Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-30 / 171. szám

1931 julius 36. ÍJÉLMAGYARORSZAG 3 A legújabb szegedi csapás nyomában A sertésoész pusztítása a tanyákon és a telepeken (A Délmagyarország munkatársától.) A legújabb csapás, amely soha nem tapasztalt gyászba borította Szegedet és jókora területen a környékét is, — a sertések aránytalan pusztulása. A forró, esőtlen tavasz először is a gabona­neműekkel végzett, millió mázsánál kisebb az or­szág búzatermése a tavalyinál, amely pedig szin­tén nem viselhette a rekordjelzőt. Jelentkezik is a hatása a kenyér drágulásában. Tömörkény Istvánnak, aki nemcsak kereteken felül nőtt irő volt, hanem tiszta szemű és helyes érzékű szociológus is, a sok között volt egy klasz­szikus mondása. Mikor arról esett vita, hogy ki a nagy ember, kinek az emlékét kellene megörökíteni, megszó­lalt a maga csendes hangján: — Az a legnagyobb, az érdemel szobrot, aki keresztülviszi, hogy a kenvér ára két krajcárral olcsóbb legyen. Messzebb hatoló politikai horizontokat ez ab kafommal elkerülve, gondoljunk julius kánikulá­jában arra, hogy mi fesz a télen, amikor a kenyér máris drágul és nincs disznó. Elérkezünk-e már a rekord-télhez, avagy a találékony élet tartogat-e a számunkra további meglepetéseket is? Disznót leginkább a kisemberek tartanak, abba ölik minden keresetüket, annak az érdekében hord­ják órák gyalogjáró távolságából a moslékot. Ha megbetegszik a gyerek, az nem okoz olyan lelki válságot, mint amikor a disznó lecsüggeszti a farkát és fitymál az ételben. A szegény ember­nek minden tréfálkozáson felüli családi ünnepe a disznóölés, az áldott jó és sok táplálék majd háromnegyed esztendőre való, nincs egyetlen fa­tatja, amit fel ne tudnának használni, ott lóg a füstön, sóvár szemmet nézik a gyerekek, de csak nézhetik leginkább. — Majd talán vasárnap kaptok belőle egy falatotI Az esztendőben pedig sok a vasárnap, takaré­Koskodni muszáj, A családapa napszámba megy (vagy legalább is ácsorog a munkaközvetítő pia­cokon), azé a szalonna, beosztott darabkákban, az ebédje, az egész napi tápláléka s a dohány helyett — mert foglalkozni csak kell valamivel — a szalonnabört rágcsálja, mint a gumit a maj­moskodó amerikai aranyifjú. Épp ugy nem tréfa az sem, a magunk szemével tapasztaltuk számtalan helyen, hogy a vasár, napi káposztába belefőzik ugyan a disznóbőrt, de nem eszik meg. Elvégezte hjvatását azzal, hogy izt adott, néhány szemcse zsirt engedett ki magá­ból, — óvatosan kiveszik, lemossák és elteszik a legközelebbi alkalomra. Akarjátok-e tudni, hogy mi a nyomorúság? Az, amikor a szegénynél még szegényebb (mert hogy szivettépő módon alakulnak ki a kasztok a nin­csetienek világában i»), átmegy a szomszédhoz: — Káposztát főztünk, ugyan adják kölcsön a disznóbőrt, majd visszahozzuk. Hogy ne legyen teljesen kedélytelen, Ízetlen, az étei. A pusztulás a telepeken A szegény embernek ezt az utofsó reménységét viszi el Szegeden a sertésbetegség. Nem tudunk pontos statisztikát mondani, mert nem jegyzi senki. Pedig érdemes volna, a hatóság is foglalkozhatnék vele, hivja fel a lakosságot, hogy jelentse be mindenki a kárát. Segiteni ugyan már nem tudunk rajta, de képet kapunk róla. hogy mit csinált az 1931. évi nyár. Tápén oda van már az egész csürhe. A Somogyi-telepen elpusztult a disznóknak kö­rülbelül 80—90 százaléka. Itt különösen dühöng a vész. amellyel szemben tehetetlen a nép. Itt él a legszegényebb, garasokra beosztott életű, embertömeg, ezek is a disznóba vetik minden re­ménységüket, mert végső esetben az menti meg őket télvíz idején az éhségtől. Városi kisemberek, altisztek, hivatalszolgák, napszámosnépek keserve­sen sírnak most. — A jorkshirei is épp ugy pusztuf, mint a többi, pedig azt mondták, hogy ezt a fajtát nem érheti baj. Végigjártuk a telepet, nincs