Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-31 / 172. szám

//EGEI). Szerkesztőség s Somogyi ucca 22.I.em. Telefon: 23.33. ^Kiadóhivatal. kölc*Onk«nyvMr legylroda • Áradt ucca 8. Telefon: 13-OÖ. ^ Nyomda : L»w l lDól ucca 14*. Telefon : 26-34. Távirati levélcím Délmaqyarorszáa Szened. Péntek, 1931 julius 31 Ara lö fillér VII. évfolyam, 172. szám LŐFIZETÉ S : Havonta helyben 3.20 vidéken és Budapesten3-60, kUUUldttn 6'40 pengS. — Egyes sz&m Ara hítkör. nap ÍO, vasér- és Ünnepnap 24 >111. Hir. detéaelc felvétele tarifa szerint. Megírlentk hétM kivételével n«nntnp rrnofl A tuEdimenzsoitálft szegénység Adjuk meg ennek a képviselőháznak, emi megilleti. Régen nem hallottunk olyan nivós vitát, mint amelyik a képviselőházban' most folyik a felhatalmazási javaslat körül. Hogy később miként fog ellaposodni, azt persze j nem tudhatjuk, de most, amig mindegyik párt i még a legények elejét szerepelteti a lovagi tor- j nán, a szempontoknak, összefüggéseknek és meglátásoknak gazdasága és sokszerüsége nyi- I latkozik meg minden oldalról. Ha magának ; a vitának a tárgya, de méginkább a háttér, amely fekete kárpit gyanánt sötétít el embereket, szavakat, beszédeket, nem volna oly nagyon aggodalmat keltő és szomorú, azt mondhatnánk, hogy élvezetünk telik a vitában. Színvonal tekintetében a magyar képviselőházat nem érheti kifogás. A magyar képvi- j selőház rátalált önmagára. " ' Hallottunk világpolitikai és világgazdasági ; fejtegetéseket, hallottuk az erkölcsi felelősség i kérdésének felvetését és hallottuk Apponyi komor töprengését, hogy ki terheli meg súlyosabban lelkiismeretét, az-e, aki bizalmatlanságból a felhatalmazást megtagadja, vagy aki pusztán a kényszerűség szavának engedve megadja? Láttuk a magunk kicsinyes nyomorúságát nagy, nemzetkőzi szövetkezések megvilágításában és láttuk a nemzetközi gazdasági élet problémáit bolettarendeletek, bankkor!'t!ozások és tyukkölcsönakciók aprópénzére felváltva. őrgrófi ajkakról némi csodálkozással még arról is értesülünk, hogy a válságból való kibontakozást és a magyar nemzet jövő megélhetésének útját csak a királyság intézményének helyreállítása tudja biztosítani. Fel kell tételeznünk, hogy az őrgróf ur ezt alkal- , masint az egy-két hónapi távolságban mu- ( tatkozó jövőre értette, mert azt hisszük, hogy ' a glazdasági életet nem ok nélkül fogná el az ijedelem, ha arról értesülne, hogy a bankkorlátozások megszüntetését meg kell elő/ni a királyság gyakorlati hclvreállitásának. Legalább is sorrend tekintetében irgalomért és módosításért esedezünk. De hát nem ez a lényege a képviselőházi vitának. A lényeg az, amiben mindenki megegyezett. A lényeg az, hogy tul vagyunk dimenzionálva. A keretek szélesebbek, mint amekkorát a tartalom igényelne. Ma már ezt nyíltan bevallja mindenki. Még a kormány vezérszónoka is indokolásának egyik legfontosabb érve gyanánt azt hozza fel, hogy erre a túldimenzionálásra nálunk mindenki hajlamos. Hajlamos a kormány, hajlamosak a többi hatóságok, a törvényhatóságok és városok és hajlamos a tulzoft igényekkel fellépő társadalom. Nálunk nemcsak egy Lillafüred van, nálunk minden közületnek megvon a maga Lillafüredje és minden közületnek megvan az a tuldimenzionáltsági terrénuma, ahol bőségesen lehet apasztani, csökkenteni és racionalizálni az öncélú takarékosság érdekében. Igaz, hogy erre viszont Gaál Gaszton egyelőre csak közbeszólás formájában megjegyezte, hogy ez a