Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-10 / 105. szám

1931 május 10. DÉLMAGYARC3SZAG 3 Móra Ferenc az Országos Gyűjtemény-Egyetem tanácstagja (A Délmagyarország munkatársától.) Az Or­szágos Gyűjtemény-Egyetem tanácsa tegnap­előtt este Klebelsberg Kunó gróf kultuszmi­niszter elnöklésével tartott ülésén tagjai so­rába választotta Móra Ferencet, a Somogyi­könyvtár és városi muzeum igazgatóját. A Déímagyarország a szegedi közönség in­formálása céljából szükségesnek tartotta ez alkalomból kérdést intézni Móra Ferenchez, mi jelentősége van ennek a választásnak a aaemélyi kitüntetésen kivül. — Remélem — felelte Móra —, személyi tűsem pontból nem kitüntetést jelent ez, ha nem uj munkakört, amely Szegednek kitün tetés s talán nincs jelentőség nélkül a ma gyar vidéki muzeális kultura szempontjából Valószínűleg igy fogják fel a dolgot többi, vi déki kollégáim is, akiktől már tegnap óta ka­pom az üdvözlő táviratokat — A Gyűjtemény-Egyetemet nyolc évvel,ez­előtt szervezte meg a kultuszminiszter «r és a törvényhozás. Abból a gondolatból indult ki, hogy a nagy közgyűjtemények éppen olyan rangú magasépitmenyei a kulturának, mint az egyetemek, innen kapta a nevét az uj szer­vezet, mint a budapesti országos nagy mu­zeumok központi szerve. Tanácsának tagjai a kultuszminiszter elnöklete alatt a pesti nagy muzeumok főigazgatói és néhány meghívott -rakember. Most, ugy látszik, elérkezettnek látta a kultuszminiszter ur az időt, hogy a magyar muzeális munka vezérkarában a vi­dék is képviseletet kapjon. — Régebben volt egy központi szerv, amely a vidéki közgyűjteményeket igazgatta Buda­pestről, ez volt a Muzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége, amelynek azonban vidéki tagja nem volt Ezt az intézményt likvidálták és hatáskörét a Gyűjtemény-Egye­tem vette át, amelyhez mint autonóm szer­vezethez most az összes magyar közgyűjte­mények tartoznak, fővárosiak és vidékiek. Minden muzeumi kérdésben neki van döntő szava, muzeumi, könyvtári tisztviselők válasz­tásánál ő kandidál, az államsegélyeket ő osztja fel, megkérdezése és jóváhagyása nél­kül nem lehet uj muzeumokat létesíteni s Ő szabja meg a meglevő muzeumok gyűjtési te­rületét és körét. — Szegedi szempontból főleg azért örülök a dolognak, mert igy talán több alkalmim lesz a legilletékesebb fórumokat tájékoztatni arról a képtelen helyzetről, amely a szegedi muzeumot hely és személyzet tekintetében hosszú évek óta bénítja. S bizom benne, hogy itthon is míngyárt nagyobb súlya lesz a sza­vamnak', mihelyst nemcsak a magunk múzeu­mának az igazgatóját látják bennem, hanem a Gyűjtemény-Egyetem tanácstagját is. Sikkasztás miatt kéthónapi fogházra ítélték a szegedi keresztényszocialis párt volt titkárát faksz-kftlcsffnból akarta törleszteni a párt adésságatt — vallotta a törvényszék elótt (A Déímagyarország munkatársától.') A sze­gedi törvényszéken dr. Apczy Ernő egyesbiró most tárgyalta Csábi Sándornak, a keresz­tényszociális párt volt titkárának csalás bűn­perét. A bűnügy abból keletkezett, hogy Csábi az Újszegeden fekvő telkére Faksz-kölcsönt kért építkezési célokra. A Faksz hajlandó volt 1400 pengőt folyósítani kölcsönképen az­zal a kikötéssel, ha Csábi tényleg épit is a telkén. A párttitkár felkereste ekkor özvegy Polgár Károlynét, akinek építkezési anyagke­reskedése van Újszegeden és egy számlát szer­zett amelyet a város által láttamoztatott és azt elküldte a Faksz-nak, ahol tudomásul vet­ték a számlából, hogy Csábi Sándor tényleg építkezni óhajt. A Faksz erre leküldötte Sze­gedre az 1400 pengőt de óvatosságból nem Csábi cimére, hanem özvegy Polgárnénak, a