Délmagyarország, 1931. május (7. évfolyam, 98-121. szám)

1931-05-03 / 99. szám

l)f.!..MA<;V \KOI{\/ VC, 1031 május 3. , Sí TENNISZÜTÖK, SGliicksthal ésTársa=r Már holnaptél, május 4-átől érvényesek a Budapesti Nemzetközi Vásár utazási, vizűm és más kedvezményei Rengeteg kongresszus a vásár ideje alatt »t a Freudé is és pedig kétségtelenül a legszellemesebb és legjelentősebb elméletek közül való. Minden eimólet azonban kezdetben túlzásokkal dolgozik és hivői azt képzelik róla, hogy generális magyarázatát adja az élet öszszes jelenségeinek. Ez velejár az úttörőknek és ax egy dologgal foglalkozóknak érthető és menthető elfogultságával. Azután jón nem az álmoknak, hanem az elméleteknek boncolása, a tudományos kritika Cocusába való beállítása, a részletek lemérlegelése, ellenőrzése és méltatása. Végezetül az elméletből megmarad az, ami minden tekintetben megállotta a kritikát éa amit a tudomány a maga számára használhatónak itélt. Ebben a vizsgálati stádiumban van most a freudizmus. Igazv hogy a tudomány mértéke sem abszolút, mert az emberi értelemmel dolgozik, már pedig az emberi értelem még az ébrenlét állapotában is véges. Mindenesetre azonban ez a legmagasabb mérőeszköz, amely a jelen pillanatban rendelkezésünkre áll. Harsak lehet, igyekszem tehát ehhez a mérőeszközhöz tartani magamat. Külvárosi jelölések Kaptuk a kővetkező sorokat; Nem igen szoktam újságokba írni, de nem is vagyok annak a mestere. Azonban engedjék meg nekem az újságszerkesztéssel és írással foglalkozó nagymesterek és legyenek egy kis elnézéssel, ha esetleg nem jól irtam volna valamit. AZ országgyűlési képviselőválasztásoknak még se híre, se hamva, már is mindenkit megelőzve, Petrik Antal előretörtet és siet jelöltetni magát. Nem értem meg as alsóvárosi iparoskör állásfoglalását, különösen nem akkor, amikor a köztudomás szerint It, no — meg a szabályok szerint is, a körnek politikával egyáltalán nem lenne s:at>ad fog lalkoznl. Még ha Iparosjelöltről lenne sző, nem is szólnék semmit. Csodálkozom azon is, hogy két iparosbarátom igy elszólta magát ugyancsak az alsóvárosi iparoskórben és Petrik mellé álltak. Mint meggyőződött liberálisok, ugyancsak hamar hátat fordítottatok. Hát azt hiszitek, hogy nálunk, as egységespártiaknál, szebb és johb köpönyeget kaptok, ugy akkor nagyon csalódtok. Visszatérve a választásokra, ugyan mi érdemeket is szerezhetett Petrik Tóni az országgyűlési képviselőségre? Hiszen még itt, a mi kis szegedi Í

arlamentünkben sem melegedett fel. máris »ecelgy, mire vágy?« Eszembe jut most gyermekkoromból egy eset. Vásáros idő volt, kimentünk a forgókomédia elé és szerettem volna felülni az egyik falóra, azonban nem volt pénzem. A forgóskomédiát 10—12 gyermek hajtotta az állványon, akiknek hátszer kellett körülforgatni és hajtani, akkor kaptak egyegy jegyet és felülhettek. Én is felmentem és hatszor kőrülforgattam a masinát, azután meg felültem egy lóra. DC bizony lehúzott a komédiás gazda a lóról és azt mondta: >Menj fiam, tóid körül mégegyszer, mert te csak hatszor toltad körülit Felmentem, mégegyszer, sőt még kétszer kellett körülhajtani a komédiát, mivel a gaida a becsapási kísérlet miatt ezzel büntetett. Ki kellett tehát érdemelnem, hogy felülhessek a forgóskomédia lovára. Én ugy tudom, hogy Petrik Antal barátunknál, akit nem akarok sérteni, de