Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-30 / 171. szám

>'1931 julius 30. DÉLMAGYAROKSZAG 3 •MM* n »Graf Zeppelin^ átrepült az Északi Sark fölött és uton van visszafelé Leningradba Moszkva, julius 29. A Gráf Zeppelin éjjel 1 órakor elhagyta a Ferenc József-földei és elindult az Északi Sark felé. Friedrichshafen, julius 29. A friedriclishafeni léghajóépilőmüvekhez reggel értesités érkezett a Resoluten gőzösről, amely szerint a Gráf Zeppelin kedden este 11 és 12 óra között Salbardtól 410 tengeri mérföld távol•ágnyira volt. (Budapesti tudósítónk teléjonjelentcse.') Berlinből jelentik: A Hamburg—Amerika hajózási vállalat szerdán délután szikratáviratot kapott, amely szerint a »Graf Zeppelint már elhagyta a sarkvidéket és útban van hazafelé. A léghajó szerdán délelőtt a Novaja Zemlja sziget közelében repült és a csütörtök folyamán várják megérkezését Leningradba. Moszkvából jelentik: A Malygin jégtörő és a léghajó sarki randevújáról a Malygin a következő jelentésben számol be: »A Ferenc József-föld sziklái között mozgó pontot vettünk észre. Alig félóra múlva a Gráf Zeppelin fölénk ért, átrepülte a Malygint, kört irt le az öböl felett, majd leereszkedett a viz színére. Már hallatszott is megafonon a figyelmeztetés: * Postát átadni!« Dereglyére raktuk a postacsomagot és hamarosan odaértünk a léghajóhoz. A Zeppelinről siettetnek bennünket, Eckener ezt szikratáviratozza: »Előre! Gyorsabban! Szevernaja Zemlja felé repülünk U Szamojlovics professzor még le tudja kiáltani a gondolából: y>Leningmdtól idáig: 37 óra!« Gongütés hallalszik, a Zeppelin felemelkedik és a szomszédos sziget mögött hamarosan eltűnik. Apponyi. Rassay Pallavlcinl, Eckhardt részletes kritikája a felhatalmazási törvényjavaslatról Apponyi rendkívül aggályosnak tartia a tághóru felhatalmazást - „A belpolitikát korjnányzat suluos kritikát erdemei" Rassay éles bírálata a kormány politikáidról - „Az olasz barátság Izolált bennünket Franciaországtól" - „Csak u| kormányzati rendszer tudta kivezetni az országot mai súlyos helyzetéből" igazolttá. Hogy fennáll-e ez az égető szükségesség, ezt olyan biztonsággal, mint kétszer kettő négy, nem tudnám bebizonyítani. Azonban ha végignézünk az utóbbi hetek világeseményein, nem merem azt állítani, hogy a felhatalmazás teljesen szükségtelen. Mert világhisztériával állunk szemben, mert a dolgok történésé az észszerüség törvénye szerint: sokszor meg nem magyarázható. — Ezek után hogyan áll a dolog a kormány iránti bizalom szempontjából? Vájjon a kérdést a politikai bizalom szempontjából lehet e mérleBudapesl, julius 29. A képviselőház mai ülésén a felhatalmazási tőrvényjavaslat első szónoka Gál Jenő volt. Azzal kezdte felszólalását, hogy ez a tőrvényjavaslat omnipoteneiát ar) a kormánynak Legalább az a;kO!mány látszata legyen meg Ezzel a törvényjavaslattal azt kívánja a kormány, hogy tűnjön el a parlament. Az állam pénzügyi helyzetének ingadozását a magángazdaság megromlása idézte elő és az államháztartás egyensúlyát majd ugy lehet csak helyreállítani, ha » magángazdasagot előbb megsegiíik. Könnyebbé heli tenni a megélhetést. A bankzárlattal foglalkozva, kijelentelte, hogy azok az iparosok, kereskedők, akiknek nincs pénzük a bankokban, munkabérre nem vehetnek ki pénzt, pedig eddig a bankok által nyuj ott hitelekből tartották fent üzemüket. A bankzárlal most ezeket érinti a legsúlyosabban. Szükségesnek tartja a munkanélküli jövedelmek csökkentését. Ezután a politikai felelősség kérdését tette szóvá és hangoztatta az erősebb ellenőrzés szükségességét. Gá' Jenő beszéde