párttitkárnak eladott építkezési anyag ki­egyenlitéseképen. özvegy Polgárné azonban nem vette át a pénzt, mivel a megegyezés után Csábi nem jelentkezett, de meg a vételi meg­állapodás nem is volt fixirozva. Amikor Csábi tudomást szerzett a dologról, elment a postára és megkérte a postást hogy újra kézbesítse ki a pénzt, mert most már özvegy Polgárné hajlandó azt átvenni. Ez­után pedig özvegy Polgárnét kereste fel és elmondotta, hogy most már nem építtet Szege­den, hanem Kiskunmajsán, mert ott vett in­gatlant. Arra kérte a kereskedőt, hogy ve­gye fel a Faksz pénzét és azt adja át neki. Közben azonban Csábi tényleg eladta telkét. Özvegy Polgárné gyanutlanul felvette a pénzt és átadta Csábinak, aki azzal elutazott Kis­kunmajsára, de eszében sem volt építkezni, hanem a pénzt elköltötte. Amikor a Faksz er­ről tudomást szerzett, polgári pert indított özvegy Polgárné ellen a kölcsönösszeg ere­jéig, egyúttal feljelentette a párttitkárt csalás miatt A törvényszéki tárgyaláson Csábi azzal vé­dekezett hogy abban az időben a keresztény­szocialista párt amelynek titkára volt súlyos anyagi helyzetben volt, pénz nem volt és ő, hogy elkerülje a politikai botrányt, a -Faksz­tói kapott pénzen fizetgette a párt adósságait. Előadta, hogy ezt az ügyet meg is beszélte másokkal és többen is biztatták őt. — A tisztelendő ur is — védekezett a volt titkár — azt mondotta, hogy csak fizetges­sek... ország asszonyai bizonyítják: Finom holmi mosásához nincs iobb mint a lux enyhe habja. LUX kíméli o szövedék*!, élénkíti a szfneket uu 1 •" Ezeket az állításait azonban a tárgyaláson nem sikerült bizonyítani. Elmondotta még a titkár, hogy nem érti a Faksz feljelentését, mert ő a kölcsönt 20 évre kapta és a pénzt törleszti. Állításának igazolásául tanuként kérte kihallgatni Karácsonyi Guidó ujszegedi plébánost Bózsó Ferenc ny. városi rendőrka­pitányt és még másokat A biróság nem adott helyet kérelmének. Kihallgatták ezután özvegy Polgár Károly­nét aki arról tett vallomást, hogy egy olyan értelmű irást adott Csábinak, hogy az épít­kezési anyag 1100 pengőbe kerülne. Ennek' alapján küldötte le a Faksz a kölcsönösszeget. A biróság nem csalásban, hanem sikkasz­tás vétségében mondotta ki bűnösnek Csábi Sándort és kéthónapi fogházra itélte. A párttitkár az itélet ellen fellebbezett. PANNÓNIA SZÁLLÓ BUDAPEST, Vni., RAK0CZ1-UT 5. Elsőrangú szálló Az előkelő családok régi, jó­hirnevü találkozóhelye a főváros központjában. A legmodernebb felszerelés és minden kénye­lem. Fürdők. Hideg és meleg folyóvíz minden szobában. 20 BelvArosI Mozi W Ma ul61}áral NYUGATI FRONT 1918. WESTFRONT 1918. a legmegrázóbb háborús film. — Azonkivfil CINCI ÉS A FARKASCSORDA Előadások kezdete 5, 7, 9, vasár- és nn pappap 3, 5, 7 és 3 órakor. Ma utóifára! "W Korzó Mozi MARLENE DIETRICH és EMIL JANNINGS főszereplésével a Csak felnőtteknek! G>ak ,8,nö,,*l",eh' Azonkívül: A vlí világba Inok Al hangos sportfllm. BelvArosl Mozi Májne 11-ín, hétfSn Jeanette Mac Donald a .Királynő férje" e. film főszereplőjének legújabb attrakciója MONTÉ CARLO. Hangos vígjáték 10 felvonásban. — Azonkívül: A kísérő mtlsor. ElAadások keidete 5, 7, 9, vanir-' és ünnepnap S, S, T, 9 Ar«kw Korzó Mozi Mt.ias 11—14-ig, hétf«t«l cstttörtíikig' Szépasszonynak muzsikálok. A legszebb szerelmi történet, Johann Strauss élete 10 felvonásban. Főszereplők: HflNS STÜWE CLAIRE ROMMER Azonkívül: A kísérő műsor. El$ad4eok kezdete 5. 7, 9, vasár- és ünnepnap 3, 5, 7, 9 órakor Hangszerek TennlszUlők és azok szakszerű \ H u r o z á s « Steiner kéazlttaél Az Alföldi cipő meglepően olcsó éa | ó Károlyi ucea 3. 93 f

Next

/
Oldalképek
Tartalom