Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-31 / 172. szám

DfXMAf,VAROST BM I (••••••••••••••••I Viharos támadás a kénviselőházban a koltuszminiszter és a iselügyminiszter ellen Pakots József napirend eltiiti felszólalásában a tanulási szabadság visszaállítását követele Budapest, julius 30. A képviselőház ceütórtőki ülésén napirend előtt Pakois József szólalt fel a* egyetemi bf Íratások ügyében. — A kultuszminiszter ur tudomásom szerint értesült arról — mondotta —, hogv milyen tárgyban fogok ma beszélni, de ugy tatszik á ml'iszti* ur a szígedl Szrnt Márk-téren az Idegenforgalmat bonyo'i'Ja le. Az a kérdés, amelyről itt szólni akarok, bizonyos vonatkozásban kapcsolatban van a mai gazdasági kérdésekkel. Az egyetemi felvételek nagy problémájáról van szó. Ismét mBg. kezdődik a szülök 4a dfákok kálvárlr j i, ása és kft. oy&rgése a felvételekért. A tanulás szabadsága pedig egyet jelent az ország kulturfokjnak mértékével. \ tanulás lehetőségéül elzárni szégyentelj dolog. A szülő ma tiem tudja gyerekét külföldön taníttatni, mert nincs hozzá gazdasági ereje. — Már most jelentkezik a kétségbeesés, pedig csak egy hónap múlva lesz aktuális az egyetemi felvétel. Évcnkint ugyanis 5 millió pengő vándorol lu az országból, azoknak az ifjaknak a költségei, akik kénytelenek külföldön tanulni. Ez az évi ötmillió pengő rontja a magyar pénz erejét és amikor nagy küzdelmet folytatnak a helyzettel, figyelemre kell méltatni a kérdés gazdasági vonatkozását is. Kéri a kultuszminisztert, hasson oda az egyetemi felvételeknél, hogy mindenki számára subád tegyen az egyetem, Vázaonyl János szólalt fel ezután. A kenyérkérdés minden politikai párt programjában szerepel, a kenyérdrágitássiil szemben még Sem látunk semmit Azon a minisztertanácson, amely a bankok bezárását elrendelte, a kultuszminiszter elnökölt és igy minden érthető, mert hiszen ő hozzá van szokva ahoz, hogy az egyetemeket, ha valami baj van, bezárják. Igy bezáratta a bankokat is. Itt is, ott is 5 százalékot engedélyezett és ezzel megteremtette a tőke numerus ctaususát. (Derültség.) A bankok helyett a protezsált váll-il ltokat, a borpatolákal kellelt volna bezárni. Nincsenek itt rémhírek, csak általános bizalmi válság van A kenyérdrágitás következménye általános drágítás lesz. A boletta megdrágította a kenyeret, a t>ofe"a drágulásával azonban nem arányos a kenyér drágulása. Gondoskodjék a kormány a kisiparosok és kiskereskedők hitelének helyreállításáról, miután ezeknek sem folyószámlájuk, sem betétjük nincsen. Intézkedjen a kormány, hogy a bankok törpébe!evői pénzükhöz jutha'sanik. Volnának itt fokozható bevételek, igy például emelni leheln- a kirlyaadót, a vadászati és halászati dlj t, az illeték egyenértékét. (Helyeslés.) — A kenyérdrágitás különben is indokolatlan, mert a bum ár» most Is folyton esik. Csak egy bolelta jogosultságát ismerjük el, azét a bolcttá't, amely a nraukKnélküUscg megakadályozására alkamas. Nem 33-as bizottságra van szükség, hanem átfogó közgazdasági koncepcióra. Kéri a korm. nyt, tegve szigorú vizsgálat tárgyává, hogy kik vollak azok, akik közvetlenül " ban'tz: rtat előli devlz.it és valutát vjttsk k| az országból. D.'nvés Lajos: Ugy van! Nagyon helyesI Bud János kereskedelmi miniszter: Méltóztassék elhinni, hogy a kormány mindent elkövet, hogy a kenyér mértéktelen megdrágulásától megóvja az országot. Ha a kenyér áralakulását a világpiac alakulásának szempontjából nézzük, tekintetbe kell venni a malomipar helyzetét is, A kormánynak nem lehet más feladata,' minthogy a fecnyérllszt afa marat.'J )n alacsonyan és s kenyér ára ne emelkedjék. Éppen ezért olyan uj kenyé-tlpus megteremtésén fáradozunk, amely a mai viszonyoknak