ház egyetlen egy sem, ahová ne ért volna el a baj. — Nekem három darabom döglött meg, mondja Pozsgai Imre, szinte tompán, mint aki nem tud védekezni a végzet ellen. — Nagyok voliak már? MAGYAR RAPSZÓDIA Föíjareplőlf: Wllly Frltsch, Dlta Parló, LIl Dagpver. Azonkivfll: Mukl és az orosztan trükkUni — Közeledtek a mázsához. Ugy gondoltam, hogy ei:e' magunknak 'a u ik me;. kettő e á lunk, hogy kikerüljön a téli holmik, meg a fülöanvag ára. Most kezdhetjük elölről, ha volna miből. Bárány Pál városi kézbesítő teljes sertésállo­mánya kipusztult, öt darab. Az anyakoca mázsán felüli volt, az aprók is pompásan nekigömbő­lyödtek már, csupa boldogság volt nézni. A férfinép magába süiyedve fogadja a gyászt, de az asszonyok kétségbeesetten sirnak, jajve­székelnek. — Mi lesz velünk, mi lesz belőlünk? A gyerekek hallják a sirást, ok is társulnak, ordítoznak, csupa szipogás az ucca. Érdeklődésünkre hamar nagy tömeg verődik ösz­bizakodtam, hogy megmarad­— Nekem kettő pusztult el. A tavasszal szeren­csésen átesett az orbáncon, magához tért, már bizakodtam, hog ymegmarad. — Az enyém is, az enyém is! Nincs kivétel, közös a sors. Ahol disznó meg­maradt, annak csodájára járnak a kárvallottak, lesik a mozdulatát, érdeklődnek, hogy mit csinál­tak vefe, hogyan lehetne eltanulni a szörnyű men­tési tudományt, amely most előbbrevaló minden másnál. Ha ma azt mondanák a Somogyi-telepen, hogy felfedezte valaki a radirgumiból készíthető nitro­glicerint, közönyösen haladnának el mellette. — Mit töri a fejét ilyen szamárságokon? Azt a gyógyszert találja fel, ami megmenti a disznónkat! Szóbaállunk a kétségbeesett asszonynéppel, de tekintélyes időbe telik amig a szörnyű egyszerre­beszélésből épkézláb mondatokat veszünk ki. — Volt olyan nap, hogy 60 darabot vittek el a dögtelepre. Már nem fért a kocsikra, rimán­kodni, veszekedni kellett, hogy ne hagyják itt a mieinket másnapig, mert megfertőzik a levegőt. — Most vasárnap is egész napon át tartott a döglött jószágok elcipelése. — Hogyan kezdődik a betegség? — kérdezzük. — Megdagad a disznó feje, aztán reszketni kezd és felborzolódik a szőre. Amelyik igy mutatkozik, arról tudjuk, hogy vége. — Eszik? — Dehogy eszik, már hogy enne! Avval se va­gyunk tisztában, hogy mi a betegség neve. — Mit adnak neki ? — Aszpirint, meg tejet. Aztán állandóan ecetes ledörzsölést alkalmazunk, mégis megüti a guta. — Guta? — Az végez velük. Féloldali gutaütést kapnak, nem tudják mozgatni a hátulsó lábukat, lerogy, nak, végük van hamarosan. Rengeteget szenved a szerencsétlen állat a hő­ségtől is, locsolni pedig nem szabad, mert tüdő. gyulladási kqp és abba pusztul bele. — Volt jlyen leesett disznónk is, mondja egy asszony, nagyon jói esett neki a hideg viz, azért mégis megdöglött. Mikor felnyitották, csupa roncs volt a tüdeje. A kétségbeesés egész fantasztikus kísérletekre ragadtatja a szegény népet. Van, aki a szentelt olvasójával érinti meg a disznót, immár ag égiek segítségét kérve ahoz, amin az emberi erő nem tud segiteni. A tanyán A tanyán sincs különben, hiába vannak mesz­szire egymástói az egyes házak, a vész csak megtalálja a maga útját. Nyári Illés domaszékí gazda 21 disznójából csak kettő maradt meg. Ahány tanya, annyi kétségbe­esett, megrökönyödött, fészek. Ritka kivétel, hogy négy-öt darabból egy még életben van. — De meddig? sóhajlozzák. Meddig? Most nem frázis az a stereotip ujságkifejezés, hogy Szegeden másról sem beszélnek az emberek. T^em lehet téma ennél érdekésebb, méltóbb, elszomorí­tóbb, kihatásában is pusztitóbb. Felső-Torontál idetartozik a szegedi körzethez, miért volna ott más világ? A sertések pusztu­lása ott is napirenden van, akárcsak az algyői tanyákon. Zomboriné nagygazdálkodó, aki maga hordja be a városba az áruját tejet tejterméket, aprójószá­go'. E é z araiku