Délmagyarország, 1931. április (7. évfolyam, 74-97. szám)

1931-04-19 / 88. szám

970 DÉLMAGYARORSZAG 1331 április 13. fischer mbtimun|{AHÁ7 K°'csevM-10- --sK'^v^s JS^S^vss —— V\b4hlinwlll\MnMAi mmmmmmmmm jUggönyök,^asztalterítők, párna. Kézimunka anyagokban a legolcsóbb bevásárlási forrás. i2?Kr|ük aTífl^IkBz^séB^o'^'sifm1rt«5it««! jobboldal, amelyik nem tudja elviselni, hogy a szegedi színpadról hívtak meg valakit a legelső magyar szinpadra... Érdekes bridge.vcrseny ls volt a héten lovasitott hadállásokkal és sok izgalommal. Az egyik csoport­ban a Grüner György—Vas Fái pár volt az első, második a Fcllegi.pár; a t.iásodlk csoportban: 1. Schwartz Gyuláné—Lénárd Sándor, 2. Babos Mid— ftrincz Erzsi. Végeredményben pedig a döntő küz­delemben első' lett a Grüner-pár, 2. Schwartzné— Lénárd, 3. Babos MIci és Prinez Erzsi. A győ­zelmeket ezüst és bronz trófeákkal dekorálták... £s egy édes történet az operai frontról. Mél­tóztatnak még emlékezni Pafor Ödönre, aki leg­74 Flnfa. Az 1522-lkí tized jegyzékben Fyntha István Szent Háromság-uccai lakos; fel van róla jegyezve, hogy juhai is vannak. Flrltz. Egy Firitz Cvejó nevö szerb 1749­ben céhmester lett a magyar szabóknál. Firtlehnlt. (eredetileg nyilván «Fürchtedich­nichtf) József szabómester volt a XVIII. századhan. 1786-ban oéhmesternek választot­ták. Fischer. 1719-bcn mészáros mester Szege­den Fischer Lőrinc. 1731-ben Fischer János Lipót a német is­kola tanítója; fizetése egy évre 6 frt s az a tandij, amit tanítványaitól be tud szedni. 1808-ban Fischer András a polgárőrség al­sóvárosi századában szolgál. 1841-ben Fischer Sándor a bognár céh tagja. Fischer. 1852-ben a zsidó iskolához meg­választották tanítóvá Fischer Sándort. Fischer Mihály 1854-ben tagja volt a ke­reskedő társulatnak. Flcsch. Szegeden a legrégibb gyakorló or­vosok egyike volt dr. Flesch Adám. 1845-ben ónként vállalta a közteherviselést. Fluck. A Raggambi Fluck' família német­országi nemes család, mely a XVI. század folyamán kóltózótt Magyarországba. Fluckh Zsigmondot az 1622. évi LVII. t e. említi, mint a lengyel királyhoz küldendő határkl­ígazitó bizottság tagját. A család tehát nyilván­valóan a felvidéken lakott. A későbbi Flurkok részint a hadseregben, részint a kincstárnál szolgáltak, s különböző időpontokban a csa­ládnak három ágazata szerzett az ősi német nemesség mellé magyar nemességet is, neve­zetcsen Fluck' József besztercebányai sótár­nok 1792-ben, Fluck János pénzügyminisz­teri tanácsos 1872-ben és Fluck Ferenc sze­gedi sótárnok pedig 1883 okt. 16-án kapott a királytól magyar nemességet — ez utóbbi Raggambi előnévvel. A' család a németországi nemességgel járó Raggambi előnevet már ős­idők óta használta. Bár Fluck József magyar nemesi diplomájában előnév említve nincsen, unokája, János, orvosdoktori értekezésének címlapján 1827-ben Raggambi Fluck-nak ne­vez! magát. A Fluck-család szegedi ágának feje, Fluck Ferenc 1829 nov. 1-én született Selmecbá­nyán, hol atyja, Fluck Flórián, sótárnok volt. 