megtelel és a szegényebb néposztály számára. Pakol* József Ez lesz a Bud-kenyér? Bud miniszter Arra törekszünk, hogy legyen olyan kenyér, amely a szegényebb néposztály rendelkezésére fog ál ni. Ezután áttértek a napirendre, a felhatalmazási j; vaslat vitájának folytatáséra. ötvös Lajos az első szónok. A közvélemény megnyugtatására szolgálna, ha a kormány kijelentené, hogy azok a megállapodások. amelyek a buzafeleslegnek Ausztriában és Olaszországban történő elhelyezésére köttettek, a most beütött cazdasági krízisben is végrehajthatók. Egyesek kifogásolták a templomépitkezéseket. A bizalmiválság legjobb ellensúlyozói azok, amiket a templomokban kap a lélek. Fábián Béla: A templomokban csak az Isten iránti bizalomra és nem a kormány iránti bizalomra tanítanak. A kővetkező felszólaló Büehlrr József A templomépítkezésekre vonatkozólag egy kifogásuk van ne a közpénzekből építsék a templomokat, hanem a hivők adják össze a pénzt. Az utóbbi években a fővárosban tizennégy templomot építettek. Pej'cr Károly: Inkább szükséglakásokat építsenek! Büehler József: A most tárgyalás alatt lévő javaslat kihat a gazdasági éleire, Nem az uralkodó osztály, amely a kizsákmányolásból él, fogja érevn a javaslatból fakadó árakat, hanem a dolgozó osztály. Sürgette a munkanélküliség esetére szóló biztositási törvény és a rokkant'örvény mielőbbi benyújtását, végül a közüzemek kérdésével foglalkozott. A javaslatot nem fogadta el. Turcsányi Egon (fajvédő) volt a kővetkező felszólaló. Szerinte kétségtelen, hogy szükség volt a szükségrendeletek kiadására, de azokat sokáig fen tartani nem lehet. Kifogásolta, hogy a törvényjavaslatnak a rémhirek terjesztőre vonatkozó intézkedései tulkategőrikusak, a sajtóval szemben nem lehet érvényesíteni a törvényben foglalt büntetőszankciókat. A kormánynak már eddig is cselekednie kellett volna abban az irányban, hogy a szükségrendeletek káros következményeit elhárítsa. Lehetetlennek tartja, hogy például a Ganznál egykét embernek több fizetése legyen, mint 200 — 300 tisztviselőnek együttvéve. A javaslatot elfogadja. Szükségesnek tartja a belügyi tárca rekonstrukcióját, mert a belügyminiszter nem érzi azt az erkölcsi inkompatibilitási, amelyet tárcájánál szem előtt kellett volna tartani. Itt van a Titán Rt. ügye, amelyben a belügyminiszternek koronatanuja volt az a Vay Kázmér, akii később letartóztattak. Éles támadást intézett ezután Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter ellen. A kultuszminiszter a minisztériumi szállításokért százalékos részesedést követel egy olyan alap részére, amely kizárólag a miniszter rendelkezésére áll. Ezután foglalkozott a szegedi egyetemi építkezésekkel és azt mondotta, hogy a kultuszminiszter a szegedi építkezésekkel adósságba verte Szeged városát. A kormány erkölcsi hitelképességének helyreállítása szempontjából szükség van a kabinet rekonstrukciójára és arra, hogy az ország ne legyen Klebelsberg Kunó grófra és Scitovszky Bélára utalva Órlftsi za) támadt az ülésteremben. Klebelsberg kultuszminiszter felháborodott hangon kiáltja Turcsányinak: T- Honnan veszi magának a bátorságot ilyen hangra.'? önnek nincs jogú igy beszélni! Az óriási zajban az elnök állandóan csenget, de a rendet n°m tudja helyreállítani. Bethlen minisztereinők Turcsányi beszédének végeztével felállott helyéről, de az Állandó óriási zef miatt csak peroek multával tudta megkezdeni beszédét. — Nem akarok elébe vágni — mondotta — azoknak a nyilatkozatoknak, amelyeket a kultuszminiszter ur és a belügyminiszter ur azokra a vádakra tesznek, amelyek itt elhangzottak. Csodálkozásomat fejezem ki afelett, hogy a képviselő ur jónak látta becsüle'be vágó vádakat hangoztatni akliv miniszterekkel