a károsultaktól. A főispán a népjóléti miniszter leiratáról értesítette a nolDíjtalan.,,. hívom elő a nálam vásárolt iolo lemezét és illmlét Liebmann, Kelemen ucca. gármestert és felkérte, hogy gondoskodjék az igényjogosultak összeírásáról, az igényjogosultság megállapításáról és azután a szükséges búzamennyiséget közvetlenül a népjóléti minisztériumból igényelje. Küsdlelein a irafioma ellen ötvenbárom rendelőhelyiséget álliíanak fel a tanyákon (A Délmagyarország munkatársától.) A népjóléti miniszter még májusban leiratót intézett a város hatóságához és elrendelte a trahoma elleni védekezés tervének kidolgozását. A legutóbbi őszszeirás szerint ugyanis a szegedi tanyákon 2716 volt a trahomás betegek száma és ez a veszedelmes betegség egyre nagyobb arányokat ölt A népjóléti miniszter rendeleté alapján a polgármester dr. vitéz Szabó Géza külturtanácsnokot és a tiszti főorvost bizta meg a tervezet kidolgozásával. A kulturtanácsnok szombaton terjesztette a polgármester elé a tervezetet A tervezet szerint a szegedi tanyákon ötvenhárom rendelőhelyiségét állítanának fel, legnagyobb részükét a tanyai állami iskolákban, de néhány számára bérelni kell megfelelő helyiséget Azért van ilyen sok rendelőhelyiségre szükség, hogy a betegeknek ne kelljen nagyobb távolságot megtenni a kezelés napjain. A kezelést a téli hónapokban rendszeresítenék. Eredetileg az volt a lerv, hogy a rendelőhelyek vezetésével a tanyai tanítókat bizzák még, akik számára tanfolyamokat szerveznének. A tanítóknak ezért a külön munkáért a népjóléti miniszter havi harminc pengőt ajánlott fel. A tauitók azonban nem vállalták a megbízatást, mart a felajánlott tiszteletdijat aránytalanul kevésnek találták a tőlük várt igen veszedelmes és felelősségteljes munkáért, de tiltakoztak a tanítók megbízása ellen az orvosok is, mert riyilvánvaló, hogy itt kifejezetten orvosi ténykedésről vari szó. Állást foglalt ez ellen a megoldás ellen a tiszti orvosi hivatal is, még pedig azért, mert a tanyán ugy is erősen divik még mindig a kuruzslás és ha a babonára, kuruzslásra könnyen hajló tanyaiak azt látnák, hogy a szembetegeket nem orvosok kereljk, akkor hatósági bátorítást éreznének a kuruzslásra. Szabó tanácsnok ezért azt javasolta tervezetSNfa, hogy a népjóléti miniszter az ötvenhárom tanyai rendelő orvosi teendőinek ellátásával tiz diplar más orvost bízzon meg hiszen úgyis nagyon sok a keresetnélküli diplomás orvosok száma Szegeden. Ez a tiz orvos" felváltva megnyugtatóan elláthatná ezt a fontos közegészségügyi szolgálatot Az ötvenhárom tanítónak szánt tiszteletdijat a tiz orvos között oszthatnák meg, igy mindegyik jövedelemhez jutna A városnak csak arról kellene gondoskodnia, hogy az orvosokat kiszállítsa a tanyai rendelőhelyekre. Erre, valamint a szükséges helyiségek bérére évenkínt körülbelül nyolcezer pengő kell. A polgármester hozzájárult a kulturtanácsnok előterjesztéséhez és az az évi nyolcezer pengős feilezet kijelöli e Végett a költségvetési bizottság elé kerül. A tervezetet a polgármester rövidesen felterjeszti a népjóléti miniszterhez. Lehetséges, hogy már a jövő évben felállítják a tanyai rendelőhelyeket és megkezdik a tanyai trahomás betegek rendszeres gyógykezelését PANNÓNIA SZALLO BUDAPEST, VIII., RAKOCZ1-UT 5. Elsőrangú szálló. Az előkelő családok régi, jóbirnerü találkozóhelye a főváros központjában. A. legmodernebb felszerelés és minden kényelem. Fürdők. Hideg és meleg folyóvíz minden szobában. 20 Mikszáth hazahívása Irta Móra Fereao lÖllVben volt, s nagy politikai katasztrófa idején. összedűlt a koalíció és megszületett a munkapárt. Már most hogy kettő közül melyik volt a katasztrófa, azon nem érdemes eltűnődni. Két évtized távlatából nem is igen látszik, hogy akkor valami katasztrófa tőrtént vclna Az csak arulán jött: az özönvíz, amely összemosott hegyekel és völgyeket s homokká málasztott negyvennyolcai és hatvanhetet. Hiszen az aranycsillám nm is megvan még a homokban, de csak addig, mig az ujjai kőzi meg nem morzsolgatja az emb*r Ak! or megérzi a fogásán. bosy nem arany már az, csali macskaezüst. _ A koalieió bukásának a szele Szegeden nem fgen fázitott meg senkit, legföljebb az élen állók érezték csuzt a térdük kalácsában, a könyökükben, a derekukbán, — aSZérint. hogy ki hol szokta tartani a poliliKai meggyőződését A nagy fákat zúgatta, hugatta » szél, de a polgári füvék nem igf-n rezgedíztek. A tanya azt mondia, bánja is ő, akármit véMmk atyáink