'Fluck Ferenc Temesvárott járt gimnáziumba, hol nagybátyja, Fluck János kamarai igaz­gató neveltette. Temesvárról Szolnokra ke­rült, ahova atyját időközben áthelyezték. 1848­ban nemzetőr, 1849-ben pedig honvéd lett a szegedi III. zászlóaljban. Mint főhadnagy, előbb Damjaniesnak volt a segédtisztje, majd Perezei Mórnak lett a parancsőrtisztje. A káesi csatiban súlyosan megsebesült és ló­rugás következtében egyik szemét elvesztette. A szabadságharc után Fluck Ferenc k sóhiva­ntóbb a Sevillai borbély előadásán harsogva tré­fálta meg (puderetetéssel) szegedi kollégáit Pajor ur most ülte meg színészi jubileumát és a szegedi operatársulat két fiatal énekese, Szórád Ferenc és Arany József napokon keresztül törték nemes fejüket, hogy hogyan lehetne visszaadni a szegedi kölcsönt a jubilánsnak. A jubileum estéjén pedig csinos kis csomag érkezett a budapesti Városi Szinházba Pajor ödön cimére. Díszes levél volt mellékelve schreiberi és flschli hódolatokkal, — és a csomagban ajándék a derék jubilánsnak: egy koffer és benne egy miniatűr kalapács, meg egy biztosítási kötő fing — minden eshetőségre... Vá­lasz még nem érkezett... talnok lett Szegeden. A' város társadalmi éle­tében nagy szerepet játszott; néhány évig el­nöke volt a Belvárosi Kaszinónak. Évtizede­ken keresztül tagja volt a törvényhatósági bizottságnak, elnöke ai iskolaszéknek, alel­nöke, majd elnöke a Szeged-Csongrádi Ta­karékpénztárnak, elnöke a 48-as honvédegy­letnek, stb. Kétszer nősült; első felesége Hu­tirai Lukácsy Mária volt, kitől egy leánya született: Mária. Fluck Mária Stradovai Ta­másfy Bélához ment nőül. Második felesé­ge Bánhidy Mária volt, a Dugonics család Carlos. Károly. Ahogyan tetszik. De talán mégis, teljes szép magyar nevén: Gan­dorsífcy Károly. Nagyon csinos pesti fin. Kitűnő a növése. Kitűnő a modora. A hangulata is min­dig kitűnő. Puha-szőke finom a haja, szívesen elbotorkál benne a diplomás amerikai nő keze is. S annak a lágyszőke, hullámos férfihajnak, nem kis ré­sze volt abban, hogy Gandorszky Károly gyorsan, tulgyorsan karriert futott be Délamerikában. Nagyon hamar, tulhamar — arrivált Idehaza Pesten, az Üllői-uton női fodrász volt, de Limában, Peru fővárosában, agrár-szakértőt nevelt belőle egy lány pénze, ambíciója, tudása, de főleg a szive. Dr. Eriinda Cabrera. Bölcsészdoktor. Alig tul a huszonegynéhányon, de már elis­mert munkásságu, nagytekintélyű tanára Mra« oollegiójának. Éppen egy nagy szakmunka meg­írását bízzák rá, amikor a Simplon-expnessz, — európai kivándorló hajó, ingyen utasokkal, a pe­rui állam benépesítése céljából, — egy fiatal ma­gyar férfit dob ki a partra, a kikötőbe, Callao-ba.. Neve: Gandorszky Károly. Foglalkozása: női fodrász. Vagyona: huszonnégy év, finom szőke haj, két meleg férfikar. Ez a hullámos szőke férfihaj lesz a veszte dr. Eriinda Cabrerá-nak, de ez nyitja meg az útját Gandorszky Károly boldogulásának. A diplomáskisasszony, a bölcsész, a finom hölgy, a limai tanár, az ifjú tudós (oh szegény kis­lány!) belehull, beleszédül a pesti fodrász két meleg karjába... Ilyen végzetes, ilyen robbanó sötét lángokat vető szenvedélyt, csak a délamerikai haciendák rekkenő hőse, a