különben Is végtelenül tisztelem és becsülőm, clöbbvaló és oagyobbkaliberü emberek is szóbajöhetnén^k. Igy például elsősorban is szóbajöhetne és legjobban megfelelne a mi szeretett polgármesterünk. Itt van még Tonelli főtitkár, ki az egész magyar közgazdaság egyik legkiválóbb ismerője. Itt volna dr. Tóth Imre, dr. Hunyady Vass Gergely, dr. Dettre János és dr. Sőregi Mátyás. Itt volna még Körmendy Mátyás is, kit a polgármester után legelsőnek kellett volna említenem. Igy is látnám leghelyesebbnek: Klebelsberg, Somogyi és Körmendy. Hol vagytok Iparosbarátaim, Iparospártok? Ébredjetek álmaitokból és kezdjetek a legnagyobb erőfeszítéssel a munkához. Tudjálok-e, hogy az országgyűlésben egyetlen iparosképviselő, egyetlen képviselőtök sincsen? Mire vártok még? Mozduljatok meg már egyszer, ne acsarkodjatok ígyírásra, 1 éküljetek már ki egyszer egymással. Kónya János, építő. Budapesten pár nap óta teljes pompájában ragyog a tavasz. A korzón megjelentek a legtijabb toilettek, a magyar főváros máról-holnapra tavasziba öltözött. Talán ez az oka annak, hogy a május 9 én nyiló Budapesti Nemzetközi Vásár látogatói közül" máris igen sokan megérkeztek a fővárosba. A Nemzetkőzi Vásár ideje alatt minden napra,esik egy nagyjelentőségű, országos kongresszus, mert az Ideg-nfor|tí»lmi Kongresszus, az OMKE-kőzgyülés. a szabóipari kongresszus, a ka lapn'nk, cipőkereskedők, molnárok, vásári krreg. kerirtk kongresszusai s igen érdekesnek ígérkezik a Nőirohakészitők Ur" Szövetségének reidezésé ben lezajló nölruha vers nv. Kongresszust tartanak a vásár ideje alr.tt: az Országos Orvos.Szövet. séU (V. 11 ), a városi mérnökök (V. 15.), a magyar városok (V. 15.), az l-szperantó Egyesület (V 15.) és még iiiás kereskedelmi, ipari és társadalmi testületek. Európa minden részéből tömegesen jelentették be érkezésüket a vásárra. Május »-én. a megnyílás napján érkeznek az első csoportok s azután május 9—18-ig, a vásár tartama alatt minden nap érkezik 4—5 különvonat, mely Európa minden részéből érdeklődőket, vevőket és látogatókat hoz a magyar fővárosba. A vásár látogatóinak tulajdonképenl tömeges őzönlése holnaptól kezdődik, mert május 4-é.riek hajnalától érvényes már az 50 százalékos utazási kedvezmény, amelynek igazolványa a kereskedelmi és iparkamarában kapható. RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK kla: dr. SiaM László 76 Fogass- Másfél évszázaddal ezelőtt a legtekintélyesebb felsővárosi családok egyike volt Többnyire halászok voltak. Fogass Illés 1818-ban városi képviselő és nemzetőr-tizedes volt. Fokhagymás. Az .1X22. évi tizedjegyzékben két ilyen nevű család van: Fokhagymás Bertalan a Varga-uccáhan, özvegy FokUagvmásné pedig a Szántó-uccában lakott. Fonyó. Régi szegedi család, melynek már nyoma veszett. 1838-ban az első mórai iskolát a Fonyó család házában nyitották meg. Ebből a családból származott Fonyó Pál, volt óbecsei plébána% (sz. 1817,) hittudományi és neveléstani iró és Fonyó József, a szegcdi városi zálogház igazgatója Fonyó. Eredetileg Friedmann. A Szegeden 1820-ban született Friedmann Jakabnak 'és Lusztig Rozáliának egy fii volt: Adolf, aki 1846-ban Szegeden, született. Az Alsó-Tiszaparton volt házuk. Friednv. .;n Adolf a hódmezővásárhelyi születésű Gtossmann Linát vette nőül. Ezeknek fia Soma, nevét Fonyóra változtatta. Jelenleg világítási üzlete van mintegy harminc év óta a Kölcsey u. 4. sz. házban. Régebben a Szegedi Napló kiadóhivatalának vezetője volt. Fouyó Soma 1869 febr. 5-én született; házastársa, Weisz Fannv, 1977-ben született Szegeden. Gyermekeik: 1. Piroska, dr, Vajta Jenő szegedi ügyvéd, városi tb. tiszti főügyész neje. 2. Erzsébet, Wilheim Jenő kendergyári igazgató neje. 3. Ilonka, Kcrzl Kálmán téglagyári tisztviselő neje. 4. István, érettségit tett; kereskedő. Forgáeh. 1819-ben Forgást Sámuel lio.ivéd volt a III. honvéd zászlóaljban. Forray. 1819-ben a III. hojived zászlóalj vitézei közt találjuk Forrav Ferencet. Forsli. 1723-ban Forsti Kristóf palánk; lakos. Ff Ili. Fotti János mint sörioző került Szegedre. Igen jómódú ember volt. A város palánki sörházát ő bérelte 1813-ban városi képviselő lett, s a szabadsághaiofcan megajánlotta, hogy két vitéz három évi tartását ő fizeti. Mivel a sörház bérlete ügyében pör keletkezett közte és a város között. fellázította a népet, hogy álláspontjának nyomatékot adjon; ebből bünfenyitő ügy is keletkezett, melyet azonban a zavaros időkben nem lehetett lebonyolítani. Fotli polgári pere a várossal egyezséggel végződött. lS02-beu bérbevette a Hattyas és Ballagi tavat, de nem halászott benne, hanem a vizet csatornázással levezette s a földet ugy értékesítette. Fóris. Az 1522-iki lizedjegyzékbeu nyolc Fóris család szerepel. 1714-ben a boszorkánypőr egvlk vádlottja Fóris Gergelyné Dóka Ágnes volt. Földes. Már a törők világ előtt szegedi család volt. Földes Péter fia, István 1517-ben a krakói egyetemen tanult Förgeteg. Amióta anyakönyveink vannak n Förgeteg család állandóan szerepel Szegeden. A XVIII század közepén rokonságba jutottak a Zomboryakkal és más előkelő családokkal. Förgeteg József felsővárosi polgár 1848-ban városi képviselő volt Förgeteg Imre ugyanakkor nemzetőr hadnagy. Förgeteg József, felsővárosi gazda, sz. 1866ban, 1893-ban nőül vette Frányó Rózáit Gyermekeik: 1. Rozál, sz. 1895, megh. 1920. 2. József, sz. 1897. Lakatos volt Elesett az olasz fronton. 3. István, sz. 1900. Asztalos. 1929-ben nőül vette Bakacsi Annát. _ . _ 4. Mihály, sz. 1903. Gazdálkodó. 1928-ban nőül vette az 1908-ban született Kelemen Erzsébetet Gyermekük: Erzsébet sz. 1929. 5. Ferenc, sz. 1904, megh. 1905. 6. János, sz. 1905, megh. 1905. 7. Julianna, sz. 1906, megh. 1906. 8. Julianna, sz. 1908, férjhez ment 1929-ben Domokos István gazdálkodóhoz. Föveny. Az 1522-iki tizedjegyzékben szerepel Feweny Pál és Fábián. Födi. Alsóvárosi földműves család volt. 18C6 ban az alsóvárosi polgárőrségben két Födi Ferencet és egy Fődi Józsefet találunk". Főkövi. 1876-ban Főkövi Jozefa Czapik Jánossal társulva magán-zeneiskolát nyitott a Kárász-ucca és Kölcsey-ucca sarkán. Fökővi Béla városi hivatalnok, árvaszéki iktató volt. A város újjáépítése körül szerzed érdemeiért 1883-ban arany érdemkeresztet kapott Főkövi Lajos jeles zenész volt. Az 1889-iki szegedi országos dalos ünnep Emléklapjai! ő szerkesztette. 1897-ben az Arpád-páholyban felolvasást tartott ezzel a címmel: »Mozarl és Haydn a szabadkőművességben * Németül is kiadott egy füzetet: »Zenei viszonyod Magvarországon Corvin Mátyás udvarában.'; FIGYELEM! Izl«l«s ebédmenü, leves, sült, főzelék, léstta vapy sa|t P 1-10 Választékos vacsora —'70 BflFFAY étterem, Kossuth Lojo? sugárut 4 ss •>