tuldimenzionáltsági terrénum a százezres jövedelmeknél is megvan és e tekintetben ő a legközelebbi napok folyamán igen érdekes adatokkal fog szolgálni. Addig is azonban, mig Gaál Gaszton valóra váltja bejelentését, érdemesnek látszik, hogy a vitának egy mellékhajlását vegyük vizsgálat alá és azt keressük, hogy olyan viszonyok között, mint a maiak, minő befektetéseket szabad egváltalán lét<=sjtrni. Mert bizonyára nemcsak a homouzion és homoiuzion egy betűjéről van szó, mikor a vita oda is kiszélesedik, hogy szabad-e egy olyan befektetést létesíteni, amely csak rentábilis, de nem produktív? Tegyük fel, egy iskola, amely a tandíjból fentartja magát, vagy egy gőzfürdő, amelynek fentartására a beléptidijak elegendők. Bizonyos, hogy ezek az intézmények nem termelnek, tehát nem is produktívek olyan értelemben, mint a Szalámigyártás, kárpitosság, borkereskedelem, vágy banküzlet. Produktívek ellenben ezek és más intézmények abban az értelemben, hogy szolgálják a társadalom legnagyobb kincsét, az ember nevelését, az ember egészségének védelmét és magában az emberben rejlő tőkének a szaporítását. Ezek azok a produktív befektetések, melyeket még a legszegényebb társadalom is jövőjének veszélyeztetése nélkül nem dobhat el magától. Más itt a baj, ebben a vitában es a vitán kivül. A legnagyobb baj az, amelyen pillanatnyilag nincs módunk segíteni, hogy a szegénység van nálunk mindennél inkább túldimenzionálva, A szegénység az, amely tizenhét esztendő alatt mind szélesebb méretekben marta bele magát a társadalom legkülönbözőbb rétegeibe és már régen a túldimenzionáltság méreteihez jutott el. És ez a szegénység az, amely talán azért, mert tul van dimenzionálva, viselte eddigelé mindennemű válságok és szanálások terheit, kezdve a hadikölcsönök effektív jegyzésén, folytatva a pénzlebélyegzésen, az életbiztosítások összezsugorodásán, a forgalmi adón, a bolettán, a tarifák emelésén, az alkalmazottak külön adóján és még más címeken is, amelyek hiányoznak a névszerinti felsorolásból. Ez a túldimenzionált szegénység, bármily szélesre terjed is ki, attól tart, hogy minden terhet mégsem tud elviselni. Talán már azon a haláron van, ahol megszűnik az egyszeri hitközségi elnök bőlcsesége, aki megállapította, erőltessék meg magukat a szegények — hisz oly sokan vannak — még egy kicsit, akkor a gazdagoknak talán nem is kell fizetni. Aögnsitu$ 14 Ég meghosszabbították a pénzügyi korlátozásokat Az u) szühségreudelet értelmében augusztus 10-ig lehet lakbért fizetni A hormónu a beteteh további üt szdzaiehát szabadította fel augusztus 8-áíól §-ának második bekezdése alapján követelhető őszszegen felül a betéti könyvön, folyószámlán és csekkszámlán alapuló és az 1931. év julius 17-ik napján fennálló követelésből 1931 augusztus 8-ától kezdve további 5 százalékot kitevő ősszegnekősz• szesen azonban legfeljebb további 1000 pengőnek a kifizetését lehet követelni. 2. Ha a jogosított követeléséből 1931 julius 30-ig bezárólag bármily címen legalább 10 százalékot, összesen 2000 pengőt már kifizetett, az előbbi bekezdés alapján részére ujabb kifizetést teljesíteni nem szabad. Ez a rendelkezés nem érinti azt a jogot, hogy a jogosított oly célokra köveleljen kifizetést, amelyekre korlátozás nélkül kell kifize* léseket teljesíteni. A 3. § szerint a betétekből korlátozás nélkül lehet kifizetést követelni, ha a jogosított igazolja, hogy a kívánt összegre biztosítási díjtartozásának kiegyenlítése végett van szüksége. A dijat azonban csakis átutalás utján lehet kiegyenlíteni. A 4. § szerint a íakbérilletményes köz- és magánalkalmazottak augusztus 1-én csak azt a többletet igényelhetik lakbér cimén betétjükből, amely lakbérilletményük kiegészítéséhez szükséges. 