Délmagyarország, 1931. július (7. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-19 / 162. szám

2. «m ihl i IWIWII nwimi'iiiii ÍM1 julius J9. ' van szó. amelyeknek az a céljuk, hogy az általános helyzetet tisztázzák, hanem ellenkezőleg az, hogy különleges gazdasági és pénzügyi problémákat oldjanak meg, amelyk nemcsak Németországot, hanem egész Európát érintik. A dolog ilyetén ujabb alakulásának talán még bizonyos előnyei is vannak, mert a mai helyzetben, amelyben világosan érvényesül valamennyi nép érdekeinek szoros összefonódása, valamennyien kénytelenek vadélután 4 órakor tórtént és egy óra hosszat tartott. Közben megérkeztek a belügyminisztériumba Briand, Pietre és Flandin miniszterek, majd a németek: Curtlns, Hors'h, bülow és a többiek. A belügyminisztérium termét. ahol a tanácskozások folytak, pazar fénynyel, örökzölddel, virággal, képekkel, gobelinekkel díszítették fel. A német-francia miniszterkonferencia esíe félnyolc órakor kezdődött Befejezése után rövid kommünikét adtak ki. amely szerint a konferencián Brüning kancellár a legapróléko abb részletességgel ismertette a franciák előtt Németország gazdasági és pénzügyi helyzetét és megvllági'otta a különböző szempontokat. Ezután Flandin pénzügymi i zier elő'er jeszt;t'e Franciaország javaslaJát Németország megsegélyczése ügyében. Ez a javaslat ha nem is a válság eloszlatására, de az enyhítésére alkalmas. zEután nvilt és baráti jellegű eszmecsere következett, amelyen nemcsak a pénzügyi válságról, hanem a német-francia viszont teljességére is történtek megbeszélések Mindkét részről olyan nyilatkozatok hangzottak el. hogy a két ország •'őzőlt tartós együttműködést hozzanak létre. A tanácskozásokat vasárnap délután folytatják. Vasárnap délelőtt lesz az általános konferencia, amelyen azok az államok vesznek részt, amelyek a londoni konferencián is megjelennek. Londonból jelentik: Henderson angol külügyminiszter vasárnap dé'elő't résztvesz a nemzetközi konferencián délután peMire huszonnégyet ütnek az órák . . Irta Móra Ferene. Rómában V. Sixtus idejében nagy divatban voltak az olyan uccai verekedések, mint amilyennel a Rómeó és Júlia kezdődik. Egyszer, éppen húsvét reggelén a Péter.templom közelében rendeztek valami nagy öldöklést az uri duhajok. (Talán éppen ott. iihoi most, négyszáz év múlva bomba szaggatta fel a földet} A felháborodott pápa másnap parancsot adott ki, hogy tilos az uc'cán fegyvert viselni Akinél fegyvert találnak, azt felkötik, ha közrendű ember, a nemes urnák pedig fejét "eszik. Történt azonban, hogy ekkoriban Rómába érkezett Ranuccio Farnese, a pármai herceg egyetlen fia, nagybátyjának, a hatalmas Farnese bíborosnak látogatására A pármai herceg hűbérese volt a pápának s ragy beesülésben állt előtte hasznos szolgálataiért Az ifjú Ranuccio pedig ked. vrs és szép legényke volt, egyformán jártas a haditudományokban és a táncban. lovagi tornákban és szonettköltésben s egyformán kedvelt Isten és emberek előtt, mint az hcrcegurfiakkal lenni szokott. A pápa igen szivesru fogadta leghatalmasabb hűbérese fiát, akit a bíboros nagybácsi mutatott be neki s áldását adván rá, liszta szívből kívánt tielcj hasznos és kellemes időtöltést Rómában A fiatalember pedig még azon az estén a Cesarinipalota ünnepelt vendége volt, s ott poharazás kőzött szöba került a pópa fegyvertilalmi rendelete is. Berzenkedtek az urak ellene, de azt is bevallották, hogy ellenszegülni netu mernek neki, mert a Szent Atya ebben nem érti a tréfát. — Már pedig én megtréfálom, — ütött az asztalra boros fejjel a kis herceg — En legközelebb gyünk kölcsönösen fáradozni azon. hogy lojá'ff és biza'omlrljrs együttműködéssel megtalálhassuk azokat az eszközöket, amelyekkel le lehet küzdeni a mindnyájunkat magával ragadó válságot. Igy alkalmunk nyilik bebizonyítani a nemzeteknek, hogy a legnehezebb helyzetekből is ki bhet intni, ha minden oldalról bizonyságát adják a jó akaratnak. dig visszautazik Londonba, hegy jelentést tegyen MacDo- aldnak a tárgyclások eredményéről. Az angol kormány hétfőn délelőtttre minisztertanácsot hívott össze, amelyen megállapítják a londoni konferencia programját. A konferencia, amely este 6 órakor kezdődik, a kormány határozata értelmében akkor is összeül, ha a párisi konferencia eredménnvel, vagy eredmény nélkül végző "ik. Berlinből jelentik: A német szélsőjobboldali, lapok tudni vélik, hogy Brüning és Curtius a birodalmi kormánytól felhatalmazást kaptak arra az esetre, hogy adott esetben a tárgyalásokat megszakítsák. Politikai feltételeket nem szabad elogadniok. még abban az es?'b-n sem. ha semmi remény sem lenne többé arra. hogy angol, vagv amerikai részről a kölcsönügyeben nem tárgyalnának Németországgal. Norman Európába utazott fBudapesti tudósítónk telefonjelentés».} Neiuyorkből jelen'Ik: Pierpont Morgan amerikai bankár pénteken este váratlanul Angliába utazott. Morgan állítólag novemberig tartózkodik Európában. „Ha Üém«»t<jr5íáq elfogadta a vámbevétel ellenőrzését, a réai Törökország sorsára jut" London, julius 18. A hosszúlejáratú német kölcsön ügyében folyó párisi angol-franciaamerikai tárgyalások a Daily Telegraph diplomáciai tudósitó'ának értesülése szerint londoni politikai körökben meglehetős elkrdvetlenedést okoztak. Kormánykörökben egyáltalán nem helvesllk a franciáknak azt a tervét. maga elé Őszentsége elé állok oda fegyverrel s szeretném látni, ki merne ezért nekem szólni!A vendég szeleskedését senki se vette komolyan, csak ő maga. A született nagyúr egészen jó tréfának tartotta azt, hogy a pásztorfiuból lett pápát zavarba hozza. Pár nap mufva audencján jelentkezett nála s ugy intézte a dolgot, hogy a harmadik térdhajtásnál egy töltött pisztoly guruljon ki az övéből a pápa lábaihoz. Aztán térdelve maradt s gúnyos tekintettel leste a hatást a pápa méltóságos arcán. Csak akkor sápadt el, mikor a pápa odafordult testőrtisztjeihez s egy szemrebbenés nélkül azt mondta nekik: — A pármai herceg ur halálra ítélte magát Vezessétek az Angyalvárba! A testőröknek ugyan megrebbent a szemük, de azért teljesítették a parancsot, amelynek pillanatok alatt hire futott a városban A legtekintélyesebb bibornokok bátorságot vettek maguknak arra, hogy a várható bonyodalmalíra figyelmeztessék őszentségét. Attól féltek legjobban, hogy az öreg pármai herceg Róma ellen fordítja kardját, amelyet eddig a szentszék védelmére forgatott Sixtus hidegen csak ennyit felelt: — Jöhet, de csak fia holttestét kaphatja meg. A törvény törvényFarnese biboros családi gőgjén erőt véve, sirva könyörgött kegyelemért a pápa lábainál. Hivatkozott a szeles fiu fiatalságára, az apja érdemeire, az európai udvarokkal való rokonságára. A pápát nem lehetett megingatni: — A derék apát megjutalmaztuk, a vakmerő ifjút megbüntetjük. A törvény nemcsak az őszvérhajcsárokat kötelezi, hanem a fejedelmeket is. Az európai udvarok pedig tanulják meg, hogy a törvényt először a törvényhozónak kell tiszteletben tartani. hogy a kibocsátandó százmillió font sterlinges kölcsönt