an mnnd.'a1 — Nagyon meglátogatott az Isten, 30 disznónk pusztult el ezen a nyáron. Azért ólyan sók, mert annyink volt. Akinek kettője volt^ az kettővel lett szegényebb. De van tanya, ahol nagyban Korzo MozS " A POKLOK SZIOETE, driot. Főszereplők: Jack Hol* és Ralph Grovej. • Azonkívül: Gyilkos Arany, dráma. foglalkoztak a sertéstenuészléssel, ott száz disznó döglött meg. ^ Még csak annyit befejezésül, hogy a kukorica lesült, nagyon hitvány termést igér. Csak egyes, nedvesebb helyen jó a korai fajtája. Épp ugy a krumpliból is csak a korai jó, a többi nem sokat igér. A szőlőszemek — nem beszélve a peronoszporáról — töpörödnek a fürtökön. A termés egyharmada máris óda van. Most július vége járja, egykettőre itt az ősz, azlán a tél. De a gyász máris megérkezett, — Istenke teritett asztalán kevés az idén a morzsa. Szerdán este a szociáldemokrata párt gyűlést tartott a Móravárosban (A Délmagyarország munkatársától.') A' szociáldemokrata pár! móravárosi pártszer­vezete szerdán este népes gyűlést tartott a Petőfi Sándor-sugáruii Gulyás-féle vendéglő­ben. Horváth János bevezető beszédében to­vábbi szervezkedésre, szólította fel a megje­lenteket. Dr. Valentiny Ágoston beszédében kijelen­telle, hogy a gyökeres változásra egyetlen mód: a komoly szervezés munkája. Erős közvéle­ményt kell teremteni a kormány ellen és kivívni, hogy uj választás következzék el ál­talánosan titkos alapon. — A közelmúlt napok eseményei teljesen szokatlanok a magyar gazdasági életben — mondotta ezután. Ilyen kormányintézkedése­ket eddig még sohasem foganatosítottak. Bele­kerültünk egy mély válságba, holott a válasz­tás előtt azt hangoztatták, hogy az uj par­lament csodákra lesz képes. A mai helyréiét a kormány 10 éves uralma teremtette meg. Joggal kérdezhetjük, hogy mennyire lehet to­vább is bizni abban a kormányban, amely jobban és jobban belemászott a válságba. Hogy, mi lesz a mostani intézkedések következmó­nye, arra nem lehet támpontot találni. A mostani rendeletek nem jelentenek kivezető utat. A kölcsön ügye is tulhomályos és lehet, hogy ezúttal sem fog nyélbeütődni. De ha mégis kapunk kölcsönt, megmarad az a jogos aggály: fog-e az rajtunk segiteni? Mert az a pénz valószínűleg az állami deficitek, a költségvetés kiegyensúlyozássára fogják for­dítani, de nem a gazdasági élet csatornáiba fognak belőle tőkét tereim. Lájer Dezső arról beszélt, hogy a munka­válság után elkövetkezett a pénz válsága is. Nem lehet mindent Trianonra kenni. Elérke­zett az ideje a jövedelmek maximálásának, vegyék el adó cimén a feleslegeket. Helytelen a nemzeti vagyon eloszlása is. Az örökösödési adó felemelésével kellene ezt a kérdést ren­dezni. Ma a tőke és a haszon szabja meg, hogy hány munkás dolgozzék, holott ezt a munka­piacnak kellene megszabnia. Mindezeket a dol­gokat ez a kormány, ez a parlament soha se fogja megoldani. Beszéde végén hangsulyozta, hogy a tömeg­nek a szervezetekben egymásra kell talál­niok, erős frontot kell alakítani a kormány­zat meghuktatására. ^^^mmmmmmmmmm^mmmmmmmmmmmmmmem^ Pénteken másfélórára megnyitjják az értéktőzsdét Budapest, julius 29. Az értéktőzsde helyi­ségeit a julius 11—13-i üzletekből előállott egyenlegek rendezése érdekében julius 3l-én délelőtt 11-től fél 1 óráig megnyitják. Más! üzleteket, mint amelyek a rendezés célját szol­gálják, tilos kötni. Hivatalos árjegyzés nem lesz. Malomsztrájk Sopronmegyében Sopron, julius 29. A bolettarendelet sérel­mes intézkedései miatt a vármegyei Molnár­szövetség határozata értelmében a vármegye 67 malma és darálója a mai napon beszün­tette üzemét. Az üzemszüneteltetés 500 ma­iómalkalmazottat tesz keresetnélkülivé. A vár­megye alispánja és főispánja táviratilag kér­ték a kormányhatóságokat a helyzet orvoslá­sára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom