Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-10 / 105. szám

DfiLMAGY A RflHS/, Afi 1931. május 10. Angol, indiai TENNISZÜTŐK,L%;.GI[icksthalésTársa 135 Csekonics ucca 3. r „Es azután ?" ... A szegedi és a bécsi por Irta rtr. LandesbTg jfln« Cikkemnek még csak a cimével sem óhajtanék Remarqiuenak versenyt támasztani Nevezetesen e jeles iró magyarul most megjelent müvének cime ez: »Es azután?...t Nem! Én nem arról az »azután ról« óhajtanék értekezni. Csupán igen halkan és szerényen szeretném megkérdezni art. hogy mi történt a»ulán, hogy Darányi Gyula egyetemi ta nár, aki Purjesz Béla egvetemi tanárral a legutóbb lezajlott tífuszjárvány fertőzési kiindulás helvét megállapította, e lap hasábjain tartotta szükségesnek még március hó közepén kijejenteni a nála járt tudósítónak a következőket »Rengel«>C itt a közegészségügy t«rflletén a len nhalő. hiszen Szegeden évente 4WI ember hai meg tüdÖvészben Ehhez képest a mostani tífuszjárvány számba sem vehető. A Uidövész nagy el terjedellséCének egyik föoka a külvárosi vizes, penészes lakások. Az ellene való védekezésre volt egy indítványom, nevezetesen, hogy állítsanak fel tuberkulózis klinikát, mert az ágyszám szaporjtá sával csökken a betegség. Temérdek volna még itt a tennivaló. Szegeden két b tegség ellen kell küzdeni, a liidövész és a tifusz és nyáron a vérhas . ellen. Ez ellen pro|»onáltam az oltás bevezetését. . A difteriánál sikerült az oltásokat megvalósítani és ezt a gyermekeknél végre is hajtják«. E mindenképen fontos nyilatkozat után város- ' szerte azt hittük, hogy most azután igazán oly intézkedés jön, amely bizonyos mértékben megnyugtatja a tudós egyelémi tanár nvilatkozatában, helyesebben, szomorú megállapításában hí-, vöket. Hiszen tényleg, ha átnézzük az azóta történteket, megállapíthatjuk: hogy történt. is vala . mi. Még pedig annyj, hogy polgármesterünk megköszönte a Ferenc József.Tudományegyetem or vosi karának a járvány leküzdése terén kifejtett nehéz és felelősségteljes munkáját. Ezután még az is történt, hogy az egyelem dékánja szives SZH vakkal nyugtatta a polgármester köszönő át iratát, amellyel a polgármester Darányi és Pur jesz professzoroknak a vános háláját tolmácsolta, melyre azok mindenképen reá is szolgáltak. Ha azután még tovább is kíváncsiak vagyunk arra, hogv mi tőrtént »azután«, ugy olvashatjuk a lapokból azt is, hogy a közkórház fertőző -'osztályát megnyitották a vörhenyes betegek számára. Értesülésem szerint ez a járvány is szerencsésen leküzdőttnek tekinthető, amiben természeteseu. nagyrésze van a beállott kedvező .időjárásnak is/ Megítélésem szerint, ha az idő igen icy süt. mondhatnám a legkiválóbb orvos is, még; sem lehetne mindent arra bizni. Fálvr nyúlok lígyan a témához. Hiszen ép a napokban kapták ki ré szűket egy értekezleten »a kotnyelesek«. Az orvosi tudományban magamat is erős kotnve'e^nek tartom. Nem is az orvos jogcímén, hímem,' "minta város egyik igen szerény polgára, szeretnék egy és tnás megjegyzést tenni a sreg di porról és az ezzel járó élvezetekről. Már elöljárójában is kijee.item, hogy értekezésemnek tárgya nem a szeg'di köztisztasági üzem működésével való foglalkozás, melyet legalább én, a jelen pillanatban kielégítőnek tartok. Nem a köztisztasági üzemről óhajtok értekezni, hánem a porról, amely a várost környező és a külvárosi utakról elindulva, egyaránt fojtogatja ugy a külvárosi, mint pedig a belvárosi lakosságot. Ez teszi azután lehetővé azt is, hogy Szeged városában — mint Daránvi professzor is megátjapitotta — 100 ember halhasson meg tudövés jberi.. Idevág azután a szegedi Társadalombiztosító In tézet .megállapítása is, mely szerint « kiíhárosi lakosság 80 százaléka liidödefektusban Szenved A por, meg a külvárosi nyitott csatorna Ez az, amely növeli a lakosság halandósági arájnyszá mát Aki nem hiszi az elmondottakat, annak-azt ajánlom, hogv egyszer, csak egyetlen egyszer sé. táljon végig egy tikkasztóan meleg nyári éjszakán a külváros nyitott csatornájú uccáin és csodálkozni fog, hogy az ottlakó emberek minő türelemmel tűrik az egészségtelen és pusztító levegőt, a valóságos trópusi éjszakát A por pedig egyaránt fojtogat mindannyiunkat. Amióta a kommün alalt. bölcs akarat megengedte a Makkos-erdő fáinak kiirtását, azóta megszűnt az;>s természetes szűrő- illetve portfelfogó készülék, melyet fly minőségben a kipusztított fák a vát*% nak jelentettek. Tény, hogy a Makkos.erdő fáinak pótlása megtörtént. Beletellik azonban még Vágy 20 esztendő, amig a kipusztított fákat e vonatkozásban az ujabban ültetett fák pótolhatják. Í Sajnos, ha a város külterületeit, de még ha a .külvárost is nézzük, ugy azt látjuk, hogy most nem porfelfogó, hanem port árasztó tényezők gon, 4oskorinak a város porellálottságáról. llyenekül lekinthelők elsősorban » külvárosi uccák, a nyári utakkal ellátott országutak, jelentős tényező a hid. mint portgyüjtő medence, de nem utolsó a tiszaparti homoklerakodó sem. •' Távol áll tőlem a szándék, hogy magamnak vindikáljam azt a dicsőséget, mely a szegedi por ellen küzdőnek jár. Sokkal érdemesebb embenek hívták már fel az illetékesek figyelmét a szegedi por veszedelmességére. Hiszen értekezésemel is a közegészségügy neves képviselőjének megállapításaival vezettem be. Regdon Károly dr. is régi harcosa és elkeseredett ellensége a sze ' ijedi pornak. Ugyanígy Franki Antal gyógyszerész is, ki nem egy esetben tett már indítványt a por leküzdésére. Az ő indítványa volt 1928-ban az uccák Wx-soüsa a seprés előtt. Ugyancsak 1928 őszén 28.083—1928. lanácsi szám alatt fogadta el a város tőrvényhatósága Franki Antalnak azt az indítványát, mely a nyári utak megszüntetése mellett az utak teljes szélességben történő kiépítésére irányult. Természetes, hogy ez indítvány csupán az újonnan létesítendő utakra irányult. Minthogy uj ut nem sok épült az indítvány elfogadása .óta, a nyári ut megszüntetéséről sem kellett. eddi)? gondoskodni. ; A multkorában a városházán volt dolgom. Ott ötlött szemembe a polgármesternek falra erősített hirdetése, mely akként szól: »Ügyeljünk a tisztaságra Dohányozni, szemetelni, az ablakok, ba felülni, a falhoz támaszkodni és köpködni tilos«. Nem lehetne-e ezt a szigorú követelményt, valaminő formában a város egyéb területén i§ biztosítani? Megérkeztek a legújabb OPEL WONDER csoda ke ré kpá rok WOLFgépáruiidzbaii Híd ucca 1. 48 RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: dr. SzaM LftszM 77 Francia. A XVIII. században már ismeret«s család volt. Ennek a famíliának nevét őrzi a )»F"rancid hegy* és Rókuson a Francia-ucca. Frank. Szegeden az clsö világi tanítónő Fr^nk Terézia volt. aki Budán végezte tanulmányait. 