a német vámbevételekkel fedezik. Á franciáknak nyilvánvalóan az a szándékuk, hogy kezükbe kaparin 'suK a ném< t vámbevételek ellenőrzését. Az ellenőrzés hivata'osan ugyan nemzetközi lenne, az oroszlánrészt azonban Franciaország követelné magának. Az általános vélemény! Londonban az, hogv Németország nem frgadhatja el ezt a fellételt, hiszen akkor a régi Törökország sorsára jutna Ha a franciák tízévi időlartamra valóban megszereznék a német vámbevételek ellenőrzési jo rát. akkor természetesen feltétlenül megakadályoznák a né* met-osztrák vámunió létrejöttét. Londonban azon az állásponton vannak!, hogy a nagy nemzetközi kölcsőbőln Franciaország sem veheti ki nagyobb mértékben <1 részét, mint például Anglia, vagy Amerika. A franciák kétségkívül csak nzért akarnaW nagyobb kvótát jegyezni a német kölcsönből, hogy azután jogot formálhassanak mcguknall -Néme'országgal szemben támasztott gazdasági és .politikai követeléseik kierőszakolására. Hétfőn tárgyalják Hágában a német—osztrák unEót Hága, julius 18. A hágai állandó nemzet-, közi biróság hétfőn kezdi meg a tárgyalást; Németország és Ausztria csatlakozásának kérdésében. A tárgyaláson Adatci elnököl.Külföldi utazás: 100 márka Berlinből jelentik: .Ma este hozták nyilvánosságra a birodalmi elnök uj szükségrendec letét a külföldi utazásokra kivetett illetékekről, Eszerint a birodalom minden belföldi alattvalója minden egyes külföldi utazása alkalmával — mint tegnap már jelentettük. — Í00 birodalmi márka illetékei fizet. A rendelet julius 22-én lép életbe és október 1-én válik hatálytalanná. A^ szükségrendeletet. Hindenburg birodalmi elnökön kivül dr. DittrickJ a birodalmi kancellár helyettese és dr. Wirlht, a birodalmi belügyminiszter irta alá. Shaw Oroszországba utazott (Budapesti tudósítónk t»l? for. jelentése.) Londonból jelentik: G. B Shaw szombaton, hosszabb tartózkodásra Szovjetoroszországba utazott S azzal hivatta Ser Angelit az Angyalvár parancsnokát — Mikor az Angyalvár órája ma délután huszonnégyet üt. le fogja ön fejeztetni Ranuccio herceg urat Addig van neki ideje fölvenni a halotti szentségeket. (Abban az időben huszonnégyórás időszámítás volt Rómában, este hattól este hatig.) — Mindössze két óránk van, — futott a biboros kéztördelve Olivarez grófhoz, a spanyol' követhez, — s mit tehetünk két óra alatt? Ha egy napot nyerhetnénk, föllármáznám Nápoiyt és Pármát De hát ki állithatja még a napot, mint Józsue? — önt — villant fel a szeme Olivareznek. — Ha jól tudom, eminenciád a felügyelője Róma minden toronyórájának? — Én vagyok. — Tehát azonnal tolassa vissza eminenciád a mutatót minden toronyórán husz perccet — Mit nyerünk azzal? — Majd azt is megmondom. Előbb azonban adja ki az intézkedést eminenciád, mert a fiu élete percek hajaszálán függ. A biboros azonnal szétküldőtte embereit az óra. igazító paranccsal, aztán a két ur tanácsot tartott A spanyol követ felsétált az Angyalvárba, a biboros pedig sürgős kihallgatásra futott a pápához. Az Angyalvár udvarán már akkor kezdtek gyülekezni a katonák a vérpad körül s a börtönök felől behallatszott a barátok éneke, a Dies irae. Angeli idegesen jött-ment a várudvaron s nem igen hallgatott a hozzácsatlakozott spanyol követre. aki hazájabeli udvari pletykákkal igyekezett mulattatni. — Bocsássa meg a szórakozottságomat, kegyelmes uram, — pislogott az Angyalvár órájára, — Mikor az óra ütni kezd, az ítéletet végre kell hajtani. Hihetetlen, milyen lassan telik ma az idő. Brüning és Laval első találkozása