végén a kővetkező deklarációt olvasta feí; »A nemzeti demokrata párt megállapítja, hogy az ország mai súlyos helyzetéért egye. dül és kizárólag a kormány felelős. Amikor a felhatalmazási törvényjavaslatot, mint a történelmi magyar alkotmánnyal ellentétes és a nemzet valódi önrendelkezési jogát veszélyeztető kísérletet ehitasüja, egyúttal kiemeli, hogy a kormány politikai felelősségrevonását csak elhalasztottnak és nem elintézettnek tekinti < Ezután általános figyelem közben Apponyi Albert kezdett beszélni. — Én nem vetem fel a kormány iránti bizalom kérdését, mégis meg tudom érteni, hogv azok, akik szemben állanak a kormánnyal, felvetik ezt » kérdést. — mondotta. A múltra nézve minden tekintetben megadom a felmentést a kormánynak. Sokkal komolyabb azonban a jövő kérdése. Olyan Intézkedésekről vai szó, amelyek az alkotmányos életbe nem illeszthetők be. — Rendkivül tágkörü felhatalmazást kér a kormány, amelyet csak az a körülmény enyhit, hogy az 1921-beli precedensből kifolyólag egy 33 tagu bizottságot akar létesíteni a parlament mindkét házából, hogy ez elvégezze a teendőket. Elsősorban tárgyi szempontból kérdezem, hogy szűk. séges-e Ilyen tágkörü felhatalmazás, n m lehelne e magát az országgyűlést együtt tartani? — Rendkívül aggályosnak larlom ugy az alkotmányos szempontból, mint a közgazdasági életbe való belenyúlás szempontjából ezt a tágkörü felhatalmazást, amelyet csak az égető szükség lenne FEKETEHEGY FÜRDŐ VIZGYÓOYTNTÉZET TÍS KLIMATIKUS GYÓGYHELY. Megnylll május 15-én700 m. a tenger felett. B. 10 Vasútállomás: Sp. NovA Vei íTgló). Posta: Voodrisel Jfí'ia Jm melegvízzel. Paosál-ír IlranGTUraO S jO négyszeri <"ke zéesel. lakással, borravalóval, kurtákéival El» esntóidény ben szobárakkhól )0 százalék kedvezmény. Prospektus, felvilágosítás: Fürdögondnokság vagy a Menet.iegyirodik gelni? Az ellenzéknek ehez joga van, de ez neki nem mindenkor kötelessége, Ahoz az álláspontomhoz, amelyet mint pártonkívüli foglalok el, sok tekintetben állok szemben a kormánnyal. Hogy, csak egyet említsek, a demokratikus haladás tekintetében se. hogysem ludok belenyugodni a lassú, ságba. — Ennek folytán vannak szempontok, amelyek szerint igen sok kérdésben Inkább az ellenzékhez, mint a kormányhoz közelállónak keli magamat tekintenem. Én mégis arra az elhatározásra Jutottam, hogy a bizalom kérdésének felvetését nem tartom célszerűnek, mert az ország érdekében nem kívánatos a kormánynak ebben a pillanatban helyéről való távozása. Szimpátia és antipátía kikapcsolásával kell ezt a kérdést taglalni, mert a helyzet ma lulkomoly. Tény az, hogy a belpolitikai kormányzat súlyos kritikát érdemel, de az ország külpolitikai helyzetén ennek a kormánynak tevékenysége határozottan javított. A háborús nagyhatalmak frontján sikerült rést ütnünk és a szembenálló nagyhatalmakkal sikerűit jóviszonyt teremtenünk. — A bizalmi krizis, a lélektani anarchia járul hozzá a világválsághoz. Amikor a világot a bizalmi krízis uralja, kérdem, célszerű volna-e egy kormány változás? A kormány leggvengébb pontja — folytatja Apponyi —, hogy nem hozott felelégítő eredményt pénzügyi és gazdasági téren. A kormány felelősségét nem lehet takarni más. tekintélyes társadalmi faktorok felelősségével. Hogy a hibák fennállanak, az kétségtelen, de ezeknem a ma és tegnap hibái. A szanálási javaslat után egy áramlat lett úrrá, amelyik túldimenzionált költségvetést létesített, amelyet nem bir ei az adózó társadalom. Elfogadja a javaslatot, mert lelkiismerete nem engedi, hogy máskép cselekedjék, — mondotta végül. Rassay Károly