a kózpowban, ő mindig negyvennyolcas lesz s akár Beesey Károly lesz a vivát, akár Kelemen lléla, öröme telik abban Kossuth apánknak mindkettőben. Az ászló, az mindenképpen a régi mar id, a Holcef Jani neve van rajta. (Tanyai véreink igy magyarosították el Polcper Jenőt, akihez még a halála után is ragaszkodtak, csak ügy, mint Hermán Ottóhoz az alsóvárosíak. Pedig az c> ik ögy ciklusban képviselte Szegedet, az árvíz ulán s mé' harminc esztendő múlva is volt alsóvárost po'üór, aki a választási elnök kérdésére, Hogy kire adja a voksát, igy felelt: — Hérmány öltóberre. A városi népeket se túlságosan hozta ki a sodrukból a változás. Az első ker. I.tfiek akkor Bánffy Dezső volt n képviselője. aki "öl voltaképpen nem lehetett tudni, miiven párti; iie a2t őrsziS'Víláü tudta, hogy nagyon kuruc ember és sokkal jobban haragszik Bécsre, mint például Kossuth Ferenc. .Volt is rá oka, tudhatta, miért haragszik, hiszen elég sokáig járt a kedvében Bécsnek. S éppen ezért volt ő nagyon alkalmas követ az uri rendű szegedi nemzet részére. A múltja érdemessé tette a hatvanhetesek tiszteletére, a ieienje pedig a negyvennyolcasok bizalmára. Mikor azonban szemmellátható volt, hogy a koalíciós lázat az egész ország munkapárti kininnel fogja kúrálni, Szegeden is kezdték a gubójukat kirágni a hatvanhetesek. Azt nem lehet mondani, hógy tűlságosan szervezkedtek volna, mert kiépített politikai szervezetek itt sohse igen voltak. Nagyon nyugodt és józan emberek voltunk mink ahhoz, hogy békében is várakat építsünk s akkor is lövöldözzünk egvmásra, mikor semmi bajunk sincs egymással. De most már háborgott a szél s kezdtek tereferélni az ó-hatvanhetesek. Nagy-asztalnál, kaszinóban, kávéházban. Hogy tisz telet-becsület Bánffynak, de mégis csak lépést kellene tartani a korral. Abszolút hatvanhetesnek kellene adni a felső szegedi mandátumot. Azaz nem is igy, hanem abszolút Tisza-pártinak Már csak azért is, hogy mosolyogjon a Tisza Pista szive, ha Szegedre gondol. De hát Bánffy Dezső nagy fa, ahhoz nagyfejsze kell, ki legyen az? Először magára Tiszára gondoltak, az lenne csak a sláger! De Tisza nem engedte magát belekevertetni a szegedi pakliba. Nem mondja ugyan ki, hogy nem szereti Szegedet, de annyit mondott nem hagyja. Erre a szegediek Berzeviczy Albertra vetettek szemét. Az ugyan csak báró, de azért az in nagyon okos ember. Abból is látnivaló, hogy a batvanhétés pártot Ő nevezte el munkapártnak, mini&hogv a bicskát is tollkésnek hivják, noha mindent csinálnak vele, csak tollat nem. De Berzeviczy ís kosarat adott. Ő meg Budapestet uem hagyhatta. Valakinek erre Hégedüs Lóránt jutott eSZlbe. Az ugyan se nem gróf, sé nem báró, de elnöke a GyOSz-naK s ha azt megkap arithatnánk, az bizonyosan minded uccánk sarkára ültetne egy gyárat s mingyárt könnyebben összetudná állítani a főjegyző a gyáripari bizottságot (Ez a közigazgatási bizottság albizottsága s a nagy tata — már akkor 6 volt a főjegyző — éppen akkor kandidálta bele a köztiszteletnek örvendő Dobóezky csizmadiát, mint a törvényhatóságnak a eváriparhoz legjobban hajazó tagját.) Azonban Hegedűs leránt is vízszintes irányban csóválta a fejét. Dehogy hagyja ö a sepsziszentgyörgyi góbéit! — Quid tune? — kérdezte Pillich Kálmán, aki már akkor megint hatvanhetes volt. — Hátha megpróbálnánk Mikszáth Kálmánt? — kérdezte egy kicsit bátortalanul Palócz László, a kormánypáríi lap szerkesztője, aki ugyan publicista volt, de mégis csak húzott a szive az irodalomhoz. A korifeusok egy kicsit megütődtek. Hm Van erre precedens? Volt már Szegednek iró képviselője1 Enyedi Lukács, persze..De az csak szegedi ember volt s nem szegedi követ. Tápé adott neki mandátumot, — csak Tápé. Aztán az pénzügyi szakíró volt, valutaludós, nem regényíró. Ámbár nini, nem is olyan rossz ez az ötlet. Hiszen Mikszáth níár nem kezdő politikus. S a karriérje kezdete óta kedvellje a Tiszáknak. És Szegednek ts kedv<ltje a nagy jubileum óta. Akkor egész népszerű ember lett itt. Egész biztos, hogy ő az egyetlen név, amelyiknek a fényével ki lehet oltani a másik reflektort, Bánffyt Határozottan nagyszerű ö let ez. Másnao már ment a küldöttség Mikszáthoz. A nagy pa'óc egy kicsit keserű volt. — Ugyan kérem. Egy kicsit későn jutottam eszükbe az uraknak Tizenőt esztendővel ezelőtt még igen. Akkor én még a lapom él&ő szimábau is arról vezéreikkeztém, hogy mi az újságunkat a szegedi polgármesternek náljuk. De akárhogy szórtam a gyöngyöt Sze Te, nem mu-