5. §. A lakásoknak és üzlethelyiségeknek az 1931 augusztus 1. napján esedékes bérét, ha a bérlizetésre kötelezettnek szolgálati lakbérjárandósága nincs, 1931. évi augusztus hó 10-ik napjáig be zárótag anélkül lehet megfizetni, hogy a bérlő terhére a bérfizetési késedelem következményei beállanának. (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) A csütörtöki minisztertanács megszövegezte a gazdasági és a pénzügyi élet korlátozására vonatkozó és eddig érvényben volt rendeletek hatályát meghoszszabbitó ujabb rendeleteket. A minisztertanács határozata a következő: A magyar királyi minisztérium 4400—1931. M. Eszámú rendelete, ameltyel a 4000—1931. M. Eszámú rendelettel elrendelt bankszünnapok következtében szükséges átmeneti intézkedések'hatályá. nak ujabb meghosszabbításáról, kiegészítéséről- és módosításáról intézkedik, a következőképen szól: 1. A minisztérium a 4100—1931. M. E. és a 4200-1931. M. E. sz. rendelettel szabályozott, hatályukban a 4300—1931. M. E. számú rendelet, te-' meghosszabbított intézkedések hatályát az alábbi rendelkezésekben foglalt kiegészítésekkel és módosításokkal az 1931. évi augusztus H-ik napjáig bezáróan meghosszabbítja. 2. Ennélfogva a 4100—1931. M. E. számú rendelet 1. §-ában, 7. §-ának első és harmadik bekezdésében meghatározott korlátozások az '1931. évi augusztus 14-ik napjáig bezáróan állanak fenn. A 4100—1931. M. E. számú rendelet 7. §'-ának 2-ik bekezdésében meghatározott fizetéseket és átváltásokat az 1931. évi augusztus 17-ik napjáig lehet elhalasztani. A 4200—1931. M. E. számú rendelet 1. f ának első és második bekezdésében foglalt rendelkezések az 1931. évi julius 17-ik napja előtt kiállított és az 1931 augusztus 14-ik napjáig bezáróan lejárt, vagy lejáró váltókra, kereskedelmi utalványokra és közraktári jegyekre vonatkozik, az óvási határidőnek a 4200—1931. M. E. számú rendelet második §-ában meghatározott megb.oszszabbitása az 1931. évi augusztus 14-ik napjáig bezáróan lejárt, vagy lejáró váltókra, kereskedelmi utalványokra és közraktári jegyekre vonatkoznak. 3. A jelen rendelet következtében a nem peres eljárás kiegészítése tárgyában kibocsátott 27.824— 1931. I. M. számú rendelet, továbbá az 1341—1931. P. M. és az 1350—1931. P. M. szárnu rendelet hatálya is a jelen rendeletben foglalt kiegészítések és módosítások megfelelő figyelembevételével az 1931. évi augusztus hó 14-ik napjáig bezáróan meghosszabbodik. 2. §. 1. A 4100—1931. M E. szárnu rendelet első 6. §. Olyan célokra, amelyekre korlátozás nélkül van helye a kifizetésnek, az 1931. évi julius 17-ik napja előtt jelentkezett betéten alapuló követelésből nem igényelhet kifizetést az, aki a betéti könyvön alapuló követelést az 1931. évi julius hó 16-ik napja után szerezte meg. 7. §. Nem esik a 4100—1931. M. E számú rendelet első §-ának 8-ik bekezdésében foglalt rendelkezések tilalma alá, ha a hitelező a tartozás növekedése nélkül a lejártak "helyett az adóstól uj. váltókat kap, csak az uj váltók alapján kötelezett többi személynek nem kell a lejárt váltók alapján kötelezett személynek azonosnak lennie 8. §. Ez a rendelet az 1931. évi julius hó 31-ik napján lép életbe.