szemben. A képviselő urnák joga van vádakat hangoztatni, ezt megtiltani nem lehet. Egy vádat hangoztatott azonban a kultuszminiszter úrral szemben és erre a választ én adom meg. A képviselő ur egy levélre is hivatkozott, amely a püspökhöz intéztetett 1931 julius 31. Turcsányi Egon: Nem erre a levélre hivatkoztam. Bethlen István: Amikor tudomást szereztem arról, hogy képviselő nr fellep képviselőjelöltnek, kötelességemnek tartoltam utána jár-; ni, hogy illendő-e, helyes-e és a nemzet érdekeivel összeegyeztethető e. hogy Turcsányi Egon képviselő lehessen. A magam részéről és a nemzet szempontjából nem tartottam kívánatosnak, hogy Turcsányi Egon képviselő legyen A miniszterelnök e kijelentésénél hatalmas, zaj tőr ki a baloldalon. Bethlen: A papoknak a püspökök adnak engedélyt arra, hogy felléphessenek képviselőnek, ezért levélben fordultam a prímáshoz és a kultuszminiszter utján az illetékes hatóságokhoz. A képviselő ur mostani felszólalásával bebizonyította, hogy nekem volt igazam. Ezután Klebelsberg kultuszminiszter állott fel szólásra. Turcsányi Egon ugy állította be a dolgot, mintha én bizonyos százalékot levonnék az egyetemi építkezések összegéből. Régi szokás az, hogy diszitési és egyéb ilyen munkálatokra bizonyos százalékot levonnak minden egyes vállalkozótól. Ez történt a kultusztárcánál is és az ezekből az összegekből keletkező bevételeket én a számvevőszékkel természetesen elszámoltam. Ami a szegedi emlékkövet illeti, azt a szegedi tanárok az ő tudta nélkül emelték. A maga részéről mindig igyekezett lebeszélni mindenkit az ilyen dolgokról. Ezért tehát őt felelősségre vonni nem lehet Amikor belügyminiszter volt és a legerélyo sebb nyomozást indította meg az erzsébetvárosi bombamerénylet ügyében, akkor Turcsányi Egon olyan plakátot szerkesztett, melrf, a becsmérlés terén egyedülálló. Akkor rágalmazás miatt eljárás indult meg Turcsányi ellen és az eljárás folyamán Turcsányi bocsánatot kért tőle. E bocsánatkérés és megkövetés után most újra mocskosan sértett meg a képviselő ur, ami nem paphoz méltó viselkedés Nagy za) minden oldalon, az elnök az ülést a képviselők izgatott hangulata miatt felfüggesztette . Scjtovszby belügyminiszter a szünet után rendkivül éles hangon utasította vissza Turcsányi Egon támadását A köz» vélemény elbírálására bízza — mondotta —, hogy kettőjük közül kinek ad igazat. Elvárta volna Turcsányitól, aki vallása reveiendáját viseli, hogy aki mást birál, önmagának i* bírája legyen. Turcsányinak az igazságot kellene védeni, akkor, amikor az oltár előtt áll, a szószékről és a parlamentben is. Grieger Miklós: Én is elitélem őt. Scitovszky Béla: Biróság előtt lévő ügyeket nem szokás a Ház elé hozni Lelkiismerete teljesen nyugodt, mert a Vay Kázmér-ügyben a vizsgálat legszigorúbb lefolytatása érdekében mindent megtett. Semmiféle aktát vissza nem tartott Turcsányi afct is állította, hogyi az ő villáját Gerlóczy Gedeon építette. Ez a villa akkor épült, amikor Turcsányinak! még a dédalvja sem élt. Bérelt lakásban lakik, amelyért 6000 pengő lakbért fizet, azonban e lakását is fel fogja mondani, mert csökkentett miniszteri fizetésből és lakbérből azt nem tudja tovább fentartani. Mindaddig, amig az illetékes körök és a párt bizalmát birja, nem hagyja el a helyét. Az elnök ezután szünetet rendelt el. Szünet után Malasits Géza bírálta a javaslatot; amely a mai rendszer megmen'ését szolgálja, A válságot a pazarlás idézte elő. Szigorú takarékosságra van szükség. A kormányi intézkedéseivei nem fog célt elérni, csak gyen$tl főleg a tiszivlselőlársadalmal. A javaslatot nerö fogadja el. Gróf Sotnmsich Antal elfogadja a javaslatot, kéri azonban a kormányt, hogy ieaitsen a gazda*