1792 nov. 12-én neveztek ki Szegedre. Ipn«n azután 1800-ban átment a temesvári iskolához. Ffányó. Nevéről itélve. szerb eredetűnek látszik. Azonban a szerb név {Frányó annyi, mint Ferenc^ még nem bizonyít semmit. A XVIII. század elején a tiszai rác határőrségben sok magyar katona szolgált, s ezeknek a nevét gyakran szerb alakban írták be a jegyzékbe A XVIII. század elején szerepelnek itt Fránvók. akiknek hol ez, hol pedig Temesvári a neve. Nincs kizárva, hogy a szegcdi Fránvók eredeti rsaládneve Temesvári volt, családnevük azonban feledésbe ment és Frányó nevü ősüknek a keresztneve ragadt rájuk uj családnév gyanánt. £z a család mindenkor nagyon népes voll és a különböző Frányáknak rokonsági fok szerint való csoportosításá nehéz munka. Frányó Ferenc, aki 1824 okt. 31-én végrcndelkezelt, pazdagember volt; háza s ötszáz ut (több, mint harminc hold) szólleje volt a Homokon. Első felesége Nyomtató Magdolna volt; ettől szármázlak: 1. István, 2 Teréz, 3. Panna Második Felesége Rátz Mária. Ettől származtakr 4. Ferenc, 5. Antal, 6. György, Harmadszor is nősült; harmadik feleségétől. Faragó Pannától azonban már nem születtek .gyermekei. Az első házasságból való fiuk Ludasra költöztek és ott kertészkedtek. A vagyont, melyet különben is Rátz Máriával szerzett az öreg Frányó, a második házasságból való gyermekek örökölték. Lehet, hogy az öreg Frányó Ferenc legidősebb fia volt ar a Frányó István, aki 1818 márc. 30-án végrendelkezett. Ennek a hagyatéka égy házból és 500 váltőforintból állolt. Első felesége Szilvási Zsuzsanna volt; ettől születlek György és Teréz twvft gyermekei Teréz Kikindára ment férjhez. Máso dik feleségétől, Tóth Katalintól született Rózsa és Anna. A vagyont hárman örökölték: Tóth Katalin, az özvegy, s Frányó György és Anna. A ma élő legnagyobb Frányó család Frányó Andrástól és nejétől. Tóth Annától származik. Ezeknek Teréz leánya 1858 febr. 10-én nőül ment Szabó Józsefhez, s ugyana/on a napon István nevü fiuk elvette Szabó József húgát, Szabó Rózát. Szabó Józseftől és Frányó Teréztől származik a Szabó család egyiji virágzó ága. Frányó Istvántól és Szabó Rózától pedig a Frányó családnak legterjedelmesebb ága. Frányó Istvánnak és Szabó Rózának hét gyermeke született: I. István, sz. 1860, megh. 1860. II. Anna, sz. 1861, megh. 1864. III. István, sz. 1866, megh- 1918. Felesége Ábrahám Anna. sz: 1866, megh. 1922 Fiuk: István, sz. 1887. Hentes és mészáros. Nőül vette 1908-ban Rakacsi Juliannát. Egy fiufc van: István, sz. 1910. IV. János, sz. 1869. Hentes Szatymazon. 1899-ben nőül vette Gavallér Rózáit. Gyermekeik: 1. István, sz. 1900. Gazdálkodó. Nőtlen. 2. János, sz. 1901. Hentes. 1921-ben nőül vette Balogh Etelt. Gyermekeik: a) János, sz. 1927/ b) Dezső, sz. 1928. 3. Ferenc, sz. 1903. Kovács. 1928-ban nőül vette Varga Erzsébetet. '4. József, sz. 1904. Hentes és mészáros. 5. Rozália, sz. 1910. V. Rozál, Sz. 1871-ben, 1893-ban nőül ment Förgeteg Józsefhez. (Lásd: a Fflrrjrtrg családnál.) VI. Julianna, sz. 1874-ben, 1899-ben nőül ment Csiszár István kocsmároshoz. Gyermekük nem volt. VII. Ferenc, sz. 1875. Hentes. A háborúban elesett, özvegye Makra Anna. sz. 1878 Gyermekeik : 1. István, sz. 1905. Hentes. Felesége Bőrösök Irén. 2. József, sz. 1908. Lakatos és sofőr. 3. Ferenc, sz 1912. Lakatos. E. SCHATZ MAGDA füzöszalonja Somogyi U. 15., készíti a legmodernebb tüzüket, haskfftftket és minden e szakmába »«qn késuitménveVel. H Babos Árpád u»um<m"«» 'ef alKel ye ate 221 Klauzál tér 5. szám alá.