szólalt fel ezután. Hangoztatta, hogy felfogása sok tekintetben megegyezik Apponyi Albert gróféval, de a végső konklúzióban el'ér ióIb. A már megtett intézkedésekre megadja a kormánynak a felhatalmazást, mert az adott helyzetben nem térhetett ki azok elől, továbbmenőleg azonban cíak az intézkedések haladéktalan vissza, vonására adhatna felhatalmazást. A kormány felelősségét sokkal súlyosabbnak tartja azért, mert 10 éve szinte korlátlan hatalommal Vezeti az országot. Az ellenzék figyelmezteti a kormányzatot, hogv potitikáji felSartózhatatlanuI csődbe vezell az országot. A kormány külpolitikájával szemben is aggályai vannak. Ő már akkor rámulatott arra, hogy áz olasz barátság alkalmas lehet arra, hogy a nemzetnek Igen értékes erkölcsi előnyökéi nyuj son, de alka mntlan lesz azoknak a nagy gazdasági feladatoknak a megoldására, melyek a kormányra várnak. — Természetes, hogy senki sem akarja kisebbíteni azokat a szolgálatokat, amelyeket az olasz nemzet tett Magyarországnak és ez hálátlanság is lenne mindenki részéről. Ettől azonban független kérdés az, hogy ennek a szövetségnek milyen gyakorlati eredményei vannak. Az olasz barátság izolált bennünket olyan ténye, zőkkel szemben, amelyek ma egész Európában döntő szerepet 1 tszanak. Gondol elsősorban Fran. ciaországra. Véleménye szerint a magjar revíziós törekvéseknek első bázisa az. hogy idebent az országban olyan gazdasági helyzetet teremtsenek, amely tehetővé leszi, hogy a csonka országnak von/ő ereje legyen az elszakított lerü elea élő magyarokkal szemben. Azt nem tagadja, hogy a magjar nemzet külső megbecsülése tekintetében a miniszterelnöknek csakugyan sikerei vannak. Ezek a sikerek azonban inkább látszólagos jellegűek, mert hogyha komoly gyakorlati kérdésekben kellett tárgyalni, mint Hágában és Párisban, akkor n?m vettük sok használ baráti kapcsolatainknak. A miniszterelnök már két évvel ezelőtt, a párisi tárgyalások után bejelentette, hogy rövidesen alkalom nyilik hosszúlejáratú kölcsön felvételére. Ezt a hosszulejára'u kölcsönt még most sem sikerült megszerezni. Nem jártak sok sikerrel a kormány kereskedelmi tárgyalásai sem és nem tudja, hogy aláirták-e már az Ausztriával és Olaszországgal kötött szerződésedet. A kormány agrárpolitikáját sem találja kielégítőnek. A kormány bolettával kiván fegiteni a gazdákon, azonban a magyar gazdáknak nem kell a boletta. Ezután a kormány hitelpolitikáját birálta. Nézete szerint heh'esebb lett volna, ha súlyos feltételek mellett is, hosszúlejáratú kölcsönt felvenni, mint sok rövidlejáratú kölcsönt szerezni. Éber Antal társadalmi nyomással magj-arázza, hogy a kormány úgyszólván kényszeríti a társadalmat ezeknek az intézkedéseknek a megtételére. Nem 'ehet azonban tírsadalmi nyomással magyarázni azt a pazarlást, am^ly Lillafüredlől a szegrdi Szent Márk-térig fotyl. Friedrich István: Szükség volt a belügyi vigadókra, a freskókra és szobrokra! Folytonos zaj, az elnök állandóan rázza a csengőt és fígj-elm'ezteti a képviselőket, hogy őrizzék meg nyugalmukat. Rassay nem adhatja meg a kormánynak a kért felhatalmazást a bizalomhiány következtében. Bizalmatlansága csökkenne, hogy ha a kormányolyan tervet terjesztene a, képviselőház elé, amelv alkalmas lenne arra, hogy kivezetne a mai krízisből. Ennek azonban nyomát sem lehet látni, sőt olyan hirek terjednek el, hogy a kormány a rendkívüli bankzárlal lntézkedéseket még két héttel meg akarji hosz. azabbttanl. Ezzel az intézkedéssel a kormány nem éri el a kívánt eredményt, mert «z csak a bankok hely. ztlének a meggyengüléséhez vezet, A leihatalma-