Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-30 / 171. szám

1931 julius 30. íást azért sem szavazhatja meg, mert a kiadások csökkentése terén sem lát komoly eredményeket A bevételek fokozása a mai helyidben köigazdavigi lehetetlenség. A kormánynak tehál a felhatalmazást nem politikai ellentétek miatt nem adja meg, hanem azért, mert a korinánv hitelének megingása következtében nem rendelkezik azzal az erkölcsi erővel, hogy az országol mai súlyos helyzetből kivezesse. A kormány vigye, keresztül a most folyó kölcsöntárgyalásokat, fejezze be azokat sikerrel és akkor adja át helyéi egy olyan kormányzatnak, •mely uj utoo próbálja kivezetni az országát mai súlyos helyzetéből. A felhatalmazási törvényjavaslatot nem fogadja el. (Taps a baloldalon.) Pallnvlclnl György őrgróf volt a következő felszólaló. Élesen bírálta a kormány gazdasági és pénzügyi politikáját A korirány é<-«k óta felduzzasztottá költségvetését, nem volt előrelátó és még a legutóbbi költségvetés) tárgyalás során is azt hangoztatta, hogy a takarékosság terén tovább nem tud elmenni, mégis most ebben a javaslatban ujabb költségvetési redukcióra kér felhatalmazást. Kifogásolta, hogy M egyes tárcák túllépték a hitelkeretet Felszólítja a kormányt, hogy számoljon be a hlleltullépésekről. Felvilágosítást kér arra vonatkozólag, hogy mi történt azzal a 87 millióval, amelyet a hosszúlejáratú kölcsön reményében a Rotschüd csoporttól felvettek. Kérdi, mi történt a gyufakölcsőnnel? Ezután a kormány külpolitikáját bírálta, amely nem volt eredményes. Hangsúlyozta, hogy Magyarország Franciaország jiakanta nélkül hosszul J r»hi kölcsönhöz alig tud hozzájutni. A magyar külpolitikának arra kell törekednie, hogy Franciaország rokonszenvét megnye je. Olaszország támogatása nem elegendő ahoz, hogy ebből a gazdasági krízisből kikerüljünk. Anélkül, hogy Németország rokonszenvét elvesztenék, e íj ült kell haladnunk Franciaországgal. Nyilt Htok, hogv Olaszország vetette fel először a magjar—oszt ák vámunió kérdéséi, amely Ausztriát visszatartja a csatlakozástól és Magyarországnak épugy, mint Ausztriának visszaszerzi a Duna völgyében a vetető szere, et. A francia külpolitika szívesen támogatna ilyen uniót, mert ezzel a pángernián veszedelem elé hatalmas falat építene. A k rmánynak tehát első kötelessége, hogy fe'él;ressze azt a rokonérzést, amely Magyarországot Fran iaországgal évszázadokon át összekötötte. A Duna völgyében helyre kell állítani az egyesulyt Ezt pedig a magyar királyság restaurá'ásával és Ausztriával valö megfelelő együltmiiködéssel érhetjük el. A magyar királyság helyreállítása nem a pártoknak, frakcióknak és nem egyének eszméje, hanem a nemaet gazdasági megélhetésének kifejező formája. Éz a politika nem jelenti a németellenes irányzatot és nem l'Meqti a régi monarchla feltámasztását. Ez a politika Magyarország uralmi gondolatának és történelmi eszméjének realizálása. A kormány iránt bizalmatlan és a javaslatot nem fogadja el. Szünel után Eckhardf Tibor, miut a független kisgazdapárt szónoka szólalt fel. Hangoztatta, hogy nem hileiváláíga', hanem a magyar termelés válságával állunk szemben Hangsúlyozta, hogy rvm iparellenes, de kírdi, miért kellett az autóipart leremtenj és miért aka runk filmgyártásra berendezkedni. Bankszervczetünk is túldimenzionált. A bank- és takaréUü/.'etet törvény utján külön kell egymástól választani, hogy a belétek ipari immobilizációval veszélyez tetve ne legyenek. Nemzeti Bank helyzetét súlyossá tette az, hogy deficit t ra« -lésí ágaknak irt hoc segélyeket és kölcsönöket nyújtott. A költ ségvetést a kiadások csökkenté ével lehet egyen súlyba hozni és tartózkodni kell a nem hasznos beruházásoktól. Nem szabad pusztulásba kergetni a nia. gyar gazdasági életet a közterhek eme. lésével. Pártja nem járul hozzá semmiféle adóemeléshez. Élesen állást foglal aj álláshalmozásök ellen Az eddig tett intéZkedés-ekhez pártja hozzájárul, de dlfctj)!ór|kus felhatalmazást nem fo^.ad fi- Pártja a felelősség tekintetében sem kíván osztozni a kor mánnyal és ezért pártji nem vesz részt a 33-as bizottság munkájában sem. Véleménye szerint a közgazdasági koncepció hiánya juttatta az országot mai helyzetibe. A javaslatot nem fogadta el. Schandl Károly szólalt fel ezután az egységes párt részéről. Amennyiben támadás történt a magyar valuta ellen, a legszigorúbb megtorlást kívánja. Szerinte a katasztrófától még messze vagyunk, de ez n m is fog elkövetkezni. Az államháztartás egyensúlyának biztosjtása érdekében fegyelmezettséget kell a nemzetnek tanúsítani. A hitelválság époly világjelenség, mint a mezőgazdasági válság. Magyarország nem tehet arról,, hogy a nyugateurópai tőke nem bizik Középeurópában. Francia politikai körök tisztában vannak azzal, hogy Magyarország jogos és igazságos törekvéseit nem háborús viszonyban, hanem békés eszközökkel kívánja elérni. Nekünk kötelességünk a közvetlen érintkezés útjára lépnünk. Ha Németország megtette, azt mi még Inkább megtehetjük és ne riasszon el bennünket az a propaganda, amelyet ellenségeink igyekeznek kifejteni, hogy a magyar és francia közvélemény közé éket verjenek. A javaslat bírálatával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kormányintézkedéseknek, a magyar nemzet magatartásának sikere visszaverte a nemzetközi sibertársaság támadását, ugy, hogy minden támadás ellenére is a magyar valuta épségben áll Asz olvasó rovata Az országos hirtt szegedi uccák... Kecskemétről kaptuk az alábbi levelet; Tekintetes Szerkesztőség! A napokban Szegeden jártam és dolgom végeztével elolvasván a lapokat, azt is olvashattam, hogy az immár országos hirnek örvendő szegedi belvárosi uccákat aszfaltozni fogják. Ugy gondolom, hogy ezzel kapcsolatban foglalkozni kellene a következő kérdésekkel: Alkalmas-e egyáltalán a szegedi talaj arra. hogy aszfaltburkolatot tegyenek reá és ha igen, szabad-e aszfaltburkolatot, de egyáltalán utburkola'ot Olyan hitvány alapra fektetni, mint a jelenlegi? A jelenlegi alépítmény mellett vájjon azon évnek a végén, amikorra Szegednek a burkolat árát ki kell fizetnie, lesz-e még valami látható abból az aszfaltburkolatból, amit most akarnak lefektetni? Nem volna-e helyesebb egyszer végre jó alapot csinálni és ezzel az utak tartósságát biztosítani? Azt monalák nekem Szegeden, hogy a Vásárhelyi-sugárutat tavaly teljesen újonnan burkolták, de már jól látható repedések, elég mély kerékbevágások és hepe-hupák vannak rajta, ugy, hogy 2—3 év múlva a belvárosi uccák sorsára fog jutni. Azt is megfigyeltem, hogy a bazaltkockákkal burkolt utak gondozására semmit sem fordítanak. Mindenfelé látni 1—2 kockahiányt, vagy egyes kockák lesuppedését. Miért nem lehet ezeket állandóan javítani és miért kell és a magyar közönségnek a pengőbe vetett bizalma nem hiába való. A magyar kormány az államháztartás egyensúlyát főleg a kiadások csökkentésével kívánja biztosítani és csak a legvégső esetben nyu' a bevételek fokozásához. A kormány nem g.indoi arra, hogy a tisztviselői fizetéseket csökkentse, a javaslatot elfogadta. Kertész Miklós a szociáldemokrata párt nevében biztonságot követel a betevőknek, mert őket nem elégiti ki az, hogy egyes igazgatók fantasztikus összegű jövedelmeket húznak. Felelősségre kell vonni azokat a kontreminőröket, akik a nemzeti vágjon ellen spekulálnak és ezeknek névsorát nyilvánosságra kell hozni. Meg kell vizsgálni, hogy a kormány milyen hiteleket vett igénybe az egyes bankoktól. Hangsúlyozza, hogy az osztrák, német és magyar viszonj'ok között nincs semmiféle analógia. Felfogása szerint az államháztartás egyensúlyának problémája mellett egvenranguan fontos a niagdnháztaríások egyensúlyának biztosítása. A javaslatot nem fogadta el. A Ház ezután áttért az interpellációkra, amelyekről külön cikkben közlünk tudósítást. megvárni, amig egy-egy meglazult, vagy lefcüppedt kockakő mellett a többi is meglazul és kisebb-nagyobb gödrök keletkeznek? Azt mondta a taxísoffőr, hogy kapitányi rendelet értelmében a szegedi állomásra behajtani csak a Galamb-uccán át szabad. De ha ez igy van, szabad-e a Galamb-ucca útburkolatának ugy kinézni, mint ahogy kinéz? Ugyanez áll (arra a kis útszakaszra is (a nevét nem tudom), amely a nagyállomást a Szentháromság-uccával összeköti és igy hivatva lehetne arra, hogy mentesítse a forgalom egyrészétöl a Boldogasszony-sugárutat. Kiváló tisztelettel: Egg megfigyelő. Kecskemét, julius 28. Keftős gyermekgyilkosság (A Délmaggarország munkatársától.) A vásárhelykörnyéki tanyákon kedden este borzalmas kettős csecsemőgyilkosságnak jöttek a nyomára. Kiss Julianna kedden délután eltűnt szolgálati helyéről és a meZőn életet adott gyermekének, akit azonnal megfojtott. Ezután hazament. A tanj'ában észrevették a történteket és kérdőre vonták. Kiss Julianna ekkor azt mondotta, hogy egjik ismerősénél szülte meg gj-ermekét, azután otthagyta gondozásra. A tanyabelieknek azonban gyanús volt a dolog. Értesítették a rendőrséget, amely vallatóra fogta a leányt. Kiss Julianna először tagadott, majd elvezette a rendőrsége' arra a helyre, ahoi gyermekének életet adott. A bokor tövében két apró holttest feküdt, kiderült, hogy Kiss Julianna ikreknek adott életet és a szülés után nyomban mindkettőt megfőj tot.a. l rizetbe vették. Szatymazon elfogták Jaktxs Jenőt, akit nemzetgyalázással vádolnak (A Délmagyarország munkatársától.) A szatymazi rendőrség kétnapos hajsza után elfogta és a sregedi rendőrkapitányságra szállította Jakus Jenőt, aki még a békevilágban ismert alakja volt az alvilágnak. Kalandos élet után nemzetgyalázással és az állami rend erőszakos felforgalására irányuló büntettél vádolva került most rendőrkézre. Jakus a kommün kitörése előtt különböző bűncselekményekért több évi fegyházat kapott. Büntetését a Csillagbörtönben kellett volna kitöltenie, de 1919-ben sikerült a börtönből megszöknie. Jakust a legszélesebb körű nyomozás után sem sikerült megtalálni és csak 1926-ban derült ki, hogy Jakus a Csillagbörtönből való megszökése után az idegen légióba vétette fel magát. Kalandos természete azonban nem sokáig birta a fegyelmet; a légióból is megszökött. Szökése azonban nem sikerült, elfogták, tovább kellett katonáskodnia, de szökési tervéről nem mondott le. Több kísérlet után végre sikerült megszöknie, majd Franciaországba került, ahol különböző bányákban dolgozva a kommunistákhoz csatlakozott Később visszajött Magyarországba, hazament szülőfalujába, Kiskundorozsmára, ahol munkát vállalt, napszámba járt és barátai előtt sokszor dicsérőleg nyilatkozott a bolsevizmusról. Néhány nappal ezelőlt Jakus Sövényházán vállalt munkát. Dolgavégeztével beült egy kocsmába, szidta Magyarországot és éltette a kommünt. A rendőrségnél feljelentették Jakust, mire a rendőrök hamarosan elfogták és vasárnap a szatymazi őrsre akarták szállítani. Amikor a rendőrök Jakussal a szatymazi templom elé értek, éppen akkor volt vége az istentiszteletnek. Jakus felhasználta ezt a pillanatot, kiugrott a rendőrök közül és elvegyülve a tömegben, eltűnt. A rendőrök nyomban üldözésére indultak, de Jakus belevetette magát a kukoricásba és nyoma veszett. A szatymazi rendőrség nagy apparátussal indította meg a nyomozást és kétnapi hajsza után sikerült is Jakust elfogni. Megkötözve szállították be a szegedi kapitányságra, ahol kihallgatásakor elmondotta hányatott életének eseményeit. Tagadja, hogy az országot szidta volna, azt azonban beismerte, hogy Franciaországban kommunista elveket vallott A rendőrségről Jakust átkísérték az ügyészségre.