cordilterai vörősnap rekkenő iz­zása termelhet ki. Eriinda a felesége lesz Gandorszky Károlynak. Tanítja, neveli, képezi az ő »Carlosc-át. nyo­morog, eladja mindenét, még az ágyát is, hogy embert faragjon belőle. Dr. Eriinda Cabrera, az asszony bölcsész, a föl­dön alszik. utolsó ismert tagjának, Dugonios Teréznek! és Bánhidy József táblabírónak leánya. Et­től gyermekei: I. Béla, nyugalmazott altábornagy. (Buda­pest.) Felesége báró Waltherburg Antónia. Ezektől származik: 1. Béla, huszárőrnagy Nyíregyházán. Fe­lesége Pazonyi Elek Daisy. Gyermekeik: . a) Béla, b) István. 2. Ferenc, ny. huszárszázados Budapesten* II. Dezső, ny. miniszteri tanácsos, felsőta­nyai birtokos Szegeden. Felesége Rábahid­végi és Galántai Balogh Irén. Gyermekeik: 1. László, huszárőrnagy Kisújszálláson; fele­sége Schleydeni Szojka Edit Gyermekük: Kálmán. 2. András, tt). főszolgabíró, »Raggamby And­rás* néven Ismert iró. Felesége Nemes See­franz Vilma. Gyermekük: László. III. Erzsébet, özvegy NovSk Emiiné Albert­ireán. IV. Rózsa, Szarvady Lajos özvegye Szege­den. V. Ferenc, ny. tábornok, alsótanyai bir­tokos Szegeden. Kétszer nősült Első felesége Báró Jorkasch-Koch Mária volt; ettől fia: Ferenc, Bécs. Második felesége ötömösi Magyar Ilona; tőle fiai: a) György, b) Dénes. És Gandorszky Károly feje nemcsak gyönyörű férfifej, de jófej is. Halad, halad, százkilométeres sebességgel röpül az agrár-tudományokban, (mo­tor az asszony szive), emberentuli szárnyak rö­pítik a tudás, a boldogulás, a karrier, a dollárok felé. # Carlos már képzett ember. Carlos-nak már van állása. Carlos már jelentős pénzt kerek Eri inda előtt megnyílik az asszonyi álmok bol­dogság-aranykapuja. de — nagyon hamar be is csapódik... • Carlos-t egy este hiába várja. A* éjfél már hajnali szürke-lilába merevedik, a reggeli nap ls beköszön hálószobája függö­nyein, de Carlos még mindig nem jön. Nyugta­lan, vergődő lelke, izzó teste — akár a haciendiai vőrösnap heve — hiába, hiába vár. Carlos Károly, fiatal pesti női fodrász, újdon­sült limai agrár szakértő, melegkezü magyar fiu: eltűnt, elveszett elnyelte a föld. Igen. Dr. Eriinda Cabrera számára: őrökre el­nyelte. Gandorszky Károly megunta az amerikai dip­lomás asszonyt. Megunta és elhagyta. • Es Amerikában, a világos 1fez, az értelem, a józanság, a realitás, a dollárhegyek hazájában is, asszony — az asszony. Ugyanaz a pszichológiá­ja, a teljes lelki-alkata, mint az óvilág megreme­gő, magát-elsiró, régi nőjé-é... Dr. Eriinda Cabrerá-nak már nincs könnye, de mégcsak hirt sem tud hallani a szőke Carlos, a pesti Gandorszky Károly felől... Vájjon nem sétál-e már a pesti aszfaftont.»« • .... Sugárzik a haciendiai nap vörös fényko­rongja, ragyog az Eriinda Cabrera asszonyi in­telligenciája, mély, csillogó emberi értelme, dc az egész világ, a kerekfőid minden fényózönc se tud bevilágítani egy férfilélek miértjeibe... Vásárhelyi Juh. RÉGI SZEGEDI CSALÁDOK Irta: Snbé LAsstt Limai bölcsészdoktornő szerelme, házassága és csalatkozása pesti a fodrász „Carlóss-"sal

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom